Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-213

Étó. országos ftlés Í89Ü. május 5-én, péntekéli. ÍÖi Valamint Madarász képviselő úr módosítványa pedig, mely a minimumról szól, elesnének. A módosítványoknak második csoportja érdemleges természetű. Ezekre vonatkozólag na gyón megkönnyítette nyilatkozatomat gr. Apponyi Albert képviselő úr felszólalása, a ki mindegyikre elmondotta nézetét. A legjelentősebb köztük kétségtelenül az, a melyet Kun Miklós képviselő úr terjesztett be. A mikor a törvényjavaslat első szövegezésével foglalkoztam, de később is a közoktatásügyi bizottság tárgyalásai folyamán, sokat tűnődtem a fölött, nem lehetne-e az államellenes irányt határozottabban körülírni, mert az szerintem kétségtelen, hogyha azt világosan formulázni lehet, és ha aunak megfelelő definitiot lehet adni, azt okvetlenül fel is kell venni a törvénybe. Azonban nem vettem föl semmiféle definitiot azért, mert az 1883. XXX. tcz. mely a középiskolákról szól, és a mely szintén emliti az államellenes irányt 8 államellenes irány követése esetén Szintén bizonyos jogokat ád az államkormánynak, nem tartotta szükségesnek ily definitiot felvenni. Teljes mértékben hozzájárulok gr. Apponyi Albert t. képviselőtársamnak ahhoz a nézetéhez, hogyha a definitio nem teljesen kimerítő, akkor az rendkívül veszedelmessé válhatnék, mert akkor csak e definitioban foglaltak alapján gyakorolhatja az államkormány a befolyását, és minden államellenes cselekmény, mely ebbe a definitioba nem foglaltatott be, természetesen kivűl maradna. A definitionak megállapítására tehát rendkívül nagy sUlyt kell fektetni, és ebből a szempontból ón is kívánatosnak tartom azt, hogy ez a módosítvány, mielőtt a fölött a ház döntene,újabb megfontolás és jelentéstétel végett bizottsághoz útasíttassék. Csakhogy azt tartom, és a közoktatási bizottságnak tagjai, azt hiszem ezt nem fogják rossz néven venni, erre az igazságügyi bizottság hívatottabb ; hiszen büntetőjogi kérdésről van szó. (Úgy van! Úgy van!) Azt hiszem, hogy esak is az igazságügyi bizottság volna hivatva ily definitiot érdemében és lényegében megítélni, és erre vonatkozólag a háznak kimerítő jelentést tenni. (Úgy van! Úgy van!) Javaslatom tehát erre vonatkozólag az, méltóztassék a t. háznak a Kun Miklós képviselő úr módosítványát jelentéstétel végett az igazságügyi bizottsághoz utasítani oly felhívassál, hogy jelentését még a holnapi napon betérjeszsze, (Élénk helyeslés) s talán ahhoz is hozzájárulna a t. ház, hogy az igazságügyi bizottságnak jelentése azután még a holnapi napon tárgyaltatnék is. (Helyeslés. Elfogadjuk.) Következnék egy másik meritorius módosítvány, és ez Madarász József képviselő úrnak az a javaslata, hogy a 60 forintnyi összegre való hivatkozás, a melyen felül a törvényjavaslat szövegezése szerint az államnak befolyása kezdődnék, egyszerűen kihagyassék a javaslatból, a miből azután az következnék, hogy bárminő csekély összeget ad is az állam az egyes felekezeti iskolafen tartóknak a tanítói fizetés pótlása czíínen, az államnak mindig ugyanaz a befolyása volna, a mely itt a törvényjavaslatban stipulálva van. Nagyon sajnálom, de a módosítványnak ehhez a részéhez nem járulhatok; mert azt tartom, hogy az nagyon bántó intézkedés volna a felekezetekre nézve. (Úgy van! Úgy van!) Méltóztassanak megbocsátani, de, hogy 15 — 20—30—40 forintnyi hozzájárulás czímén az ő felekezeti önállóságuk, önrendelkezési joguk jelentékeny mértékben megcsorbíttassék, hogy tanítójukat, ki egyszersmind kántoruk, szabadon ne választhassák, hogy a fegyelmi eljárás menetére, a melyre a hitfelekezetek rendkívül nagy súlyt fektetnek, az államhatalom, vagy annak képviselője határozott befolyást gyakoroljon, ez olyan dolog, a mely mindenesetre nagyon sértené a felekezeteket. (Úgy van! Úgy van!) Igaz, hogy nagyon nehéz megállapítani azt az összeget, a melynek határán túl igenis méltányos, hogy az állambefolyás nagyobb, vagy kisebb legyen; de a minap voltam már bátor felemlíteni, hogy a közoktatásügyi bizottságban épen az ellenkező iránynyal kellett megküzdenem ; a közoktatási bizottság tagjainak egy része ugyanis sokkal nagyobb összeget kívánt, a melyen túl ez az állami befolyás kezdődnék. Ez az ok, a mely engem ezen összeg megállapítására indít, s ez magyarázatát találja az illető iskolákban, a melyekre aztán az államnak ezen joga ki fog terjesztetni, ha 60 forinttal állapíttatik meg a hozzájárulás. Egész kimutatását készíttettem el azon iskoláknak, a hol a legkisebb fizetésen felüli hozzájárulás fog szükségeltetni, és az iskolák természete, a fekvési és népesedési viszonyok alapján állapítottam meg, hogy ezen összegnél kell megmaradni, mert különféle körülmények kívánatossá teszik, hogy itt már igenis érvényesüljön az állam befolyása. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Ezen körülmények alapján kérem a t. házat, hogy Madarász József képviselő úr ezen módosítványát elfogadni ne méltóztassék. (Helyeslés jobb felől.) Szintúgy kérnem kell a t. házat, hogy azon második meritorius javaslatot, mely a tárgyalás alatt levő szakasz pótlását indítványozza, szintén ne méltóztassék elfogadni. Túlságos beavatkozás volna ez a felekezetek rendelkezési ügykörébe, és másrészt, mint gróf Apponyi Albert t. képviselő úr is kifejtette, nincsen arra szükség, mert a fegyelmi eljárásról szóló következő fejezetben elégséges intéz-