Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.
Ülésnapok - 1892-206
ÍÖ6. orsx&gos ttl«s 189S. április 26-án, sssertes. 1! nem nyilatkozott, (Élénk helyeslés a ssého baloldalon.) mert ezen törvényjavaslatnak épen legfontosabb intézkedése ez, mely befolyásolja a javaslatnak minden intézkedését úgy, hogyha a minkter úr álláspontját csakugyan változtatta volna ebben a kérdésben, ;iz éu nézetein az volna, hogy ezt a javaslatot ne is tárgyaljuk tovább, hanem utasítsuk vissza a közoktatásügyi és pénzügyi bizottságokhoz részletes jelentéstétel végett. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Igaz, hogy sajnálkozva, teszek meg mindig ilyen indítványt, mert magam is azon volnék, hogy ezen javaslat mielőbb törvényerőre emelkedjék, azt hiszem azonban, ha 1891. óta húzódhatott ennek a javaslatnak az elkészítése úgy, hogy több, mint egy év múlt el a javaslat benyújtása óta, akkor, ha szándéka volt a minister úrnak e tekintetben engedményt tenni, bizony nem helyeselhető, hogy az utolsó napra, a/- utolsó pillanatra halasztotta ezen engedménymegadását úgy. hogy most a képviselőház alig képes ezen változás horderejét és következményeit mérlegelni. (Ügy van! a szélső baloldalon.) Mind a mellett, ha ezen indítványom el nem fogadtatnék, és a t. ház nem így határozna, a javaslattal szemben elfoglalt álláspontomra nézve, röviden még csak annyit mondhatok, hogy ámbár én ezen javaslatot igen sok tekintetben kielégítőnek nem találom, és sok tekintetben hézagosnak tartom, mert én a tanítói fizetések javításának, illetőleg a tanítók fizetése rendezésének kérdésében a népiskolai ügy többi kérdéseinek megoldá?át is óhajtottam volna összekapcsolni, — az előkészítés ideje elég hosszú lett volna erre, — és bár óhajtottam volna, hogy ezen javaslattal egyidejűleg az 1868 : XXXVIII. tez. is revisio alá vétessék, (Helyeslés a szélsőbalon.) a melynek bizony számos intézkedése a kor változott viszonyainak és igényeinek megfelelően most már revisiot és módosítást kívánna, ni ndazáltal, ha én ezt a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául mégis elfogadom, ezt főleg azért teszem, mert javulást látok benne azon szempontból, hogv azok az iskolafentartók is, a kiket az 1868 : XXXVIH. tez. a 300 frt fizetés megadására még nem kényszerített, ezen törvény által arra kényszerítve lesznek. Elfogadom továbbá ízért is, mert remélem, hogy a részletes tárgyalás során lehetséges lesz az első szakasznak olyan módosítását elérnünk, mely a fizetés minimumát is magasabb összegben álla pítja meg. Még egyszer kérem a t. minister urat, hogy a mai lapokban közzétett hírre vonatkozólag mielőbb világosítsa fel a képviselőházat. (Élénk helyeslés a ssélső baloldalon.) Gr. Csáky Albin vallás és közoktatásügyi minister: Nagyon t. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem ugyan, hogy eltekintve azoktól, melyek a részletekre vonatkozólag, mint módosítványok fognak felmerülni, igen jól lehetett volna egész általánosságban tárgyalni a törvényjavaslatot, és megvitatni azokat az elveket, a melyek anuak alapját teszik; de, mivel a legelsőnek felszólalt t. képviselő úr is már azt jelentette ki, hogy azon módosítványok ismerete nélkül, a melyeket hajlandó vagyok elfogadni, a törvényjavaslatnak általános dispositioit sem lehet teljes mértékben megérteni: igen szívesen adom meg a szükséges és általam adható felvilágosításokat. (Halljuk ! Halljuk !) Megengedik azonban, hogy első sorban mégis, habár csak nagy rövidséggel, általánosságban is foglalkozzam a törvényjavaslattal. (Halljuk ! Halljuk !) Azt gondolom, hogy e tekintetben alig van köztünk bármi differentia, bármi eltérés. (Halljuk! Halljuk!) Ennek a törvényjavaslatnak főbb elvei a következők : (Halljuk! Halljuk !) Hogy egy minimumnak kötelező kijelentésével ezen a minimumon alul tanítói fizetés ebben az országban egyáltalán ne legyen;, a minimum mérvéről aztán később fogok szólani. A második fődispositio pedig az. hogy a korpótléknak törvény által való szabályozásával a tanítók fizetése bizonyos időszakokban emelkedhessek, harmadik fődisposítioja az, hogy mivel az iskolafentartók. - úgy a községek, mint a hitfelekezetek, — sok helyütt nincsenek abban a helyzetben, hogy e felemelt igényeknek kellően megfelelhessenek, az állam segélyt, nyújtson oly ezél ból, hogy a tanítók fizetése bizonyos minimumig kiegészíttessék, és hogy a tanítóknak bizonyos korpótlék biztosíttassák. Az állami befolyás pedig lígy, a mint az a törvényjavaslatban kontemplálva van, kéféle lehet. Lehet az a tanító személyének megválasztását illetőleg alkalmazott befolyás, lehet az másrészt az állami közegnek, az állami közkormányzatnak a fegyelmi eljárásra vonatkozó befolyása. Azt gondolom, hogy nincs senki, a ki ezeket az alapelveket jó lélekkel magáévá ne tehetné. Hogy ezek az alapelvek azután a törvényjavaslatban magában helyesen vannak-e koncipiálva és alkalmazva, hogy a méretek és mérvek, melyek meg vannak vonva, megfelelnek-e viszonyainknak: ez, azt gondolom, a rés letes tárgyaláshoz tartozik, s azt az egyes szakaszok tárgyalása folyamán lehet megbeszélni és végleg megállapítani; de miután Okolicsányi László képviselő úr felemlítette azt, hogy míg a minimumra vonatkozólag tisztába nem jövünk, 2*
