Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-209

lOf Mf>. oraAgos filís Í8». ájtrtlig 8i-éa

5 szonfeatoiu kotlni akar az állami ezélokhoz; mindegyikét, mely identifikálni akarja és tudj'a magát a nemzeti feladatokkal. (Élénk tetszés a baloldalon.) Mindegyik tényezőnek, azt mondom: »veled, ha lehet«, de mindegyikkel szemben hozzáteszem: »ellen ed, lm kell.« (Élénk helyeslés és tetszés a baloldalon.) Ez szerintem az a politika, mely a magyar állam erőviszonyainak megfelel, és azért én ez idő szerint a problémának megoldását nem keresem ebben a radikális előre ugrásban, az iskolának általános államosításában, melyre sem a kellő pénzügyi, sem a kellő szellemi erővel az állam még nem is rendelkezik; hanem keresem abban, hogy az összes iskolák feletti állami ellenőrzés erősíttessék, (Élénk helyeslés.) szabályoztassék, és hogy az állam mindenütt, a hol meggyőződik arról, hogy a puszta meggyőződésnek eszközeivel nem tudja azt elérni, hogy annak az iskolának nemzeti jellegét biztosítsa : ott feltétlenül lépjen helyébe az iskolafenntartónak, és ott feltétlenül állítson állami iskolát. (Hosszantartó, meg-megújuló zajos helyeslés és éljenzés bal felöl.) És épen ebből kiindulva, kimondom, t. képviselőház, hogy én elvbarátaimmal együtt a módosításoknak következő rendszerét vettem czélba ezen javaslatnál. (Halljuk!) Előadom az egész rendszert; az egyes niódosítványokat majd a részletes tárgyalás során fogjuk benyújtani; az indokolásban akkor majd rövidebbek lehetünk, ha azoknak együttes jelentőségét már most illusztráljuk. (Halljuk!) Először nem tartom helyesnek azt, hogy a hol a felekezeti iskola a törvénves kellékek csak azon áj részének nem felel meg, hogy t. i. a tanítói fizetés minimumát nem tudja megadni: az állam akkor köteles a felekezeti iskolát segélyezni; pedig a'törvényjavaslat szövegezése szerint ez így van, hanem azt tartom szükségesnek, hogy & hol ez vagy paedagogiai abfcurdumokra vezet, vagy az állam érdekeinek megóvására kellő biztosítékot nem nyújt, — ós e tekintetben lehetetlen a ministernek bizonyos discretionarius hatalmat nem adni, — hogy ott a minister a segélyezés helyett alternative magát az illető felekezeti iskola megszüntetésével állami iskola felállítására határozza el. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Másodszor a miuisternek azon befolyását, a melyet a törvényjavaslat csupán a 60 frtos segélyezéshez köt, ón mindennemű segélyezéssel összekötném, akár érje el ez a 60 frtot, akár nem. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Harmadszor kimondanám azt, hogy a hol államellenes irány követéséről van szó, a hol a vád arra hangzik, és a hol ez a vád illetékes tényezők által emeltetik, tehát vagy az iskolaszék, vagy a tanfelügyelő, vagy a megyei, vagy. járási, vagy községi közigazgatási hatóság által, vagy maga által a minister által, olyan privát informatiu alapján, melyet ö elég komolyaknak tart, hogy azoknak alapján meginduljon: ilyen esetben a fegyelmi eljárás a hitfelekezetek kezéből egészen kivétessék és azon hatóságok kezébe helyeztessék, a melyeket az 1876: XXVIII. tcz. az állami és községi iskolákra nézve megállapít. (Hosszantartó zajos helyeslés a báloldalon.) Negyedszer kimondandónak vélem, hogy a hol az eképen illetékes közegek által — mert igen jól mondta Kovács Albert ig'n t. barátom, hogy a hitfelekezeti fegyelmi hatóságok birnak teljes illetékességgel a tanítók paedagogiai és valláserkölcsi szempontból való elbírálására, hanem mííködéskünek állami szempontból való elbírálására csakugyan az állami közegek illetékesek, — (Igaz! Úgy van! bal felöl.) mondom, a hol az ekképen illetékesen végbement fegyelmi eljárás útján egymást bövetőleg két ízben, — én azt mondom két ízben numerus certus pro incerto, ha tetszik három ízben, ha enyhíteni akarnák, .... Madarász József: Két ízben is sok! Gr. Apponyi Albert: ... . ismétlem, ha két ízben a felekezeti tanírót államellenes cselekvés miatt el kellett mozdítani állásától: akkor bebizonyított doíogmtk venném, hogy azon az illető helyen a helyi befolyások olyanok, melyek az állami iskolán kívül minden más iskolát az államellenes izgatás állandó fészkévé teszik, (Helyeslés a bal- és szélsőbalon.) és azért két ily hivatal vesztéssel végződő Ítélet után a ministernek jogában álljon az illető felekezeti vagy községi iskolát megszüntetni és ott állami iskolát állítani. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Ezzel kapcsolatban méltóztassanak figyelembe venni azokat az eszméket, a melyeket Bánó József és Hock János t. barátaim úgy a tanfelügyelet decentralizálása, mint a, tanítói képesítésre gyakorlandó állami befolyás tekintetében elmondottak. A tanfelügyelet decentralizálását is lehet, — ha a pénzügyi tekintetek azt így kívánják, — fokozatosan behozni azokon a területeken, a melyeken a minister a felügyeletnek nagyobb intensivitását szükségesnek tartja. (Helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Már most méltóztassanak elgondolni azt a rendszert, mely előáll, ha e módosításokat elfogadjuk. Ezzel nem sértjük, nem bántjuk a hitfelekezeteknek azon történelmileg fejlődő, és mindaddig, mig az állami és nemzeti szempontokkal congruens irányban haladnak, tiszteletben tartandó részvételét az ország közoktatásában, a népiskolák vezetésében. (Helyeslés bal felöl.) De más felől kezükbe van adva az államhatalom képviselőinek az, hogy kellő éberség, körültekintés és erély mellett teljesen lehetetlenné