Képviselőházi napló, 1892. XI. kötet • 1893. április 5–április 25.

Ülésnapok - 1892-192

193. országos ülés 1898, töryényj avaslat tárgyalása után az 1868-iki országgyűlés be is rekesztetett. 1868. óta, daczára annak, hogy az 18G8 : XL. tcz. 55. §-a azt mondja, hogy a katonai bíráskodásról pedig az országgyűlés elé törvényjavaslat fog beterjesztetni, soha a törvényhozás előtt a katonai büntető eljárás és a katonai büntetőtörvénykönyv tekintetében semminemű előterjesztést a kormány nem tett. Mi ennek a következése? Az, ho^y Magyarországon alkotmányos úton a katonai bíróságoknak a hatásköre megszabva és szabályozva ma sinc-íen; e téren mi egy tisztán törvény nélkül való állapottal állunk szemben, mig a Lajthán túl 1869. május 20-ról kelt törvényben a katonai bíróságnak a hatásköre törvény által szabályoztatott, és 1871-ben a Landwehr felállítása alkalmával a büntető torvényeknek és büntető eljárásnak a Landwehrre való alkalmazására nézve egy törvény fogadtatott el, a mely 1871. május 23-án kelt. Nagyon sajátságos, hogy egy nemzet eltörhesse alkotmányos életében 25 éven át, hogy egy katonai bíráskodás álljon fenn, a melynek határai törvénynyel nincsenek szabályozva, és nincsenek annak korlá tok emelve. Mert nemcsak úgy áll a dolog, a mint Ernuszt Kelemen t. képviselőtársam előadta, hogy t. a hadsereg, a honvédség és a népfelkelés áll katonai bíráskodás alatt, hanem háború esetében az egész harcztér és annak hátsó része katonai törvények alá helyeztetnek, még a polgári emberek is, és ostromállapot idején szintén a katonai törvények szigora lebeg a polgárok felett. Most képzeljük el, hogy Magyarországon minő jogsérelem, a polgárok szabadságának milyen jogtiprása következik be háború esetén, ha Magyarországon a katonai bíráskodás nincs semmi által korlátozva, hanem úgy van, a mint az absolut korszakban volt, az 1852-iki törvény szerint, mely a zsarnokság szemmeltartásával, és épen az absolutismus leg dühöngőbb korszakában adatott ki, a polgári szabadság teljes megvetésével és eltiprási czélzatával pubíicáltatott, hogyha az a törvény most nemcsak a véderő tagjaira, hanpm háború és ostromállapot esetén annak polgári foglalkozású tagjaira is kiterjesztetik. (Helyeslés hal felöl) Hisz e katonai büntetőtörvény csak úgy hemzseg a legnagyobb kétértelműségektől, és hemzseg az olyan tételektől, a melyeket tisztázni és világosan kellene fogalmazni. Például mindjárt a katonai büntetőtörvény 8. szakasza azt mondja, hogy elöljárónak parancsa nem szolgálhat mentségül egy bűntény vagy kihágás elkövetésénél az alárendeltnek az esetben, hogyha a törvény erre nézve kivételt nem tesz. »Der Befehl eines Vorgesetzten «entschuldigt nieht von der Zurechnung eines Verbreáprilis S-4n, szombaton* 83 chens oder Vergehens, wenn nicht das Gesetz davon ausdrücklich eine Ausnahme macht«. Mármost a szolgálati szabályzat 66, szakasza azt mondja, hogy a parancsot tisztán és világosan kell kiadni, és csak akkor szabad az alárendeltnek megtagadnia, hogyha a parancs az állam jólétével, vagy a katonai büntetőtörvények valamely intézkedésével ellenkezik Hát ezt miként tudja megítélni a káplár, a szakaszvezető, vagy alantas altiszt? (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon. Egy hang a szélsőbalon: Maga Pulszky Ágost sem tudja! Derültség.) Pólónyi Géza: A jogtanácsos tudja! Szilágyi Dezső igazságügyminister: Tetszik Polónyi urnak valami? Tessék fel állani, és nem közbekiáltani! Ugron Gábor: De menjünk tovább. E büntetőtörvénynek 152. szakasza következőket mondja: »Sofern sich einem Vorgesetzten aus Anlass eines Befehles widersetzt wird, weluher zwar keinen eigentlichen Militärdienst, doch aber eine andere, zum Vortheile des Staates, der Land- oder See-Armee, oder zum erlaubten Nutzen einer Abtheilung derselben zn leistende Verrichtung, wozu der Sóidat dureh ein erlerntes Handwerk oder sonst dureh eine ihm eigene Geschicklichkeit geeignet ist, zum G-egenstande hat, soll im Falle gewaltthätiger Widersetzung fünf bis zehnjähriger Kerker und in Kriegszeiten nach Umständen auch der Tod dureh Erschiessen, ausserdem aber ein- bis dreijähriger Kerker, und wegen blosser Unterlassung der Vollziehung des Befehleá sechsmonatlieher bis einjähriger Kerker als Strafe zuerkannt werden«. Tehát nem is katonai szolgálatban, hanem szolgálaton kívül is, hogyha a hadseregnek vagy a tengerészeinek valamely hasznot hozó cselekedetre felszóííttatik, akkor neki engedelmeskednie kell. Most méltóztassék a t. törvényhozás megítélni azt, hogy vájjon a katonai büntetőtörvénynek ily homályossága mellett még a legjobb akarattal is nem esnek-e az engedetlenség bűntényébe vagy vétségébe azok a katonák, a kik aztán a legszigorúbb elbánásban részestílnek. És hogyan részesülnek? Ugyanaz az auditor a vádló, a védő és a biró. A vádlott megidéztetik, de mivel a hadsereg hivatalos nyelve a német, és a vizsgálati jegyzőkönyv németül vezettetik: a magyar katona előtt németül felolvastatik a biintetővizsgáiat jegyzőkönyve, a melyet természetesen nem ért meg, és egy altisztet rendelnek ki tolmácsul. Az auditornak, a kinek mint jogtudós embernek jogtudományát a többi katonákkal, különösen a tisztekkel szemben meg kell mutatni, jegyzőkönyve a jogászi nyelv oly terminus teehnieusaival van megírva, n*