Képviselőházi napló, 1892. XI. kötet • 1893. április 5–április 25.

Ülésnapok - 1892-191

M, •magos Élés 189*. járásának jóhiszemfíségéhez, legalább részemről nem. De midőn a 153. §. mindenkinek módot nyújt arra, hogy, ha tetszik, ma fölvesse a kér dést, és a háznak újabb határozatát provokálja a felett, engedjék meg, hogy el ne ismerjem azt, mikép itt a parlamentaris eljáráson sérelem történt, és késem a t. házat, hogy a jegyző­könyvet hitelesíteni méltóztassék. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: T. ház! A szavazás előtt még Horváth Gyula képviselő úr kíván személyes kérdésben szólani. (Halijuk! Halljuk! Mozgás jobb felől.) Horváth Gyula: T. ház ! Személyes kér­désben kívánok szólani. Először is megkívánom jegyezni, hogy engem nagyon kellemetlenül érintett az, hogy midőn oly tárgyról van szó, a melyben az elnök úr eljárása bíráltatik, és mi­dőn tudvalevőleg az e fölött való vita az elnök úrnak be is jelentetett: ő elnököl. (Felkiáltások a jobboldalon: Ez nem személyes kérdés! Halljuk! Halljuk ! bal felől.) Nekem jogom van a személyes kérdést in­dokolni. Az elnök úrnak kötelessége, hogy ha a korlátokat átléptem, engem a korlátok közé visszautasítani. (Úgy van! a baloldalon.) Legelsőben is azon kezdem, midőn szemé­lyes kérdésben felszólalok, hogy kijelentsem, mikép úgy rám, mint mindenkire nézve itt, igen kellemetlenül hat az, hogy ugyanaz elnököl, a kinek eljárását bíráljuk. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) De ez nem tarthat engem vissza attól, hogy teljes objectivitással beszél­jek azokról, mik az elnöki qualificatiohoz tar­toznak. (Helyeslés a baloldalon.) A t minister úr nekem a személyeskedést vetette szememre. Mi a személyeskedés ? (Halljuk ! Halljuk !) Olyan dolgot említettem-e én, mely a t. elnök úr ^személyi értékét, becsületét kiseb­bíti ? Nem. En bírálat alá vettem, a mihez jo­gom volt, az elnök úr eljárását és azt, a mivel önök is mentegetik magukat, és az elnök úr is mentegeti magát. Ehhez tehát jogom volt. Már most kérem a t. ministerelnök urat, kérdezze meg osztrák collegáját, hogy azért, mert Smol­kának testi fogyatkozásait ott felhozták, ezzel érintették-e őt személyében, vagy pedig jutott-e valakinek eszébe az a gyöngédség, melyet ma a t. ministerelnök úr tanúsított, midőn azt mondta, hogy a ki eonstatálja valakinek a fo­gyatkozását, a melyért az illető nem hibás, ezzel már a személyét is érintette? Kérdezze ezt meg collegájától, mert osztrák collegája Taífe gróf, bizonyosan van olyan nevelt ember, mint a t. ministerelnök úr. (Nagy zaj és felkiál­tások jobb felöl: Rendre ! Rendre!) Elnök.: Csendet kérek. Méltóztassanak a KÉrvn. NÍPLÓ. 1892—97. XI KÖTET. iprtlli 7-én, pénteken. $5 szónokot meghallgatni. (Helyeslés a hal- és szélső baloldalon.) Horváth Gyula: Azt kívánják talán, hogy visszavonjam, a miket mondtam? (Nagy zaj.) Ezt nem teszem, mert a t. ministerelnök úr oly váddal illetett, hogy én mint képviseUi, kép­viselői jogommal visszaélve, nem objective szól­tam s nem a kérdést magát tárgyaltam, hanem személyeskedtem. Ez pedig a valóságnak meg nem felel, s ezért én azt ezennel visszautasítom. (Helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Elnök: T. ház ! Következik a szavazás. Ezt megelőzőleg méltóztassanak megengedni, hogy azt kijelenthessem,(Halljuk! Halljuk!)hogy nézetem szerint a házszabályoknak megfelelően és jogosan ültem az elnöki székben, (Úgy van! jobb felöl.) mert nem személyemet érdeklő dolog­ról, vagy cselekedetemről volt szó, (Úgy va i! a jobboldalon.) hanem a jegyzőkönyv hitelesíté­sének kérdését tárgyaltuk. (Úgy van! a jobb oldalon.) Ily körülmények közt egyáltalában nem láttam indokát és szükségét annak, hogy az elnöki széket elhagyjam. (Helyeslés a jobboldalon.) Ne méltóztassanak a kérdést személyesnek tekin­teni, mert az csakugyan tárgyi, mivel a jegyző­könyvnek hitelesítéséről van szó. (Halljuk! Hall­juk! Mozgás a baloldalon.) Nagyon különös eljárás volna, ha abban, midőn a jegyzőkönyv hitelesítéséről van szó, a ház elnöke egyénileg mindig érdekeltnek yolna tekintendő. (Ügy van! Úgy van! a jobboldalon.) A kérdés az, hitelesíti-e a t. ház a jegyző­könyvet úgy, a mint az szerkesztetett és fel­olvastatott: igen vagy nem? Ezzel szemben Horánszky Nándor kép­viselő úr egy indítványt adott be, melyet mél­tóztassanak meghallgatni. Bernáth Dezső jegyző: (olvassa az indít­ványt.) Elnök: Ha a jegyzőkönyvet hitelesíteni méltóztatnak, úgy, a mint van, ebben az eset­ben az imént felolvasott indítvány elesik. Ha pedig nem méltóztatnak elfogadni az egyszerű hitelesítést, akkor természetesen a jegyzőkönyv az indítványban foglalt záradékkal fog hitelesíttetni. Ugron Gábor: Engedelmet kérek, a jegyző­könyv hitelesítése nincsen kizárva a Horánszky Nándor képviselő úr határozati javaslata által. Ellenkezőleg a határozati javaslat azt mondja, hogy mily módon hitelesíttessék a jegyzőkönyv. A háznak tehát először is a felett kell hatá­rolnia, hogy hitelesíti e a jegyzőkönyvet, és csak azután dönthet a fölött, hogy a hitelesí­tésnek azt a módját, mely a határozati javas­latban van, elfogadja-e, vagy nem? (Igaz! Úgy van ! a szélső baloldalon.) Elnök: így is lehet szavazni; de akkor s

Next

/
Thumbnails
Contents