Képviselőházi napló, 1892. XI. kötet • 1893. április 5–április 25.
Ülésnapok - 1892-191
111. orsüítiros ni,"- 1998, Elnök : A há7szabályok 177. §-ának utolsó lekezelése is azt mondja, hogyha tíz képviselő kívánja, az pedig tiz képviselő által tőlem kívánva nem lett. (Zaj bal felől,) A mi az ellenpróbát illeti, azt, hogy kívántatott volna, nem hallottam. (Élénk mozgás és zaj bal felől.) A t. képviselő urak bármit állítanak itt, én azt kötelességszerűen elhinni és igazba venni tartozom; elvárom a t. képviselő uraktól is, hogy itten, ezen elnöki székből tett kijelentésemnek hitelt adva, elhigyjék azt, hogy nem hallottam. Különben ennek igazolására beszél maga a gyorsírói jegyzet is, a mennyiben a gyorsírói jegyzetekben ellenpróba kéréséről van ugyan megemlékezés Meszlény képviselő úr részéről, azonban csakis már a határozat kimondása után. Megjegyzem azonban, hogy a magam részéről ezt nem h díván, azon kívánságnak eleget még akkor sem tehettem volna, ha a határozat kimondása előtt történt volna. (Zaj a szélső baloldalon.) Ily körülmények közt, t. ház, a határozat ki lévén mondva, a napirend már előzőleg meg lévén állapítva, más leendőm, kötelességem, sőt jogom sem volt, mint az ülést bezárni. (Helyeslés a jobboldalon.) Kérem tehát, méltóztassék a jegyzőkönyvet Úgy, a mint, az szerkesztve van, hitelesíteni, (Helyeslés jobb felől. Élénk felkiáltások bal felöl: Nem lehet!) Bolgár Ferencz: T. képviselőház ! Tessék megengedni, hogy én is néhány rövid megjegyzést fíízzek a jegyzőkönyvhöz. (Halljuk! Halljuk!) A tegnapi ülés alkalmával, mikor az elnök úr feltette a kérdést, a honvédelmi minister úr által Horváth Ádám képviselő úrnak adott válaszra vonatkozólag, én úgy, mint több képviselőtársam megszámláltuk, hogy a ház határozatképes-e, vagy nem, és én összesen csak 92 képviselőt számláltam össze. (Űgy van! Úgy van! bal felől.) Ezt több ízben hangosan is constatáltam, de hát az elnök úr, mint mondja, nem hullotta H tegnap tett megjegyzéseket. Később azonban az elnök úr a szavazást elrendelvén, én még egyszer egészen hangosan megjegyeztem, hogy » ház nem határozatképes, (Felkiáltások jobb felől: Fel kellett volna szólalni!) és hozzátettem azt, hogy ily erőszakoskodást nem tűrhetünk. Az a különös, t. ház, hogy az elnök úr, a ki azt nem hallotta, midőn azt mondtuk, hogy a többség ezen az oldalon van, a ki nem hallotta, midőn azt mondtuk, hogy a ház nem ha tározatképes, — pedig, mint mondottam, több képviselőtársam eonstatálta, hogy körülbelül csak 90-en voltunk jelen. — midőn az erőszakodás ] ól beszéltem, pedig azt kevésbbé hangosan mondottam, azt a t. elnök úr meghallotta. (Élénk derültség és helyeslés a bal- és szélső baloldalon. április t én, pénteken, . 5f Zaj jobb felől.) Akkor, t. ház, az elnök űr rendreutasított, és mielőtt még valaki szólhatott volna, felesapta a kalapját, (Felkiáltások bal felöl : A sapkáját !) és elszaladt. (Zaj jobb (elöl.) T. ház! Nem vagyok hivatva, nincs jogom az elnök úr eljárását megítélni, (Félkiáltások bal felől: Be joga van!) és végre is az, t. ház, hogy az igen t. elnök úr, a ki a parlamenti életben semmiféle tapasztalatokkal nem bírt, mielőtt képviselőnek és elnöknek megválasztották, bírt annyi önérzettel és merészséggel, hogy e díszes széket elfoglalja, az a t. elnök úrnak és a többségnek a dolga, a mely őt megválasztotta. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) De arra, hogy a házszabályok itt megtartassanak, és úgy kezeltessenek a mint az elő van írva, tekintet nélkül arra, hogy az igen t. elnök úr isoierie-e a házszabályokat vagy nem, (Helyeslés a bal- szélső baloldalon) arra igen is joga van felügyelni az ellenzéknek. (Felkiáltások: A háznak!) Azt hiszem, t. ház, hogy minden elfogulatlan képviselő igazat fog nekem adni abban, hogy midőn tegnap az igen t. elnök urat arra, hogy a ház nem határozatképes, figyelmeztettem, — nem tagadom, hogy midőn hevesebb seéuák vannak, én is gyakran bele szoktam elegyedni, de épen tegnap egyetlenegy megjegyzést f Sem tettem azon vita közben, a mely Horváth Ádám képviselőtársam és a honvédelmi minister úr között lefolyt, — hogy akkor képviselői kötelességemet teljesítettem, és az a rendreutasítás, melyben részesültem, n:'m volt méltányos. (Ellenmondás és zaj jobb felöl. Halljuk! Halljuk !) Kijelentem, hogy legalább én a magam részéről az ügyet úgy Ítélem meg, és úgy hiszem, minden elfogulatlan ember is xí^y fogja megítélni, hogy én ezen rendreútasítást ki nem érdemeltem, erre okot nem adtam, én ezt tehát űgy tekinthetem, mintha meg se történt volna. (Helyeslés a bal- ós szélsőbalon. Ellenmondás a jobboldalon. Nagy zaj.) Rohonczy Gedeon: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Mint méltóztatnak tudni, nem szoktam gyakran visszaélni az igen t. ház türelmével, de legyen szabad ezen kérdéshez nekem is röviden hozzászólnom. Horváth Ádám képviselő úr azt az indítványt tette, hogy az elnök úr tegnapi enuntiatioját ne vegyük tudomását, illetőleg a jegyzőkönyvet ne hitelesítsük. Egedelmet kérek, mi a? elnök úrral szemben tartozunk annyi tisztelettel, hogyha ő egy nyilatkozatot tesz itt a képviselőházban, és kijelenti, hogy nem hallotta, midőn tegnap a túlsó oldalról ellenpróbát kértek, azt neki elsősorban elhigyjük, (Felkiáltások a szélső baloldalon: El is hiszszük!) mert ha nem hiszsziik el, akkor hagyjak abba a képviselőházi tanácskozást. (Nagy zaj.)
