Képviselőházi napló, 1892. XI. kötet • 1893. április 5–április 25.
Ülésnapok - 1892-195
ÍM lt&. ertiáfo* Hés t*W. Iprllii li-éa, oe»rclii, tassék talán közbeszólás képen megmondani, hogy mi volt. (Derültség a szélsőbalon.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: Majd megfelelek, csak tessék beszélni! Polónyi Géza: Azt hiszem, t. ház hogy a közös hadügymini-iternek a magyar alattvalókkal szemben való bűnvádi törvénykezés kérdésében, és pedig úgy a materiális, mint az alaki jog szempontjából, csak egy kötelessége lehet; a létező, már megalkotott törvényekhez alkalmazkodni s azokat végrehajtani, (Igaz! Ügy van! Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Nem mondom én azt, hogy azon közöstigvi rendszer mellett, a melyben alkotmányunk jelen leg van, az ö véleményét ki nem kérheti; nem mondom, hogy tanácskozást vele nem folytathat, de méltóztassék megengedni, hogy a hadbírósági szervezet kérdésében a parlament csak nem fogja a közös hadügyminister vállaira tolni a felelősséget, hanem megköveteli, hogy az a minister dolgozza azt ki, a ki azért felelős (Helyeslés a szélsőbalon. Ellenmmäásoh a jobboldalon.) Ha a t. minister úrnak talán nehezére esnék a munka, — és ezt nem azért mondom, mert dolgozni nem szeret, hanem azért, mert magasabb ronceptiokal van elfoglalva, — a ^Jogtudományi Közlöny* egész terjedelemben közölte azt a törvényjavaslatot, melyet a minister úrnak csak egyszerűen recipiálni kell. De azután az ilyen átutalást a közös kormányra, melyet ma hallottunk, hogyan lehet összeegyeztetni azon beszéddel, melyet eonsulátusi bíráskodásról azon székből mondott, a mely kérdés pedig inkább a külügyininister hatáskörébe tartozik, minta hadügyminister hatáskörébe a bűnvádi eljárásra vonatkozó javaslat, ezt értse meg, a ki tudja, a magam részéről nem tudom és ajánlom, hogy ezentúl jobban tanulmányozza a t. minister úr a laterání zsinatot, akkor azután nem fog olyan dolgokat felhozni, a melyeket bővebben ezáfolni a magam részéről szükségesnek sem tartok. (Helyeslés a ssélső baloldalon.) Szilágyi Dezső igazságügyminister : T. ház! Én először kifejtettem azt, hogy mi az a felelősségi elmélet, a mely a mi alkotmányunk szerint és minden képviseleti kormányforma szerint fennáll. A képviselő ár felelősségi elméletét vizsgálat alá véve, constatálom, hogy egy árva szóval sem tudta igazolni; mert az csűrés-csavarás, (Felkiáltások a szélső haloldalon: EM az igazi csűrés-csavarás t — Ellenmondások a jobb • oldalon.) hogy a képviselő úr nem azt mondta, a mit én felolvastam. Én itt látom a képviselő úr beszédében, hogy azt mondja.' » Azzal találkozunk, hogy Deák Ferencz az ő igazságügyministeri székében egy pillanatig sem tartotta kétségesnek az ostromállapotról, és egyáltalában az igazságszolgáltatásnak bármely terűletét érintő. a bírói hatalom állami fenségjogábóí folyó kérdéseket tángáló tárgyakra nézve azt, hogy egyedül az igazgáírügyministeraek kötelessége a törvényhozás számára javaslatot készíteni.* Polónyi Géza: Bizonyítsa be az ellenkezőt, mikor mondott Deák Ferencz ellenkezőt! Szilágyi Dezső igazságügyrainister: Ezt Deák Ferencz sohasem mondotta. Nem én vagyok hívatva arra, ho^y bebizonyítsam, mikor mondo:t Deák Ferencz mást, hanem Polónyi G-éza képviselő úr van arra kötelezve, hogy bebizonyítsa, hogy ezen furcsa dolgot nem Polónyi, hanem Deák Ferencz mondotta. Polónyi Géza: Felolvastam! Szilágyi Dezső igazságügyminister: Deák Ferencz ezt sohasem mondotta, mert ez ellentéteket és oly elemi tévedéseket tartalmaz, a melyeket soha semmi állam intézményeiben nem követtek. Ezt a t. ház előtt bőven kifejtettem, és ezzel szemben azon álláspontra állni, a mit a képviselő úr mond, hogy ő nem ezt állította, de hogy ő mit állított, azt megmagyarázni maga sem tudja, nem lehet, és ezzel a kérdést sem lehet kikerülni. Nem lehet kikerülni azon vádat, hogy Deák Ferenezre tökéletesen hamis tényeket fogott rá, és az ő találmányát képező fonák felősségi theoriát állított fel, a melyet még védeni sem tud. (Zaj a szélsőbalon.) A mi pedig a képviselő úrnak a tényekre való hivatkozását illeti, arra nézve megjegyzem, hogy a katonai bűnvádi eljárás iránti javaslat kidolgozását soha egyetlen igazságügyminister el nem vállalta. Hamis és téve? tehát a képviselő úrnak az állítása, hogy azt Horváth Boldizsár vagy Pauler, vagy Fabiny elvállalta. A mire ezek vállalkoztak, csak az volt, hogy megjelölték azon elveket, melyek alapján ki kell dolgozni a javaslatot. Már pedig a közt, hogy az elvek a magyar kormány részéről megjelöltessenek és a közt, hogy a javaslat ez elvek alapján ki is dolgoztassák, nagy különbség van. (Zaj a szélsőbalon.) Á képviselő úr azt állította, hogy elvállalták a kidolgozást, sőt utolsó felszólalásában azt is, hogy kidolgozták. Ez valótlan. Tessék Fabiny képviselő úrnak megmondania, elvállalta-e a javaslat kidolgozását, vagy csak azon helyes útra szorítkozott-e, hogy megjelölte azon elveket, melyek alapján azt ki kell dolgozni ? Polónyi Géza: Ez ugyanaz! Szilágyi Dezső igazságügyminister: Nem ugyanaz! Ezt nevezem én szecskában való ugrándázásnak. (Élénk derültség jobb felöl.) Végzem tehát szavaimat azzal, hogy a képviselő úr sem felelősségi theoriájával, melyet Deák Ferencz nevével oly méltatlanul akart takarni, sem a tények előadásával a valóságnak meg nem felelt, és így a t. ház ítéletére bízom,