Képviselőházi napló, 1892. XI. kötet • 1893. április 5–április 25.
Ülésnapok - 1892-189
6 lSi. ttrx%i.p>s !tt«* IS**, áprlll* S-én,«erAáB. rén, hogy mit határozzon a válasz után. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon-) Lehet, hogy a minister urak szeretnének kibújni és megmenekülni a válasz terhétől. No de. míg . olyan igen jó többsége van egy kormányunk, a mely tüskönbokron keresztül követné, a mint tudjuk, hogy volt ilyen,— ma talán nincsen, — akkor természetesen mindegy neki; I anem én mégis azt hiszem, hogy igen helyesen cselekszik a ház, ha megtartja a házszabályok rendeletét, és nem bízza azt sem nriuister urakra, sem másra, hogy mi türténjék a szóban forgó interpellatiokra vonatkozólag; hiszen az 1848: III. tcz. 29. §-a megmondja: »a ministerek az országgyűlés mindegyik táblájánál annak kívánatára megjelenni és a megkívántató felvilágosításokat előadni tartoznak.« Tehát, ha a minister urak nem jelennének meg 30 nap alatt, legyen e háznak azon erkölcsi ereje és azon erkölcsi kötelességérzete, hogy a minister urakkal éreztesse a ház hatalmát. Akkor nem fognak többé oly jelenetek előkerülni, hogy a t. minister urak a 60-ik és 70-ik napon is azt mondják: >En most még erre nem vál aszol hatok*, és a ház többsége meghajol szépen, és azzal vége van. Én reménylem a t. ministerelnők úrtól, hogy a parlamentaris gyakorlatokat a maga alkotmányos nemében fogja kormányával követni, és azéxt, úgy hisí.em, hogy jövőre nem lesz semmi oka a háznak egyetlen egy minister úr ellen is kifogást tenni, a miért a kérdésére 30 nap alattnem felelt. Most pedig azt hiszem, legjobb lesz, hogy a t. minister urak a régi interpellatiokat vegyék elő minél közelebbi időkben, és a mit tetszik, válaszoljanak, legalább felvilágosítást adjanak a maguk részéről, és a háztól függ, azzal megelégedni, azt tudomásul venni, v;jgy nem. (Helyeslés bal felől.) Elnök: Horánszky Nándor képviselő urat. illeti a szó. Horánszky Nándor : T. képviselőház! Én is abban a véleményben vagyok, hogy e kérdésijén csak is az a felfogás helyes és a házSzabályoknak megfelelő, melyet t. barátom, Ugron Gábor és Madarász József elfoglalt. Semmi szín alatt nem járulhatok ahhoz a felfogáshoz, melyet Pulszky Ágost t. képviselőtársam fejezett ki, hogy t. i. kormányváltozások esetén az interpellatiokat meg kell újítani, és pedig egyszerűen azért, mert a házszabályok világosan rendelik, hogy az interpellatiok evidentiában tartandák és mindaddig ekként vezetendő!?, míg azok meg nem vábiszoltattak. (Helyeslés bal felöl.) Ha kormányváltozás történik, a dolog természetében fekszik, hogy az új kormány az interpellatiora azt válaszolja, a mit jónak vél a maga részéről; tehát válaszolhatja azt is, hogy a fenforgó körülmények közt az interpellatio választ nem igényel, s arra választ adni nem hajlandó, és e válasz felett a ház dönt. De, hogy az interpellatiot megújítani kelljen kormányváltozás esetén, azt sem a házszabályokon alapulónak, sem a dolog természetében állónak nem tartom. (Helyeslés bal felől.) Épen azért szerintem is e kérdés akként intéztetnék el helyeden, a mint a t. ministerelnök úr is részben elintézhetőnek tartja, t. i,, hogy az interpellatiokra, melyek még meg nem vál a szoltattak, egy vagy más alakban vála :; z adassék, és akkor ha bár meghaladott is a kérdés, a ház dönt felette. Tehát csatlakozom ahhoz, a mit Ugron Gábor t. barátom javasolt, hogy térjünk napirendre és tartsuk fenn az interpellatiokat mindaddig, míg azok meg nem válaszoltattak. (Helyeslés bál felől.) Beőthy Ákos: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassék nekem megengedni, hogy a kérdésnek elvi nagy fontosságánál fogva igen röviden én is elmondjam nézetemet. (Halljuk! Halljuk !) Az előadottakból három tényleges mozzanat domborodik ki. Az egyik az elnök urnak az a kijelentése, hogy a házszabályok értelmében ő köteles mindazokat az interpellatiokat, melyekre válasz nem adatott, evidentiában tartani, és azokat felolvastatni. Ez a házszabályoknak megfelel, és teljesen helyes. (Helyeslés bál felöl.) A másik mozzanat az igen t. ministerelnök urnak az a kijelentése, hogy ő az interpellatiok egy némelyikére fog válaszolni. Ez is igen helyes eljárás, meri csak kötelességét teljesíti. Azonban még mindig függőben marad az a másik mozzanat, a mely az igen t. ministerelnök urnak, — gondolom, — egy előbbi kijelentéséből származik, jelesen az, hogyha kormányváltozás van, az új kormány nem tartozik az előbbi kormányhoz intézett interpellációkra válaszolni. Ez ! a nagy parlamentaris elvi mozzanat, s erre nézve I kifejezem azt a nézetemet, hogy én azt a felfogást tartom correctuek, a melyet Ugron Gábor t. barátom kifejezett, és nem fogadhatom el az igen t. ministerelnök úr felfogását igen egyszerűen azért, mert, midőn kormányváltozás történik : akkor kormányzati szempontból nincs tabula rasa az országban, (Ügy van! Úgy van! bal felöl.) hanem a kormányzatnak és a felelősségnek continuitását fenn kell tartani. Fenn kell tartani a kormányzat continuitását épen azért, hogy a képviselők és a képviselőház a kormányzati tényekről tudomást szerezzenek; fenn kell tartani a felelősség continuitását is, mert azért, hogy egy kormány lelépett, nem szabadul a felelősség alul. De nem is tudom belátni, hogy minő praej judiciuin származnék a kormányra nézve, ha ő 1 az interpellatiokra válaszol, mert vagy elvállalja
