Képviselőházi napló, 1892. XI. kötet • 1893. április 5–április 25.

Ülésnapok - 1892-193

íU. »mft#»s ftíéi ím, április ld-én, héitóii. jQg vagy másik eset, szigorú intézkedés fog történni. A miről azonban még tudomásom nincs, azt nem büntethetem. Ez tiszta dolog. (Helyeslés.) Azt méltóztatott továbbá mondani, hogy rossz a honvédség ruházata, hogy pókháló köpenyben járnak télen ig. Méltóztassék, — a mint már régen bátor voltam felkérni a képviselő arakat, — méltóztassék nekem szólani és szívesen intézkedni fogok, bármely raktárt megmutatunk a képviselő uraknak, és meg [fognak győződni, hogy a ezikkek, a melyek ott vannak, teljesen jók és kifogástalanok. Az igaz, hogy erős téli hadjárat alkalmával ez a ruházat nem elég, de ha abba a sajnos helyzetbe jutnánk, hogy erős téli időben kell hadjáratot viselni, akkor az intéző körök kötelessége arról gondoskodni, hogy a legénység moleg ruhával elláttassák. Sőt mondhatom, hogy intézkedések meg is tétettek, t. i. a közös hadseregnél bizonyos trikó-féle szövetek vásároltatnak be és tartatnak raktáron. A honvédségnél ujjas mellények, melyek a blouse alatt hordhatók és haskötőkig vannak raktáron. Hanem, teszem fel, bundák bevásárlása, 30—40 évi békés idő alatt, ezeknek gondozása is, — a mint tudni méltóztatnak, — óriási pénzbe kerül, azután a moly megeszi. Ezek csak akkor szerezhetők be, ha a szükség tényleg kívánja. (Úgy van! Úgy van! a jobb oldalon.) Azt mondja Lits Gyula t. képviselő úr, hogy tudomása van róla s hallotta beszélni, hogy a tiszti ruházatot meg fogják változtatni, holmi épaulettek hozatnak be stb. és hogy a honvédség is a minister szelleménél fogva valószínűleg epauletteket fog kapni. (Halljuk! Halljnk!) Nem tudom, honuan hallotta, hol vette ezt a hír a t. képviselő úr; talán a »Gerolsteini nagyherezcgnő«-ben; (Hosszantartó derültség.) de hogy a magyar honvédtisztek epaulettekben alig fognak sétálni az utczán, (Derültség.) arról azt hiszem, körülbelül nyugodtak lehetnek a t. képviselő urak (Helyeslés.) A tiszteknek nősülési kaucziója ellen is méltóztatott szót emelni, mondván, hogy mindenki szabadon nősülhet, csak a tiszt nem. Régi tagja a képviselő úr a honvédségnek, 8 jól tudja, hogy régebben, midőn még kauezió nem volt, a legjobb tisztek tönkre mentek azért, mert derüreborúra nősültek, egy krajczárjuk sem volt, egy sereg gyermek jött, s anyagi romlás volt a vége. A kauczionak nemcsak az a rendeltetése, hogy az özvegynek legyen miből élnie, mert most az állam, ha nem is nagyon bőkezűen, de úgy — a hogy gondoskodik arról, hogy az özvegyek és a gyermekek elláttassanak; a kauczionak rendeltetése leginkább az, hogy a tiszt helyzetén a szolgálata tartama alatt némileg könnyítsen, mert igaz, hogy más ember nősülhet, a mikor KÉPvH. NAPLÓ. 1892 -97. XI. KÖTET. neki tetszik, de más ember olyan ruhában jár, a minő neki tetszik: ellenben a tisztnek arany zsinóros egyenruhában kell sétálnia, a tiszt a szolgálat érdekében minduntalan át lesz helyezve, ez is költséggel jár, a melynek egy részét ugyan az állam megtéríti, de az vajmi kevés, tehát saját vagyonából kell a költséget pótolnia. Ha erre nincs meg a lehetőség, akkor a tisztek tönkre mennek. Ennek megakadályozása czélja a kauczionak. (Igaz! Úgy van! bal felől.) Ernuszt Kelemen t. képviselő úr keservesen panaszkodott, hogy a magyar gárdához, a méntelepekhez stb. honvédtisztek nem vétetnek át. Engedelmet kérek, a magyar gárdánál, a mint méltóztatott felhozni, egy honvédtiszt is van. De ott ritkán van üresedés. Méltóztatnak tudni, hogy a magyar gárda manapság nem úgy van szervezve, mint régebben volt, de hogy honvédtisztnek nem állna jográbau kérelmezni (Derültség a szélsőbalon.) és alkalmaztatásuk ki volna zárva, az egyáltalában nem áll. A mostani honvédség még nem vett részt a hadjáratban; a hadseregIn n pedig nagyon sokan vannak, a kik hadjáratban részt vettek, súlyosan megsebesültek, kitüntették magukat az ellenség előtt, nagyon természetes tehát, hogy ezeknek előnyt adnak. De hogyha azok idővel kihalnak, akkor a honvédség tisztjei kivétel nélkül ugyanazon tekintet alá kerülnek a gárdába való felvétel alkalmával, mint a többiek. A katonai igazságszolgáltatást illetőleg úgy Ernuszt Kelemen, mint Ugron Gábor t. képviselő urak szintén részben keservesen, részben kissé hevesen szólaltak fel. (Derültség a jobb oldalon.) Kétséget nem szenved, hogy az uraknak joguk van sürgetni a katonai bűntetőtörvény és eljárás módosítását a mai kor igényeihez képest. Én is osztozom ezen óhajban ; de méltóztassanak tekintetbe veani, hogy mily óriási nehézségekkel jár ez. Hiszen nincs itt arról szó, hogy valaki ezt nem akarná; minden tényező, mely e kérdéssel foglalkozik, létre akarja ezt hozni; de oly nehézségek merülnek fel, a melyeket legalább eddig végleg legyőzni nem lehetett. Hogy mily komolyan foglalkozunk e kérdéssel, arra nézve bátor vagyok felemlíteni, hogy épen most április hó végével, vagy május elején újból összeül egy bizottság, a mely egy újabb tervezetet fog tárgyalni, consideratio alá veszi azt; vajjon-e tervezet meg fog e felelni az ellentétes követelményeknek. Ez is bizonyítja, hogy komolyan foglalkozunk e kérdéssel; tekintve azonban azt, hogy az nagyon eomplicáít, lehetséges ugyan, hogy nemsokára megoldásra jutunk, de az sem lehetetlen, hogy még esztendőkig fog tartani, míg a tárgyalások eredményre vezetnek. Hoitsy Pftl: 25 év óta mondják! 14