Képviselőházi napló, 1892. XI. kötet • 1893. április 5–április 25.

Ülésnapok - 1892-193

189. amatőr ítlés í8í*S. Ijirilis lü-én, kétfW, ÍÖÉ mondja, hogy megfosztották az egyévi Önkéntessági kedvezménytől és szökésre kényszerítették. A hivatalos jelentés pedig ezeket mondja : (Olvassa.) »Graff Antal, m. k. miskolczi 10. gyalogezredben honvéd még besoroztatása előtt, vagyis 1891. évben a budapesti kir. törvényszéknél közokirat-hamisítás büntette, valamint kétrendbeli magánokirat-hamisítás miatt 8 havi börtönre ítéltetett és ezen elítélteted miatt vesztette el egyévi önkéntességi jogosultságát.* Ez kissé más színben mutatja a dolgot. (Derültség.) De menjünk át arra a kínzásra, a mely szökésre kényszerítette: (Olvassa.) »A büntetés kiállása után pedig 1892. augusztus hó 2-án Egerben, a m.kir. miskolczi 10. honvéd gyalog ezred 2. zászlóaljánál lévén tényleges szolgálatban, a zászlóalj irodájában tanúja volt annak, a mint a hadnagy-kezelőtiszt egy honvéd zászlóaljküldöncznek oly utasítással adott át 83 frt 15 krt — egy, a kerületi egyenruházati egyletnek ezímzett postautalvány kapcsán — hogy azt a postán adja föl. Röviden csak az történt, hogy ő jelen volt, utána ment, ezen szegény, szerencsétlen küldöncztől, azon ürügy alatt, hogy a kezelőtiszt visszakívánja a pénzt, elvette, avval polgári ruhát vett magának ért megszökött.« (Élénk derültség.) Hát kérem, itt van a martyrium! (Élénk derültség és tetszés.) Van még több ilyen eset ig. De én kívánatosnak tartanám, hogy az ellenzéki sajtó, bár egyáltalán nincs ellenvetésem arra, hogy ostorozza az ostorozandőkat, ilyen valótlanságokat és ilyen gyűlöletet gerjesztő dolgokat ne hozzon fel, mert általános elv az, hogy a ki gyűlöletet; vet . . . Polónyi Géza: Haragot arat! B. Fejérváry Géza honvédelmi mi nister: Nem haragot, hanem megvetést arat. (Élénk tetszés jobb felől.) És itt kénytelen vagyok még egy esetet felhozni, (Halljuk! Halljuk!) nem kínzást, hanem egy más dolgot, a mely szintén komoly, és a mire nézve szintén figyelmeztetcndőnek tartom az ellenzéki sajtót, melyet a t. képviselő úr annyira pártfogásába vesz. T. i. nincs ugyan kezemnél, hanem a napokban történt, talán 6—8 napja, hogy a » Budapesti Hirlap« is közölt egy czikket, melyben ostorozza a közöä hadseregből a honvédséghez történő tiszti áthelyezéseket, s a többi között igen erősen kikel ezen tisztek ellen és mint hasznavehetetlen elemet jellemzi őket. Már engedelmet kérek, kénytelen vagyok az ilyenek ellen felszólalni. Tudom, hogy nem a törvényhozásban történt, hanem miután itt az ellenzéki sajtóról van szó, hát ezzel kapcsolatosan hozom fel a dolgot, mert biztosíthatok mindenkit, hogy azon elem, mely a közös hadseregből átjön, egytől-egyig kitűnő tisztekből áll. Polónyi Géza: Csakhogy magyarul nem tudnak! B. Fejérváry Géza honvédelmi minister: Bocsánatot kérek, tudn ik magyarul, mert a ki magyarul nem tud, az nem is vétetik át. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Manapság nem ott vagyunk, a hol voltunk 1868—69-ben, mikor a honvédség szerveztetett Akkor igenis, a régibb nevelési rendszernél fogva igen sok magyar ember volt, a ki kevéssé volt jártas a magyar nyelvben s akkor kénytelenek voltunk ezeket is átvenni, de ezek hamar beletalálták magukat a helyzetbe s ép oly jól beszélnek magyarul, ha nem is oly sokat és folyékonyan, mint Polónyi Géza képviselő úr. (Élénk derültség és tetszés jobb felöl.) Felpaiiaszoltatott a bánásmód a honvédtisztekkel szemben. Már bocsánatot kérek, én erről nem hallottam soha semmiféle panaszt; pedig higyjék meg az urak, nagyon jól vagyok informálva arról, a mi a honvédségnél történik. Ha valakinek van panasza, álljon elő, ne bújjon a t. képviselő úr háta mögé, hanem álljon elő férfiasan, mondja meg: uram, ez meg ez történt velem, (Mozgás a szélső balon.) akkor segíthetek, akkor, ha igaza van, nálunk minden embernek alkalom nyújtatik, hogy az elégtételt megkapja. {Ellenmondás a szélső balon. Úgy van! Úgy van! jobbról.) Bolgár Ferencz képviselő úr azt hozta fel, hogy a nyugdíjasok száma évről-évre emelkedik. Igaz, de az iránt a törvényhozásnak tisztában kellett lenni és tisztában is volt a honvédség felállítása alkalmával, hogy valamint a polgári hivataloknál, a honvédségnél is bizonyos idő múlva a nyugdijasok száma szaporodni fog egy bizonyos maximumig, a melynél meg fog állani, ha csak új hivatalok nem kreáltatnak, a minek következtében a nyugdíjasok száma ismét megszaporodnék. Ez egy igen természetes állapot s ezen segítem egyáltalában nem lehet. (Helyeslés jobb felől.) A t. képviselő úr azt is indítványozza, hogy a közös hadseregbeli növeld ékben lévő 120 magyar alapítványi hely megszüntettessék, és hogy az erre fordított költséggel a Ludovika • Akadémiában, ha jól értettem, egy tiszti tanfolyam rendszeresítfcessék. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő úr tudja, hogy mekkora fedezet van a 120 magyar alapítványi helyre fölvéve; ez összeg évenkint körülbelül 63-68.000 forintot tesz ki, a szerint, a mint a növendékek alantasabb vagy magasabb osztályokba kerülnek. Méltóztassék megnézni, hogy mennyibe kerül a Ludovika-Akadémia fentartása, nem az államnak, mert a költség nagy része ismét megtérül az