Képviselőházi napló, 1892. XI. kötet • 1893. április 5–április 25.
Ülésnapok - 1892-193
100 398. omágos fllés 1898. április 10-én, hétftu. t. ellenzék részéről felhozottakra válaszolni és ezúttal köszönetemet fejezem ki azért, hogy meglehetős tárgyilagosan méltóztattak felszólalni. Első sorban válaszolni fogok a honvédséget érintő kérdésekre, azután foglalkozni fogok az annyira hangsúlyozott német nyelvű előadásokkal a Ludoviea akadémiában, a gr. Apponyi Albert t. képviselő úv részéről felhozott nemzeti követelmények úgynevezett minimumával és a végén foglalkozni szándékozom a benyújtott öt határozati javaslattal. A honvédségre vonatkozólag bátor leszek azon sorrendben válaszomat megadni, a melyben a kérdések felhozattak. Felhozatott elóVzör, hogy költségvetésem indokolásában jelentkezett azon szándékom, hogy a honvédség lovasságának szervezetében bizonyos változtatásokat akarok a jövő költségvetés előterjesztése alkalmával javaslatba hozni, hogy ez helyes, csakhogy hamarább kellett volna hozzáfogni, és Tóth Ernő képviselő úr magának tulajdonítja ez eszme apaságát. Szívesen átengedem ueki, nincs semmi ellenvetésem ; csak általánosságban kívánom jelezni, hogy a magam részéről talán ezt is, valamint épen sok más szükséges intézkedést hamarább javaslatba hoztam volna, hogyha a pénzügyi helyzet megengedte volna. De azt hiszem, valamint ebben, ágy mindenben szem előtt kell tartanunk azt, hogy a pénzügyi viszonyoknak megfelelőieg, lépésről-lépésre haladjunk előre és ne követeljünk mindent egyszerre, a mi által a pénzügyi helyzet megrémültethetnék. Azt mondotta a t. képviselő úr, hogy a 23 népfelkelési zászlóaljnak Manlicher-fegyverrel való felszerelése nem sürgős, vannak sokkal sürgősebb kérdések. Megengedem, hogy vannak sürgősebb kérdések is, de ez is nagyon sürgős s e nézetemnek közelebbi indokolását bátor leszek előterjeszteni akkor, a mikor majd a törvényhozástol erre kérni fogom a költségfedezetet, t. i. az 1894, évi költségvetés tárgyalása alkalmával. Madarász József: Még akkor is itt akar lennie! B. Fejérváry Géza honvédelmi ministerí Oh, még sokáig! (Derültség) Úgy Tóth Ernő t. képviselő úr részéről, valamint több oldalról, hajói emlékezem, Bolgár Ferencz és Ugron Gábor t. képviselő urak részéről is felhozatott, hogy a tiszteknek a közös hadseregből a honvédséghez való áthelyezése kárára van a közös hadseregnek és azonkívül bizonyos hátránynyal jár a honvédségre nézve. Abban teljesen egyetértek, hogy a közös hadseregnek bizonyos mértékben kárára van ez, a mennyiben a magyar elemet egyrészt elveszszük onnan; ez igaz, de a kiképzett növendékekből pótolják azokat. Tehát a magyar elem a tisztikarban új ifjú erőkkel pótoltatik, a mennyiben a honvédséghez áthelyezések történnek. Beőthy Ákos: ísry is kevés! B. Fejérváry Géza honvédelmi minister: Concedálom, nagyon szeretném és minden alkalommal hangsúlyoztam, mennyire kívánatos volna, hogy a magyar állam a közös hadseregben nagyobb arányban szolgálna. A mi pedig azt a megjegyzést illeti, hogy magasabb rendfokozatokban hozunk át egyeseket és a honvédkincstár köteles azoknak nyugdíjáról gondoskodni, ha nyugdíjba mennek: ez áll; de viszont áll az is, hogy azoknak a ma gasabb rangú tiszteknek, a kik a honvédségből a közös hadseregbe helyeztetnek át, a nyugdíját megint a közös kincstár viseli; tehát ez a kiadás kiegyenlíttetik; annyira! is inkább, miután magasabb rendfokozatban igen kevesen lépnek át a honvédséghez és viszont legnagyobb részt alantas rendfokozatban öt, hat, tiz évi szolgálat után lépnek át, s azt hiszem, ez nem jár valami túlságos megterheltetésével a magyar kincstárnak. Erre vonatkozik a beadott határozati javaslatok egyike. Wittmann János t. képviselő úr amaz óhajának adott kifejezést, hogy aratáskor, mintán a munkaerő kevés az országban, a legénység bizonyos időre szabadságoltassák. T. képviselőház! E részben megnyugtathatom a t. képviselő urat annyiban, a mennyiben ez a kérdés már a múlt delegatio alkalmával felhozatott s akkor a hadügyminister úr részéről az a nyilatkozat történt, hogy, a hol a viszonyok megkövetelik és a katonaság létszámviszonyainál fogva félig-meddig lehetséges, a hadügyminister ebben szívesen segédkezet fog nyújtani; a honvédségre ez nem vonatkozik, mert a honvédségnél először amúgy is nagyon csekély a létszám, de azonkívül a honvédségnél törvény által is kötve van, hogy az őszi gyakorlatok csak akkor vétessenek foganatba, midőn az aratás legalább legnagyobb részében véget ért. Bolgár Ferencz t. képviselő úr arról beszélt, hogy az ország nagy áldozatokat hoz a hadsereg és a honvédség érdekében. Ez kétségen kívül áll; de én azt hiszem, t. képviselőház, hogy ezen áldozatok nem a testűletek érdekében hozatnak, hanem hozatnak az ország, a nemzet érdekében, mert minél megfelelőbb véderőnk van, annál jobban van gondoskodva a biztonságról. A t. képviselő úr elismeri az újabb intézkedéseknek és részben a csak jövőre jelzett intézkedéseknek is szükségét, de egyes czímekben megtakarításokat kíván.