Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.

Ülésnapok - 1892-176

176. országos ülés 1898. márezius 9-éu, csütörtökül!. 75 baloldalon.) De hova jutunk akkor, hogyha az egységes esJádi jogot és kötelező polgári házasságot akarjuk, de azt mondjuk, hogy a protestánsoknak és zsidóknak felekezeti felfogását a házasságról, hogy az felbontható legyen, respectálni kell? Akkor oda jutunk ebben az országban, hogy az egységes családi jognál a protestánsok és zsidók felekezeti felfogását a házasságról respectálni keli, de a katholikusok vallásos meggyőződését nem kell respectálni, azon lehet szabad és kell keresztülgázolni. (Helyeslések a baloldalon.) Hiába mondják azt, hogy az állam minden házasságot felbonthatón ik fog nyilvánítani, és adandó alkalommal fel is bontja, de az illetőknek vallásos meggyőződését és hitét nem érinti. Én nem fejtegetem, t. ház, hogy mennyire sérelmes az a katholikusok ra nézve, hogyha rájuk a protestánsok és zsidók házassági felfogása kötelezővé tétetik állami törvények ereje által. Ez talán nagyon subtilis kérdés arra, hogy hasson, de én egészen eoncret módon akarom a kérdést formulázni. Azt mondhatják, t. ház, hogy hiszen nem fogjuk felbontani a házasságot, hogyha a házas felek maguk nem akarják. Itt mindenekelőtt megjegyzendő, hogy kettőn áll a kérdés. Hogyha az egyik fél felakarja bontani a házasságot és meg tudja szerezni hozzá az okot, és akkor az állam azt mondja a másik félnek, pl. a nőnek: »Igaz, te az oltár előtt felbonthatatlan házasságot kötöttél! Igaz, hogy a te vallásod meg sem engedi, hogy te felbontható házasságot köss! Igaz, hogy a te valiásol szerint nem is köthetsz felbontható házasságot: de azért én a te házasságodat fel fogom bontani! Te nem lesz többé felesége annak az embernek, a kinek gyermekeket szültél! De hitedet nem bántom. Te a te hited szerint képzelheted ezentúl is, hogy a te házasságod azzal az emberrel felbonthatatlan! Te a te hited szerint képzelheted ezentúl is, hogy te annak az embernek hites felesége vagy : csak kimondani ne merjed, mert akkor meg leszel büntetve!« Mi ez, t. ház? A bolondnak is szabad képzelnie, hogy ő az atyaúristen! Ez a vallási érzületnek nem respeetálása, hanem kifigurázása, kigúnyolása. Tartok tőle, t. ház, hogy a valláspolitikai reformokkal ép úgy fog járni a t. kormány, mint a hogyan járt a közigazgatás államosításával és nagyon kérem azokat, a kiknek a szabadelvű pártban a változó kormányokra változatlan befolyásuk van, hogy ne méltóztassék ezt a pártot, a melyben, méltóztassanak elhinni, nagy tőkéje van a hazafiságnak és intelligentiának, melyet a hazára nézve gyümölcsöztetni lehet, ne méltóztassanak ezt a pártot úgy vezetni, hogy azt mondják neki: most menjünk neki az alkotmány régi, rozzant védbástyáinak, államosítsuk a közigazgatást, és akkor azután, hogyha ezek a régi, rozzant védbástyák az első rohamra nem akarnak összeomlani, ne méltóztassanak ezt a pártot úgy vezetni, hogy azután azt mondják: hagyjuk ezt az ostoba falat, »der gescheidtere gibt nach«, minek kapriczirózzuk magunkat erre a falra, hiszen van még más fal is, a melynek neki lehet ezt a pártot vezetni. (Élénk helyeslések és tetszésnyilatkozatok a bal- és szélső baloldalon.) T. ház! Az ország eonsolidatiójára nem vezethet az olyan reformpolitika, a mely belefog mindenbe és befejezni nem tud semmit, (Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Úgy van! Úgy van!) a mely megingatja mindennek hitelét, a mely megzavar és felkavar mindent, a melynél minden minister egy-egy mindent igérő Ádám, de mely politika befejezni semmit sem tud, alkotni semmit sem tud; a mely politikának útját csak dúlás és rombolás követi. (Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Úgy van! Úgy van!) Ezt, t. ház nem nevezem reformpolitikának, ezt nevezem reform-váltó nyargalásnak. (Élénk helyeslések, tetszésnyilatkozatok és tapsok a bal- és szélső baloldalon.) Egyik reformváltó után kibocsáttatik a másik; az egyik lejárt: beváltják egy másik reformváltóval. (Zajos derültség a balés szélsőbalon.) Kiállíttatik egy másik váltó a közigazgatás államosításáról; lejár és beváltatik a házasság államosításával, és így jön egy váltó a másik után, a nélkül, hogy az uraknak egy krajezárjuk volna a zsebükben. (Hosszantartó zajos tet&zés és taps a bal- és szélsőbalon. Mozgás jobb felől.) Kemény Pál: Köztük volt, jól tudja! Ugron Ákos: A mig sehwarezgelb volt, addig szerették! Földváry Elemér: Csodálatos, hogy addig jól érezte magát a pártban. (Élénk mozgás jobb felöl. Halljuk! Halljuk! a bal- és szélsőbalon.) Asbótll János: Földváry Elemér t. képviselő úr csodálkozik azon, hogy én eddig jól éreztem mngam a pártban és csak most nem éreztem magamat jól. Igaz, eddig jól éreztem magam, mert én a t. pártnak eddig is vallott politikájával teljes szolidaritásban vagyok, ha pedig felmerültek egyes olyan kérdések, melyekben nézetem eltért, azt mindig megmondtam ; attól a pillanattól fogva azonban, a mikor kimondatott, hogy ellenkező meggyőződéssel meglehet maradni a pártban, de a házban azt nyilvánítani nem szabad Rónay János: Addig, míg a eoncret javaslat be nem terjesztetett! (Nagy zaj.) Asbóth János: . • • akkor rosszul éreztem magam, (Hosszantartó zajos tetszés és éljensések a bal- és szélsőbalon.) és képviselői kötelességemet 10*