Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.

Ülésnapok - 1892-186

ggg 18«. orm&gm illés 1898, märctins i2.én, sstercfá*. eszlári per tárgyalásából, t. í. az úgynevezett zikczene-zakczene nótával. (Mozgás a szélső bal­oldalon és felkiáltások: Hát a receptiót elfogadja?) Gr. Károlyi Gábor : Hiszen te is a mel­lett vagy! (Derültség a szélső^ baloldalon.) Fenyvessy Ferencz: Én a mellett vagyok. De nem csúfolom a zsidó Mahlert, mint ő. De Thaly Kálmán t. képviselőtársam teljesen félre­értette szavaimat. A t. képviselőtársam úgy akart engem feltüntetni, mint a ki már a képző­művészet terén sem óhajtanám a magyar fel­fogás érvényesülését. Bocsánatot kérek, most már igenis dicse­kedve mondom, ámbár nem természetem a di­csekvés, hogy igenis én voltam ebben a házban a legelső, a ki tavaly is azzal a kérdéssel fog­lalkoztam, hogy a magyar képzőművészetet tönkre teszi a eozmopolitismus. Hivatkozom e tekintetben a tavalyi beszédemre, melyet e tárgy­ban tartottam. A példák egész sorát említettem fel, hogy minő baj van ebben a tekintetben, és felhoztam többek közt a magyar kir. operaházat, mint a melynek menyezetét tele festették olim­pusi görög istenekkel, holott pedig a magyar történelemből vehettek volna tárgyakat; a fres­kók gyönyörűek, de nem magyar tárgyúak. Á t. képviselő úr egészen félreértette fel­szólalásomat, mert azt állította, mintha én azt mondtam vo'na, hogy nem szeretném vagy nem engedném, hogy a aiagyar zeneakadémiában a magyar zene történelmét ismertessék. Én épen az ellenkezőjét állítottam, azt mondtam, hogy igenis helyeslem azt, hogy a magyar zene ter­mékeit bővebben ismertessék a zene-akadémiá­ban, és csak azon felfogás ellen tiltakoztam, és állok szavamnak most is, hogy a ki a zenéhez ért, az tudja, hogy vájjon lehet-e a magyar zene sajátságait egy egész éven át tanítani? Ha lehetne, úgy akkor én lennék a legelső, a ki kérni fogom a niinister urat, hogy a magyar zene sajátságainak tanítására külön tanszéket állítson. (Helyeslés jobb felöl.) Thaly Kálmán: T. ház! Személyes kér­désben kérek szót, félremagyarázott szavaim helyreigazítása végett. Fenyvessy Ferencz t. kép­viselőtársam oda módosította előbbi kifejezését... Fenyvessy Ferencz: Nem módosítottam! Thaly Kálmán: . . . hogy olyan embert szeretne látni, a ki egy egész éven át képes lenne a magyar zene sajátságát tanítani. De ezelőtt nem csak a sajátságokról beszélt, hanem szó volt a magyar zene fejlődéséről, történeté­ről és egyúttal sajátságairól, a mint koronként idomúit és más zenétől befolyást nyert, s azután megint eredetien, nemzetiesen fejlődik; ezt igen is lehet egy egész éven keresztül hetenként 2—3 órában tanítani. Bátran állítom akárkivel szemben, hogy elég anyag lesz ez egy eszten­dei tanulásra, s kérem a mínister ur£t, hogy hallj ássa meg e tekintetben a szakértőket, ha nem is többet, de legalább azt a hármat hívja meg egy tanácskozásra, s ezek igazolni fogják állításomat, ők már most is ott állónak tartják a magyar zenét, hogy ez lehető; ha pedig meg­történtek azok az összehasonlítási szempontból is szükséges rokon nemzeti zenegyüjtesek, me­lyekre Eötvös Károly t. képviselőtársam is hivat­kozott, az anyag még jobban kibővül, a saját­ságokat még jobban megismerik s így egy tan­szék egy egész éven át képes lesz e tárgy­gyal foglalkozni. Gr. Csáky Albin vallás- és közoktatás­ügyi mínister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Az, hogy a zeneakadémia helyiségei nem felelnek meg a czélnak, hogy azok elégtelenek, már köztudomású dolog, s ismételten szóba hozatott úgy a t. házban, mint a közoktatásügyi bizott­ságban is. Én ismételten kötelességemnek tar­tottam kijelenteni, hogy folyton foglalkozom azzal az eszmével, hogy a zeneakadémiának külön, arra való épületet állítsunk. Hogy ezen eszme mindeddig meg nem valósult, oka, hogy speciális nehézségei vannak, melyek onnan erednek, hogy a zeneakadémia felállítását kap­csolatba kívánják hozni a hangversenytermek létesítésével, és miután bizonyos tekintetben igen czélszerü a két czél összekötése s egy fedél alatt való kielégítése, természetesen első sorban magam is ezen összekapcsoló eszmével foglalkoztam. De ha ez ekképen nem létesül­hetne, illetőleg ha rövid idő múlva nem lehetno megállapodni egy oly eljárási módozatban, mely megfelelne egyrészről a zeneakadémia felada­tainak, másrészről egy hangversenyterem léte­sítésének, akkor saját ügykörömből kiindulva, az előbbinek kell elsőbbséget adnom s a zene­akadémia megfelelő s ezélszerfí elhelyezéséről mielőbb gondoskodnom. (Élénk helyeslés,) Ez magában véve nem jár akadályokkal és nehézségekkel, mert, mint méltóztatnak tudni, a zeneakadémia utóvégre is bérhelyiségben van, tehát a bérösszegnek megfelelő tőke elegendő volna a megfelelő épííletnek az előállítására. Áttérve most a második themára, a mely nagyon érdekesen tárgyaltatott a t. házban, van szerencsém tisztán gyakorlati szempontból a követ­kezőket megjegyezni. (Halljuk! Halljuk!) A mi a magyar zenének oktatását a magyar zeneakadémiában illeti, az kell, hogy két részre oszolják: gyakorlati és elméleti oktatásra. A mi a gyakorlati oktatást illeti, saját tapasztalásom­ból mondhatom, hogy az a kellő mérvben meg­van. A magyar zene a gyakorlati téren kellően ápoltatik a magyar zeneakadémiában. Én magam voltam jelen egy előadáson, a mely elejétől végig magyar zene-előadásokból állott, s meg-

Next

/
Thumbnails
Contents