Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.

Ülésnapok - 1892-185

188. orsiiígos ülés 1398. márezltts 21-én, kedíon. 305 által elért eredmény ma sokkal nagyobb, mint volt azelőtt. De nekem az az impressiom van, hogy a t. kormány újabb középiskolák létesítésével szemben bizonyos idegenkedést tanúaít, úgy, hogy azt az álláspontot kellé neki imputálnom, hogy középiskoláink létszámát szaporítani nem kívánja. Az az álláspont, hogy középiskoláink már teljes számmal vannak felállítva, absolut szempontból is vitatható, raert hiszen a müveit elem tekintetében ma sokkal nagyobb a szükségletünk, mint évtizedekkel ezelőtt. utalok a legközelebbi jövőre, a mikor a közigazgatási pályán még a községi jegyzői állás is középiskolát végzett egyéneknek lesz fentartva. De nagy nisus van arra is, hogy még a néptanítók is magasabb képzettséggel ruháztassanak fel. Nem mondhatjuk tehát, hogy középiskoláink létszáma tekintetében haladás ne volna szükséges. De ha absolute el is lehetne fogadni a kormány álláspontját, relatíve nem lehet helyeselni a középiskolák beosztását és elhelyezését. A fejlődő forgalmi és kereskedelmi viszonyok egészen más góczpontokat teremtettek utóbb az országban, mint a múlt században, vagy a jelen század első felében is volt; ennek következtében a művelődés intézményeit is a mai fejlődés igényeihez, a mai városok alakulásához, a mai népesedés szükségleteihez és kívánalmaihoz kell megszabni és beosztani. Az eddigi törekvés, ha a költségvetés idevonatkozó tételeit figyelembe veszszitk, az volt a közoktatásügyi kormánynál, hogy az állami középiskolákat az ország nemzetiségi helyein helyezte el azon helyes és üdvös szempontból, hogy a nemzeti szempont és a nemzed érdekek tekintetében a maguk hivatását meg fogják tenni. Én a magam részéről azt, hogy

7 a magyar érzelmek ezen végvárai állami intézetekkel láttassanak el, nem tartom kárhozta tandónak és helytelennek; de ezzel szemben azon érdekeket, hogy az alföldön a magyar nép művelődésére a kormány és a ház azt a figyelmet fordítsa, melyet az nagy mértékben megérdemel, hangoztatni kell e házban, és nem lehet elég sűrűn és elég hatályossággal hangoztatni; (Helyeslés a • szélsőbalon.) mert a mily helyes az, hogy a nemzetiségi helyeken a magyar állameszme által áthatott intézetek álljanak a közönség rendelkezésére, ép oly szükséges, hogy a magyar hazának azon részeibe, hol a meghamisítatlan magyar vér lakik, melybe a magyar érzelmeket úgy sem kell bevinni, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) a művelődés vitessék be, és hogy a művelődés minden eszközével hassunk, hogy azon nagy magyar népet, az alföld azon magyar tömbjét emeljük és fejleszszük. (Helyeslés bal felöl.) E tekintetben rendkívüli hátramaradás van. EÉPVH. NAPLÓ 1892 — 97. X. KÖTET. Nem szólok különösebben egyes helyekről, de a magyarlakta helyek művelődési viszonyai rendkívül hátramaradottak, s nem állanak arányban az ország más részeinek civilizáltabb városainak, a felvidéknek művelődési viszonyaival. Csaknem gúny tárgyává tétetnek az alföldi nagy városok közönségének művelődési viszonyai. Ha nem is akarjuk azon másik álláspontot elfoglalni, hogy szakítva az eddigi rendszerrel, az állam művelődési intéz teit rakjuk az alföldre, és az alföldi magyar népet emeljük, s tegyük műveltté, és ezzel a művelt néppel foglaljuk el ismét az országot, ha nem is fogadjuk el ezt a chauvinista felfogást, ne engedjük me,r, hogy a nemzetiségi helyek kultúrájának emelésével az alföld magyar népének emelésére a szükséges intézkedéseket meg ne tegyük. (Helyeslés a szélsőbalon.) Felszólalásomnak egyik főczélját, — nyiltan kimondom, — az képezi, hogy egyéni tapasztalatom is van, hogy a t. kormány talán az eszközök csekélysége miatt, melyek rendekezésére állnak, nagyon merev és nagyon tagadó álláspontot foglal el ezen törekvésekkel szemben. Méltóztassék az alföld kulturális mozgalmát megtekinteni, ott lehet látni, hogy a legnagyobb áldozatkészség, és újabban a legnagyobb munkásság s törekvés fejtetik ki azon városok s azon nagyobb községek vezetői részéről, hogy az eddigi elmaradottságot pótolják. És midőn ezen törekvéseknek nagyobb lökést kellene adni, midőn a kormányhoz fordulnak, hogy őket ezen törekvéseikben nagyobb mértékben támogassa, hogy

r éleszsze az alföldön megmozdult irányt, a kormány talán csak az eszközök csekélysége miatt nagyon merev, negatív és tartózkodó álláspontot tanúsít. Vagyok bátor felhozni azt a körülményt, mely a minister úr előtt is ismeretes, hogy egy 300.000 lakosságú tiszta magyar városban egyetlen középiskola sincs, és midőn a t. minister úrhoz fordult több éven keresztül, felajánlva, hogy évenkiut Í0.000 frttal járul ily középiskola felállításához, a t. minister úr mégis megtagadta. Félegyházáról beszélek, melynek 30.000-en felül tiszta magyar lakossága van, és midőn azért folyamodott a minister úrhoz, hogy egy középiskolát állítson fel, a melyhez, mint említettem, éveukint 10.000 frttal kész járulni, ezen kérelmét a minister űr teljesíthetőnek nem találta, másutt megazt látjuk, 2—-3 —4 ezer forint támogatás mellett a t. kormány belemegy az ilyen segítségbe. Mert itt mindjárt megvan a mentség, és azt mondják, hogy a közel városokban vannak ily intézetek, csikhogy a közelség maga nem ok arra, hogy egyes nagyobb városok nevelését elhanyagoljuk. Buda is közel van Pesthez, Temesvár is Aradhoz, azért mégis történt gon-