Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.
Ülésnapok - 1892-185
186. országos 6'lés ISifS. máresrius 21-én, kedden. 299 vetésben ezzel a tétellel nem találkozunk. A t. minister úr más tanszék felállítását, gondolom a csillagászati tanszékét sürgősebbnek tartotta. Én, t. ház, egész terjedelmében csatlakozom e tekintetben az egyetemi tanács véleményéhez. (Halljuk ! Halljuk!) Tudvalevőleg a mai tudományos felfogásnak specializáló iránya folytán a művelődés-történelem a történelmi tudománynak külön szakmája, külön ágaként általános elismerést és művelést nyert. Már régen elhagyta a történetírás, ez a nevezetes tudomány, azt az ösvényt, melyben a csatáknak és külső eseményeknek egymásután való felsorolását nevezték történelemnek, hanem inkább az emberiség és az emberiség keretében egyes népek benső fejlődése (Helyeslés.) és azoknak a forrásoknak földerítése, melyekből az események fejlődtek, melyekből a népek nagysága és a nemzetek hanyatlása eredetét veszi, képezi a tudományos értelemben vett történelem-írásnak feladatát. (Úgy van!) Ezen irány folytán a kultur-történelem, mint önálló tudomány, nagymérvű fejlődést ért el, és ha a nemzeti történelemnek ápolása egyik legkiválóbb nemzeti feladat, ha másfelől a nemzeti kultúrának ápolása és emelése szintén az aktuális politikának talán legszükségesebb, légién} egesebb nemzeti feladatát képezi, akkor a történelmi tudománynak azon ága, mely a kultur-politikát közvetlenül szolgálja, a magyar művelődés történetnek önálló tudománynyá sanctionálása, mintegy az által, hogy az egyetemen külön tanszéket kap, szerintem igen sürgős és égető szükséget képez. (Helyeslés.) Nem gondolom, hogy bármi is létezhessék, a mi a magyar tudósra, a mi a magyar államférfiúra nézve tanulságosabb lenne, mint azon befolyásoknak felderítése, (Helyeslés.) melyek évszázadokon át Magyarország culturális fejlődésére érvényesültek; azon idegen befolyásoknak tanulmányozása egyfelől, a nemzet szellemi cseréjének nyilvánulása másfelől; ezen két tényezőnek egymással való eombinálása a nemzet valóságos culturális fejlődésében, ez által annak az iránynak felismerése, a mely felvirágzási korszakainkat idézte elő, és a mely hanyatlási korszakainkra befolyást gyakorolt, és így útmutatásnak nyerése arra nézve, hogy nemzeti eredetiségek és az elfogadandó idegen befolyásoknak milyen coinbinatioja által mozdíthatjuk elő leghatályosabban a magyar kultúrát. (Helyeslés.) En azt hiszem, hogy több szót erre a magában véve evidens ügyre alig volna szükséges vesztegetni. Igen melegen ajánlom tehát a t. minister úr figyelmébe az egyetemi tanács azon kívánságát, hogy a magyar művelődés-történelmi tanszék felállításáról minél előbb gondoskodni szíveskedjék. (Általános helyeslés.) Azt hiszem, bog}^ az ezzel járó úgy se-n magas költségeket a képviselőház igen szívesen meg fogja szavazni, (Általános élénk helyeslés.) sőt a pénzügyminister úr sem fog e tekintetben nehézségeket emelni. Magát a tételt különben elfogadom. (Helyeslés.) Elnök *. A vallás- és közoktatásügyi minister úr kíván szólani! Gr. Csáky Albin vallás és közoktatásügyi minister: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Azokra vonatkozólag, a mik az egyetem különféle ügyeit illetőleg tegnap és ma itt előadattak, kötelességem, hogy válaszoljak. (Halljuk ! Halljuk !) Thaly Kálmán t. képviselő úr el«ő sorban azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy nem lehetne-e intézkedést tenni abban a tekintetben, hogy a bécsi orvosi facultást nagy számban hallgató tanuló ifjúság ide vagy a kolozsvári egyetemre tereitessék, mert nekünk is jó orvosi facultásunk van, sőt büszkeséggel mondhatjuk, hogy azok a kellő tudományom niveaun is állnak. A t. képviselő úr bizonyára nem fogja tőlem követelni azt, hogy előre is határozottsággal megmondjam, hogy miféle módok és eszközök volnának alkalmazandók, hogy e czél eléressék, másrészt megnyugtathatom őt azzal, hogy e ezélt én is helyesnek és kívánatosnak tartom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Van azonban egy nagy nehézség, melynek leküzdése bizonyos időt fog igénybe venni, és lm azt akarjuk elérni, hogy mindazok, a kik jelenleg Bécsben az orvosi facultást hallgatják, vagy azok legalább egy jelentékeny része, —• mert azt gondolom, azt senki sem kívánhatja, hogy senki se menjen külföldre, — itthon maradjanak, ez csak akkor volna elérhető, ha egy harmadik orvosi facultást tudnánk felállítani, mert a jelenlegi keretben itt és Kolozsvárott alig férnének el azok, a kik jelenleg külföldön keresik a kiképeztetésüket. De vannak mellékintézkedések, melyek bizonyos tekintetben sürgősen szükségesek, és azt gondolom, rövid idö múlva életbe is léptethetők. A tisztiorvosi, valamint a törvényszéki orvosi alkalmazhatás tekintetében ugyanis gyakorlati vizsgát fog kelleni létesíteni, és azokat, a kik külföldön nyernek kiképezteíést, utólagosan ezen qualifieationalis vizsga alá kell vetni, (Általános helyeslés.) hogy ezek is megfelelhessenek tiszti vagy törvényszéki orvosi minőségükben a hazai törvényeknek és a hazai kívánalmaknak. (Általános helyeslés.) A másik kérdés, a mit Thaly Kálmán t. képviselő úr felvetett, a kórházak építése, oly kórházaké, a melyek az egyetemi érdekeknek és képzésnek szolgálnak. Igaza vau a t. képviselő úrnak, hogy nagyon kívánatos volna ily kórházak létesítése közvetlen kapcsolatban az egyetemmel és annak alárendelve. De, t. képviselő88*
