Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.

Ülésnapok - 1892-185

185. OTMiAgas iíés 189S. mtrtiins 21-én, keftíeri. 297 Bernáth Bezsö jegyző: Hortoványi József! Hortoványi József: T. ház! Nagyon röviden és csak néhány szóval akarom a ka­tholikus egyetem alapjainak e költségvetésbe való felvétele elleni tiltakozásomat indokolni. Nem foglalkozom most ez alapok jogi ter­mészetének bírálatával. A nagy alapítók intentioi, az alapítói oklevelek kétségen felöl helyezik azok kizárólagos katholikus jellegét. Ez alapon éveken át megújul itt a házban a tiltakozás a vallás- és közoktatásügyi minis­terium költségvetése tárgyalásának ezen rész­leténél az iránt, hogy e katholikus alapok a költségvetésbe fel nem vehetők. A eultusminister úr e tiltakozás ellen rend­szerint azzal válaszol, hogy tényleg ezeknek az egyetemi alapoknak évi jövedelme 200 ezer frtra tehető; tény, hogy a magyar tudományos egye­tem évi szükséglete 600—700 ezer forintnyi összeget igényel; tény, hogy ezt az állam fedezi, és így tény, hogy ma már a tudományos egye­tem állami jelleggel bír, és ezért mint ilyen a költségvetésbe felveendő. Ez ellen a nélkül, hogy a mai tudományos egyetemnek ezen állami jellegben jelentkező irányának bírálatába bocsátkoznám, csak egyre legyen szabad hivatkoznom. Megdönthetlen igazságon alapuló tény az is, hogy a ki idegen telken épít, az másnak épít; tény az, hogy a ki más vagyonába tesz beruházásokat, az ezen befektetés által ez idegen vagyon tulajdonjogát és az a feletti rendelke­zési jogot meg nem szerzi. Tény az is, hogy az állam ép ily módon rendelkezik az egyetemi alapokkal és ezért beruházhat évenkint akár százezreket : ezen ki­zárólag katholikus alapítvány felett azért sem az állami tulajdonjogot mesr nem szerezheti, sem az a felett való rendelkezési jogot; mert annak az alapítók intentioja szerint egyedüli jogos tulajdonosa csak a magyar katholikusok össze ­sége lehet, és annak kezelése és az a feletti rendelkezés az 1848 : XIX. tez. megváltoztatá­sával ezen katholikusok egyetemét képviselő s most már kilátásba helyezett katholikus auto­nómiát illetheti. A mint ennek áll kötelességében egyrészről gondoskodni arról, hogy e tudományos katholi­kus egyetem az alapítók intentiojának megfelelő szellemben fejlesztessék. épúgy ennek lesz kö­telessége a kor kívánalmainak megfelelő igények kielégithetésére az alapokból nem fedezhető hiányokról való gondoskodás is. Ezért, mert egyrészt ez alapok kizárólagos katholikus jellege nem engedi meg azt. hojy itt a többi állami javak közé a költségvetésbe fel­vétessék, úgy másrészt, mert az állam részéről KÍPVH. NAPLÓ. 1892—97. X. KÖTET. itt előirányzott befektetés sem ad jogot ennek arra, hogy a tudományos katholikus egyetem állami jellegűnek nyilváníttassék: én ezeknek itt a költségvetésbe való felvétele ellen tiltako­zom, és ez okból az itt tárgyalás alatt levő tételt meg nem szavazom. (Helyeslések hal felől.) Fenyvessy Ferencz: T. ház! (Halijuk! Halljuk!) Mindenekelőtt az előttem szólt t. kép­viselő úrnak kijelentésére akarok igen röviden egy megjegyzést tenni, mert nem szeretném, ha a t. ház hasonlítani kezdene a főrendi­házhoz. A főrendiházban ugyanis a költség­vetésnek ennél a tételénél mindenkor felszólal egy püspök; tiltakozik, óvást emel az ellen, hogyan merte a kormány felvenni a költség­vetésbe az egyetemi alapok jövedelmét és erre mindenkor válaszol az illető szakminister. Mos­tani felszólalásommal azt akarom elérni, hogy neesak a minister feleljen, midőn a katholikus clerusnak egy tagja vagy annak követője szollal fel a tárgyalás alatt levő tétel ellen, hanem más is hallassa szavát. Az előttem szólott t. képviselő úr azt mondja, hogy a budapesti egyetem katholikus jellegű. Ha azt veszszük, hogy hogyan lett ala­pítva: azt tudja mindenki, hogy az a Pázmány, a Lósi, a Szelepcsényi és Lipthay-féle alapít­vány miatt azelőtt katholikus jellegű volt, de a 48-iki törvényben, a mely először szól a budapesti királyi egyetemről, egy szóval sincs jelezve a budapesti egyetemnek katholikus jel­lege. Tehát semmiféle törvényünkben nincs benne semmi, a mi a budapesti egyetemet ka­tholikus jellegűnek elkeresztelte volna. Igen jól tudom, hogy 1868-ban felvették e kérdést a tör­vényhozás kebelében, és akkor nem kisebb ember, mint Deák Ferencz felszólalt, és azt mondta, hogy a pesti egyetemnek, — akkor természetesen még Pestről beszéltek, — neve is magyar királyi egyetem; már pedig, ha a király ilyet alapít, az nem is lehet más, mint felekezet nélküli állami intézet. Azt hiszem, hogy —már nem tudom hány éve—-felhozni e kérdést, és ráfogni, hogy az egyetem tisztán katholikus jel­legű, ellenkezik a tényállással, ellenkezik az 1848 iki torvény nyel, és ellenkezik a praxissal, úgy. hogy már nem egyéb, mint formalitás, a melynek nem csak, hogy nincs becse, de már — bocsánatot kérek — egy kissé nevetséges is. Én felkérném a t. házat, mondja ki, hogy a budapesti egyetem, bár katholikus jellegű ala­pítványai is voltak, de minthogy a 48-iki tör­vényhozás . . . Vajay István: Szó sincs róla! Fenyvessy Ferencz:.. . . minthogy a 48-iki törvényhozás arról egy betű említést sem tesz, hogy a budapesti egyetem katholikus jel­legű volna, minthogy a magyar állam ezrekre í-8

Next

/
Thumbnails
Contents