Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.

Ülésnapok - 1892-182

242 182, országos Illés 1893. márerius 17.én, pénteken. zatala esetén sem fogja a rabbi összeadni, t. képviselő úr, ha a geth-et a férj ki nem adja. Mezei Mór: A katholikus pap sem esket a kánonjog ellen. Polónyi Géza: A polgári házasság nem akadályozza meg a rabbinust abban, hogy csak akkor eskesse Össze a feleket, ha a geth a kezében van. Addig is tehát a míg polgári házasság lesz, — nem tudom, mikor, óhajtanám, hogy mentül előbb legyen, — mi akadályozza a t. kormányt abbíin, hogy az állam törvényeinek tiszteletet szerezzen az izraelita rabbikkal szemben is? Ha a törvény így rendelkezik, miért nem intézkedik a kormány ezekben a kérdésekben is? Rosenberg Gyula: Hát, a katholikus pap összeadja az elvált házasfeleket? Polónyi Géza: Méltóztassanak csak meghallgatni. A t. minister úr komolyabb választ fog adni, mert azt fogja mondani, hogy hiszen intézkedtem is, mert tudomásom van a t. minister úr egy rendeletéről, melyet az óbudai rabbinak adott ki. De a különbség az, hogy a rabbi a törvényt is, az ítéletet is s a minister ár rendeletét is félretette, és még sem adta össze a feleket. Mezei Mór: Kénytelen vele! Rosenberg Gyula: Helyesen tette! Meszlény Lajos: Csak a februáriusi rendelet nem helyes. (Tetszés a baloldalon.) Polónyi Géza: Hát a katholikus vagy protestáns papokat lehet kényszeríteni büntetés terhe alatt az állam törvényeinek végrehajtására, de az izraelita rabbival szemben nincs hatalom, mely érvényt szerezzen az állam törvényének és a curia ítéletének? Én tehát egész tisztelettel és concret alakban teszem fel a cultusminister úrhoz a kérdést: Megegyeztethetőnek tartja e akár az állam tekintélyével, akár magának a jogállamnak jogállapotával, hogy ott, a hol az állam bíróságainak meg van adva azon jog, hogy ítéletük pótolja az elbocsátó levelet, azt, hogy az izraelita rabbinus ezen ítéletek daczára is megtagadja a- felek összeadását, a míg a férj az elbocsátó levelet ki nem állítja? Ha a t. minister úr, a mint nem kételkedem, ezt nem tartja megegyeztethetőnek az állam tekintélyével, remélem és számítok rá, hogy kilátásba fogja helyezni, hogy e téren is gondoskodik orvoslásról. (Helyeslés a baloldalon.) A magam részéről most már befejezem besyédemet. (Halljuk! Halljuk!) A katholikus autó noiuia kérdésében teljes megnyugvással constaíálhatom, hogy a minister úr felfogása és az én felfogásom között e pillanatban legalább eltérés alig van. Ne vegye rossz néven a t. minister úr, hogy azt állítottam róla, hogy ebben a kérdésben többféle álláspontot foglalt el, mert ez teljesen megfelelt a tényeknek. A mint gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam tegnapi beszédében fel is hozta, a kormánynak az autonómia kérdésében álláspontja nem volt, mert a midőn egyházpolitikai programmját kihirdette, az autonómia nemcsak nem vétetett bele, hanem, midőn e tekintetben e helyről kérdés intéztetett a kormányhoz, még csak nem is válaszoltak Kérdésünkre. Ma azonban, midőn a t. minister úr volt szíves kijelenteni, hogy arra a kifejezésre »bizottság vagy«, mely Fenyvessy Ferencz t. képviselő úr határozati javaslatában foglaltatik, súlyt nem fektet, és hogy nincs kifogása ellene, ha az onnan kihagyatik; ma, midőn a t. minister úr azzal a komoly szavahihetőséggel, mely őt feltétlenül megilleti, s a mely előtt én tisztelettel hajlok meg, kijelentette, hogy képviseleti alapon kívánja az autonómia szervezését, és hogy azt a legrövidebb idő alatt meg akarja valósítani: nem tehetek egyebet, mint hogy a legnagyobb köszönettel tudomásul vegyem, azon tudatban, hogy a t. minister úr ezen correct kijelentések által egyrészt lehetővé fogja tenni, hogy ezen fontos kérdésben a képviselőház egyhangú megállapodásra juthasson, másrészt pedig jelentékenyen előmozdítja azt, hogy mi, a kik elvileg egyetértünk a reformkérdésekben, a t. kormánynak e téren való működését, ha azoknak az elveknek megfelelő javaslatokkal lép elő, támogassuk, s azt a magunk részéről ne nehezítsük, hanem könnyítsük. (Élénk helyeslés.) Mindezen okokból én a magam részérői az esetben, ha akár Fenyvessy Ferencz képviselő úr beleegyezik abba, akái\ pedig a ház maga szavazza is meg, hogy a t. képviselő úr által beadott határozati javaslatból e kifejezés »bizottság vagy« kihagyassék, a beadott határozati javaslatomat visszavonom, és szavazás alá bocsátani nem kívánom, mert »bizottság vagy« szavak kihagyásának igen fontos jelentősége van ; mivel ekképen minden kétségen felül áll, hogy a minister úrnak a községi autonómiára vonatkozó állítása csak egyéni nézete volt, hogy ezen kérdésnek megoldása az autonómiának belső kéjétébe tartozik, és hogy a minister úr is a képviseleti alapon áll. És miután a t. minister úr e tekintetben a kételyeket eloszlatta, a magam részéről hozzájárulok Fenyvessy Ferencz t. képviselő úr határozati javaslatához, és a magamét visszavonva, arra kérem a t. házat, hogy azt egyhangúlag elfogadni méltóztassék. (Általános helyeslés.) Végezeííü igen röviden, néhány szóval csak annyit akarok a t. ministerelnök úrnak mondani, hogy azon férfias őszinteség folytán, a mely a tegnapi kényes kérdésben az ő felszólalását jellemezte, meggyőzött újból is, legalább engemet arról, hogy a t. ministerelnök úr nem akar spanyol falúi szolgálni azok számára, a kik önző és hatalmi érdekeket akarnak szolgálni a vallás-