Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.
Ülésnapok - 1892-182
138 i«ä, orsiágos ülés 189*. mSrerius IT-iu, pénteken. jutott? Ki van itt mutatva először az, hogy hány gyermek maradt kereszteletlen az élve szülöttek közük És mit találunk? Azt, hogy mióta a polgári anyakönyveket s velük együtt a kötelező polgári házasságot behozták . . . Vajay István: A kettő együtt jön! Szilágyi Dezső igazságügyminister: Tudom, hiszen az a jó. (Tetszés.) ... a keresztelt gyermekek ^záma folyton növekedett. De ne méltóztassék azt képzelni, hogy pl. öt év van kiválasztva illusiok előidézésére, mert semmi sem szebb az igazságnál. E kimutatások 1875— 90-ig terjedő időre vonatkoznak. És mit mutat nak ez évek? Midőn behozattak azon intézmények, teljes összeütközésben volt az egyház és az állam, és akkor nagyon megnőtt a kereszteletlen gyermekek száma; de a mint az évek folytak, és az a küzdelem megszűnt, abban a mértékben emelkedett a keresztelt gyermekek száma, úgy, hogy 1890-ben 95'70 0 /o ot tett ki és volt a megelőző években 96% is. Gr. Appónyi Albert : Berlinben! Szilágyi Dezső igazságügyminister: Igen, Berlinben, és ez nagyon jellemző. Bolgár Ferencz: Eddig nem voltak, most majd nálunk is lesznek kereszteletlen gyermekek! (Zaj.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: íse méltóztassék elfelejteni, hogy ma nincs ugyan direct kényszer a keresztelésrc, mert csendőrökkel senkit sem visznek oda, hanem van indireet kényszer. Nem lehet anyakönyvezni bevett vagy elismert felekezethez tartozó gyermeket máskép, mint az illető anyakönyvvezető lelkésznél. Ugron Gábor: Nem áll! Ott van Trefortnak 1875 évi 563. szám alatti rendelete! Szilágyi Dezső igazságügyminister-: Tudom! Ugron Gábor: Ha tudja, ne tagadja! Szilágyi Dezső igazságügyminister: Csak nem tulajdonítok nagy hatályt neki. Ez egy kis kivétel, mely arra az egynéhány renitens baptistára és nazarenusra tétetett. Hanem méltóztassanak az új állapotot venni, mert ha behozzuk, a mint, remélem be fogjuk hozni a lelkiismereti és vallásszabadságot; azzal a felekezeti, meg indireet kényszer megszüntetése együtt jár. A t. képviselő úr is megnyugvással veszi, hogy ott, hol absolut semmi felekezeti kényszer nem volt, de volt polgári házasság és polgári anyakönyv 96°/o-át teszik a született gyermekeknek a megkereszteltek és ez állandó szám, és ide emelkedett 1875 óta. Nézzük a házasságok egyházi megkötését, köte^ző polgári házasság mellett Berlinben. Ezek az adatok evangélikus és vegyes házasságokra vonatkoznak. 1876-ban 100 polgári házasságból a civil házasság behozatala után 27"S5°/o volt Berlinben az egyházi eaketés; ez azután növekedet 29, 32, 35,40,41, 46°/o-ra és 1890-ben 63 23°/oot tett; tehát folytonos növekedési tendentia. Gondolom, ez is bizonyíték. Ha egész Poroszországot veszem, ott, hol szintén csekély volt az egyházi esketések száma, mikor az intézmény behozatott, ma már a polgári házasság kötések 92-67°/o-ot tesznek a vegyes házasságoknál pedig 9134°/oot. Egy következtetés biztos, az tudniillik, hogy ezen intézmények behozatalának sem arra, hogy a gyermekeket meg ne kereszteljék, sem arra, hogy a polgári házasságkötést egyházi megkötés ne kövesse, döntő hatása nincs, és azt nem gátolja. Egészen másutt vannak azok a tényezők, melyek e számokra, ez arányra befolyással bírnak. Annyi bizonyos, hogy ezek az intézmények ott rontólag nem hatottak, és nem tudok okot, hogy épen nálunk így fognak hatni. Hogy az állam a maga jogrendjében bármely felekezet dogmáihoz alkalmazkodjék, azt kívánni lehetetlen, talán senki nem is követeli. Az államnak a maga magánjogi ég közjogi rendjét saját szükségei, saját érdekei, saját viszonyai szerint függetlenül kell meghatároznia egyoldalú felekezetiség nélkül; de azért az államnak sem intézményeiben, sem intézményei kezelésében ne legyen vallásellenes tendentiája. Mert szabadelvű intézményeket egy feltétel alatt a legnagyobb békeséggel és harmóniával lehet a vallás tekintetében kezelni, és ez a feltétel az, hogy az egyház is ugyanezt az álláspontot foglalja el. Hogy az egyház is át legyen hatva attól, hogy a civilis intézmények káró; vagy jó hatása az egyház erkölcsi életterére nemcsak az államtól, de attól is függ. hogy az egyház is mikép akarja a harmóniát a polgári békét és az összeférhetőséget. (Igás! Úgy van! jobb felől.) Ezek az intézkedések szükségesek és jók, károsakká egyes vonatkozásaikban válhatnak, ha innen vagy onnan erővel el akarják őket természetes hatásuktól téríteni. A kormánynak én azoknak, a kik ezen intézkedéseket létre akarják hozni, ez nem szándékuk, Es meg vagyok győződve, hogy a kezelésben is így les?. Higyjük és reméljük, hogy az egyház el fogja hagyni azt az exelusív és kevéssé türelmes álláspontot, melynek memorandumában kifejezést adott, és akkor uraim, egész nyugalommal lehet a jövő elé nézni. (Tetszés.) Ez az oka, a miért a kormány nem a facultativ, hanem az obligatorius megkötési formát választotta. (Élénk helyeslés és éljenzés jobb felől.) Ugron Gábor: T. ház ! Félreértett szavaim értelmének he yreállítása czímén kérek szót. (Halljuk,f Halljuk!) Az előttem szólott igen t. igazságügyminister úr a vitatkozásnak igen kényelmes módját választotta. Elhatározta otthon,
