Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.

Ülésnapok - 1892-180

IN. ersüágns Illés IS5*S. E vita alkalmával Grünwald Béla képviselő, a ki, fájdalom, már szintén nincs az élők sorában, jeles beszédet tartott, a melyben a polgári házasság szükségét a nemzeti politika, nemzeti érdekek szempontjából hangoztatta. (Helyeslés jobb felől.) Erre azok kedvéért hivatkozom, a kik épen a nemzeti érdekek szempontjából nyilvání­tottak aggályokat és kifogásokat a polgári házasság ellen. A polgári házasság mellett nyilatkozott ebben a vitában gr. Apponyi Albert t. képviselő úr is, és az igazságügyininister úr kijelentette már akkor, hogy az állami házassági judieatura és a polgári házasság ügyében a családjog keretében javaslatokat fog előterjeszteni. A tavalyi eültusvita ezeket a kérdéseket ismét közelebb vitte egy lépéssel megoldásuk felé. Ezúttal már egész határozottsággal dom­borodott ki a zsidók egyenjogúsításának kér­dése is; i\gyszólván az egész képviselőház állást foglalt ezen eszme mellett, és akkor nem voltak senkinek olyan aggályai, mint a, minőket teg­nap Polónyi Géza képviselő úr nyilvánított, hogy ez a felekezetek közti ellentéteket fokoz­hatná, (Ugy van! jobb felöl.) és nem illette a zsidóságot azzal az igaztalan váddal, a melylyel tegnap Polónyi Géza t. képviselő úr illette, hogy t. i. nem igyekszik magyarrá lenni. (Úgy van! Úgy van! jobb felöl.) Irányi Dániel képviselő­társunknak a vallás szabad gyakorlására é« a, felekezetek egyenjogúsítására vonatkozó hatá­rozati javaslatát ez alkalommal már úgy szól­ván az egész ház a kormánynyal egyetértőleg magáévá tette. És itt legyen szabad arra kitér­nem, hogy Győrffy Gyula t. képviselőtársam, a ki, sajnálom, hogy betegség miatt akadályozva van a megjelenésben, akkoriban a kormány azon terve ellenében, a mely szerint egyelőre csak a vegyes házasságból származó gyerme­kekre kívánja a polgári anyakönyveket behozni, az általános polgári anyakönyv behozatalát sür­gette ezen szavakkal: »Ez a mi ideálunk, ez a fejlődés, ezt kell megvalósítani >« (Ugy van! Ügy van! jobb felöl. Mozgás és ellentmondások a szélső baloldalon.) És ugyanő, tekintettel arra, hogy a kormány az egyházpolitikai reformokra vállalkozott, határozati javaslatát, mely a februári rendelet visszavonására vonatkozott, visszavonta. Ezt szükségesnek tartottam megemlíteni azért, mert Győrffy Gyula t. képviselőtársam minapi beszédében először is azt mondta, hogy a pol­gári anyakönyvek behozatalát nálunk senki sem kívánta, arra semmi szükség nincsen, és másod­szor vádolta a kormányt, még pedig kemény szavakkal, hogy ezen egyházpolitikai programm­jának felállításával kulturharczot provoealt. Minthogy a lefolyt vitában ezen egyház­politikai reformok időszeríítlensége is felhozatott márexitiB 14-én, kedden. 179 indokul a reformjavaslatok ellen, hivatkoznom kel] arra is, hogy gr. Apponyi Albert t. kép­viselőtársam múlt évi május hó 24-én tartott és mindnyájunk élő emlékezetében levő remek be­szédjében, melyben nem részleges reformok ál­tal való pillanatnyi orvoslást, hanem általános reformok általi gyökeres orvoslást kívánt, ezen kívánságának egyik indokát épen a felmerült izgalmakból merítette, és hogy Irányi Dániel ^és Helfy Ignácz képviselő arak is ezen vitában a jelen időpontot a reformok megindítására nagyon kedvezőnek és alkalmasnak nyilvánították. (Ugy van! Úgy van! jobb felől. Mozgás a szélső balol­dalon.) így érlelődtek meg, t. ház, ebben a kép­viselőházban egytől-egyig mindazon reformjavas­latok, melyeket a kormány egyházpolitikai programmjában kilátásba helyezett, (Úgy van! Úgy van! jobb felöl, Mozgás és nyugtalanság a szélső baloldalon,) midőn a legközelebbi jövőre ígérte a polgári anyakönyvek behozatalára, és a zsidók egyenjogúsítására vonatkozó törvény­javaslat előterjesztését; továbbá kilátásba he­lyezte a vallás szabad gyakorlására vonatkozó törvényjavaslat, az állami házassági jog, az állami házassági judieatura és a kötelező pol­gári házasság behozatala, és kilátásba, helyezte a katholikus autonómia létrejöttének jóakaratú előmozdítását is. (Igaz! ügy van! jobbról.) Még esak egy programmpontra nézve tar­tozom a fejlődés processusát kimutatni, és ez az 1868 : Lili. tez. 12. §-ának megváltoztatása, a kötelező polgári házasság behozatalával egy­idejűleg. (Halljuk! Halljak!) Azt hiszem, t. ház, bátran hivatkozhatom arra, hogy ezen oldalról soha senki nem állította e törvényszakaszt úgy oda, mint egy megváltozhatatlan alaptörvényt, hanem mindig úgy fogtuk fel, mint egy modus vivendit, melynek czélszerüségében hihetünk ad­dig, míg az események, a fejlemények annak ellenkezőjét be nem bizonyítják. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Midőn a kormány arra vállalkozott, hogy ezeu törvényszakaszt, a mely sok oldalról volt megtámadásoknak kitéve, főleg azon egyház ré­széről, a melylyel szemben ellenséges indulattal vádolják a kormányt, midőn, mondom, a kor­mány arra vállalkozott, hogy ezen törvénysza­kaszt megváltoztassa, és megváltoztassa egy­idejűleg oly garantiák életbeléptetésével, melyek épen a vallásfelekezetek egyenjogúságát, s mond­hatnám egyensúlyát, biztosítani lesznek hívatva: akkor, nézetem szerint, semmi egyebet nem tett a, kormány, minthogy ráhelyezkedett arra az álláspontra, melyet gr. Apponyi Albert képviselő úr itt, úgyszólván mindnyájunk által közhelyes­léssel fogadott tavalyi májusi beszédében kifej­tett. És ha most a kormány ezen állástoglalá­28*

Next

/
Thumbnails
Contents