Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.

Ülésnapok - 1892-179

160 179. országos ülés 1888. ntárezins 18 án, hévfőn. (Folytonosan tartó zaj és nyugtalanság a bal- és szélsőbalon.) Bartha Miklós: Kérem az elnök urat, méltóztassék a házszabályoknak érvényt szerezni! (Helyeslés bal felöl. Felkiáltások jobb felől: Rendre! Rendre! Elnök: Kérem ne tessék közbeszólani. (Hosszantartó nagy zaj.) Bartha Miklós: Itt senkinek sincsen kiváltságra ! Tisza István : Ennek felelt meg mindazok magatartása ... (Zaja bal- és szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobb felöl.) Ugron Gábor: Ez nem személyes kérdés! Kérem ne éljenek vissza a türelmünkkel. (Nagy zaj és mozgás a baloldalon. Halljuk! Halljuk ! jobb felől.) Elnök: Tessék a személyes kérdésnél maradni és bevégezni, különben kénytelen leszek a szót megvonni. (Helyeslés hal felöl.) Tisza István: Legmélyebb tisztelettel fogadom az elnök úr részéről kapott figyelmeztetést, és csak azt kérem a t. háztól, hogy legyenek szívesek a félbenmaradt mondat végét meghallgatni. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon. Egy hang a szélsőbalon: Csak röviden végezzen.) Ez nem öntől függ. Ez a tényállás, a mely ismételten elmondatott, a mely nyilvánvaló lehet mindenki előtt; de ma már vannak olyanok, a kik ezen tényállás előtt szemet hunynak, a kik ezen teljesen correct és kielégítő magyarázatát az eseményeknek, mely nyilvánosan előadott tényekből meríthető, ignorálják, (Nagy zaj a balés szélső baloldalon.) és azután tudja Isten miféle furfangos módon mesterkélt alapot keresnek arra, hogy mindazokat, a kik ebben eljártak, gyanúsítsák. Ezekkel szemben csak annyit jegyzek meg, hogy ez nem üthet csorbát azokon, a kik ily eljárást követtek, hanem furcsán jellemzi azokat, a kik ezen eljáráshoz folyamodtak. (Helyeslések a jobboldalon.) Elnök: Beksics Gusztáv képviselő úr kivan személyes kérdésben szólani! Beksics Gusztáv: Engedje meg a t. képviselőház, hogy személyes megtámadtatásom miatt röviden szót emeljek. (Halljuk!) Polónyi Géza t. képviselő úr egy könyvemre hivatkozott, és abból czélzatosan idézett, oly intentiókat tulajdonítva nekem, a melyeket joggal nem tulajdoníthatott volna, ha könyvemnek más lapjait is elolvasta volna. Polónyi Géza: Az egészet elolvassam? (Derültség a szélsőbalon.) Beksics Gusztáv: A t. képviselő úr e szerint úgy szokott idézni, hogy nem olvassa el az egészet. (Egy hang a jobboldalon: Sohasem olvas f) Én tartozom, t. ház, úgy magamnak, mint ezen t. háznak azzal, hogy megmondjam, hogy a mit Polónyi t. képviselő úr idézett könyvemből, az csak a féligazság, az egész igazságot ff nem idézte, és az egész igazságtól 8 gyakran fél. T. ház ! Ha a t. képviselő úr két lapot előrefordított volna könyvemben, ott megtalálta volna,, hogy miként gondolkozom én a kath. autonómiáról. Polónyi Géza: 50°/u, hisz megmondtam előbb! (Mozgás a jobboldalon. Derültség a szélsőbalon,) Beksics Gusztáv: Majd az 50 perczentre is rátérek! T. ház! Én a többi között a következőket, irtam a kath. autonómiáról: (olvassa.) »A kath. egyház külső kormányzatában az autonómia, vagyis a laicus elemnek bevonása az egyház igazgatásába nemcsak igazságos, hanem kívánatos is. Nincs semmi ok arra, hogy a kath. világi elem a külső kormányzatbői teljesen kizárva maradjon, ott a jelenlegi állapot megszüntetése az egyháznak is hasznára válnék; ez által emelkednék a kath. világi elem hitbuzgalma, és javulna az egyház administratioja«. Hát, t. ház, ha Polónyi Géza képviselő úr olvasta volna a fejezet elejét, (Zaj a szélsőbalon.) a melynek közepéből idézett, akkor, t. ház, nem hozta volna föl velem szemben azon igazságtalan vádat; mert igenis, én írtam ugyan azon katholikus autonómiáról, a mely el akarja kobozni az apostoli király jogait, azon katholikus autonómia terve ellen, mely a vagyoni kérdések előzetes megoldása nélkül akarja a katholikus autonómiát olyanná tenni, mint a protestáns autonómia; de, t. ház, ez nem azt teszi, hogy izgattam a katholikus autonómia ellen, hanem azt teszi, hogy az eszméket igyekeztem ezen a téren tisztázni. Azonban, t. ház, felszólalásomnak tulajdonkép és egyedüli tárgya nem ez. A miért felszólalok, s a mi nélkül talán fel se szólaltam volna, az egy egészen más természetű dolog. (Halljuk! Halljuk!) Ugyanis Polónyi t. képviselő úr a cultusminister úrhoz egy. kérdést intézett azt iránt, hogy volt-e neki ezen könyv megmegírására befolyása, vagy nem? Polónyi Géza: Nem kérdeztem! (Félkiáltások jobb felöl: De igen!) Beksics Gusztáv : Bocsánatot kérek, méltóztatott kérdezni. Polónyi Géza: Azt mondtam: akár volt, akár nem! (Úgy van! a szélső baloldalon.) Beksics Gusztáv: Erre a t. képviselő úrnak közbeszólva azt mondtam, hogy semmi befolyása nem volt a cultusminister urnak, saját feleb'ísségemre írtam; mire a t. képviselő úr egy dunántúli mesével válaszolt nekem, melynek végső eredménye az volt, hogy mintegy azt látszott mondani, hogy az én szavaimnak csak