Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.
Ülésnapok - 1892-179
179. ors?ág«s ülés 1898. márcztns 13-án, hétfőn. 143 nézve Fenyvessy Ferencz képviselő úr határozati javaslatát fogadja el, és nem fogadja el azokat a javaslatokat, a melyek egy évi határidőt szabnak arra, hogy a katholikus szervező congressus összehívassák, akkor nekem egész gyanús a minister úr vallás szabad gyakorlata és vallásszabadsága is, mert úgy látom, hogy a katholikus egyházat jövőre is az állam bilincseiben akarják megtartani. (Helyeslések a szélső baloldalon.) A katholikus egyház ugyanazokat a jogokat követelheti és igényelheti, a melyekea többi bevett vallásfelekezetek. Hogy Erdélyt ben a vallási türelem oly nagy mértékű, hogy ott elkeresztelési rendelet kiadására szükség nem volt, az annak köszönhető, hogy ott a katholikus egyház a többi egyházakkal egyenlő elbánásban részesül, csak annyiban nem, a menynyiben a ministereknek sikerült az autonómiát megcsonkítani, megesőrbítani. A katholikus egyház belső ügyei teljes ziláltságnak indultak. A mint méltóztatnak tudni, a vallás- és tanulmányalapot a minister kezeli, és ezeknek az alapok nak kezeléséről a múltban maga a minister úr sem valami hízelgőén nyilatkozott. (A minister tagadólag int.) Itt a képviselőházban elismerte a minister úr, hogy a tanulmányai apók gazdaságilag roszúl voltak értékesítve. Gr. Csáky Albin vallás- és közoktatás ügyi minister: Soha! Ugron Gábor: Bocsánatot kérek, az én felszólalásom következtében elismerte. (Mozgás bal felől.) A minister úr tehát nem tartja hibának azt, hogy birtok-complexumok, a melyek haszonbérbe vannak adva, tiszta jövedelmük 42°/o-át kezelésre emésztik fel. Hogy egyéb példára ne hivatkozzam, ez is elégséges; régebbi számadási kimutatásokkal tűnt ez ki. De menjnnk tovább. A püspöki beneficiumok kezelésében nincs meg a kellő ellenőrzés. Többször kellett itt a képviselőház színe előtt felszólalnom, hogy a püspökök némelyike a beneficium vagyonát devastálja. Méltóztatnak tudni, hogy azok az alapítványok, melyeket az országban tanügyi és vallási czélokra tettek, s a melyek fölött az állam ellenőrzési jogát a minister úr gyakorolja, semmi figyelemben nem részesülnek, s az alapítványok világiak részéről sem ellenőriztet' vén, a legnagyobb bomlásnak, szétzűllésnek vannak kitéve. A katholikus egyház nincs autonomice szervezve, az 1868 : XXXVIII. törvényczikk 15. §-a értelmében nem alkotván egyházközségeket, iskolaszékeket sem állíthat fel, a népiskolákra kellő befolyást nem gyakorol. Évek óta szó van a törvényhozásban a papok congruájának javításáról. A minister úr mindigigér, de eddig még semmi sem történt. A vallásalapot kezeli a minister úr, de a papok congruájának javítása érdekében alig tesz valamit. Pedig ha a katholikus autonómia venné kezébe ezt, ugyanazon eredmények, a melyek Erdélyben el vannak érve, itt is eléretnének, hol minden pap, kivéve a kincstári lelkészeket, 600 forintos congruával van ellátva. (Úgy van! Úgy van' bal felől.) Vájjon gondolt e arra a t. minister úr, hogy midőn az általános polgári anyakönyvvezetés és a kötelező polgári házasságot behozza, a papság jövedelme felekezeti különbség nélkül csökkenni fog; (Helyeslés bal felöl.) vájjon gondolt-e arra, hogy Felső-Magyarország és Erdély szegény protestáns papjai, a kiknek négyötöd része ma is Ínséggel küzd, (Úgy van! Úgy van! bal felöl) az anyakönyvvezetés és a házassági illetékektől elesnek, tönkre fognak menni; meggondolta-e azt, hogy mi lesz ennek a következménye? Az, hogy a papok más életpályát fognak választani, ott hagyják egyházukat, az üres egyházak száma szaporodni fog, (Úgy van! Úgy van! bal felől.) és azok a hívők, a kik eddig papi gondozásban részesültek, jövőben nélkülözni fogják azt. (Úgy van! Úgy van! a baloldalon. Mozgás a jobbóldalon.) És tudja-e a minister úr, hogy ennek ismét mi lesz a következménye: az, hogy az a pap fog állomásán megmaradni, a kinek legkevesebb az igénye, de egyúttal legkevesebb a műveltsége is. (Élénk hehjes lés a baloldalon.) Tudjuk, hogy Erdélyben ez mire vezetett. Az egész mezőség és az erdélyi magyar kálvinisták nagy része ez által pusztult el, mert a földesurak, a kiket terhelt jobbágyaik számára a papok tartása, nem alkalmaztak inteligensebb, és ennélfogva több igényű katholikus ós protestáns papokat, hanem tartottak oláh papokat, a kik megelégedtek egy béres biró konventiojával, és igy a magyarok eloláhosodtak. Az oláh papok meg fognak maradni a helyükön jövőre. Azon vallások papjai, a kik sokkal műveltebbek, civilisáltabbak és tanúltabbak, tehát több igénynyel is bírnak, a szegénység által kiüldöztetnek parochiájukból és híveiket ott kell hagyni az oláh papoknak. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) Kérdem, t. ház, hogy miből fogja a t. kormány pótolni különböző vallásfelekezetek szegény papjainak ezt a jövedelem csorbulását? Mert én, mint törvényhozó, nem állhatok meg ott, hogy csak a katholikus papok congruája javíttassák. Ugyanazon indokok szólnak a mellett is, hogy a protestáns papok javadalmai is emeltessenek. Erre nézve az az elvem, hogy a kinek van vagyona, az tartsa meg azt, a kinek nincsen vagyona, annak adjon az állam segítséget, támogatást. De vájjon nem megbotránkoztató-e az, midőn már röpiratokban és hírlapokban olvasunk czikkeket a katholikus egyházi vagyon elkobzásáról. Megtámadni az egyháznak vagyonát
