Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.
Ülésnapok - 1892-179
179. országos Illés 1898. márezins 18-án, hétfőn. 139 donjog a hibás anyakönyvvezetés vagy megvesztegetett anyakönyvvezetők bűnei miatt egy századig bizonytalanságba sodortassák. (Élénk helyeslés bal felől.) Honnan van a t. minister úrnak lelkiismerete arra, hogy szükség nélkül, mikor az anyakönyvek vezetése körül hiba nem fordult elő, ezt az országot egy nagy bizonytalanság, egy nagy veszély elé akarja vezetni, és el akarja hitetni ;iz országgal, hogy ezt a liberalismus és szabadság nevében teszi? (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) A mi a polgári házasságot illeti, (Halljuk! Halljuk!) a kötelező polgári házasság és az általános polgári anyakönyvvezetés egyhamar nem került volna a t. ház elé, hogyha a katholikus clerussal akár a régi prímás, akár az új prímás között folytatott alkudozások közben, valami megállapodásra tudtak volna jutni. (Élénk tetszés bal felől.) De ez nem történhetett meg. mert a minister úrnak törvénytelen és alkotmányellenes rendelete nem volt végrehajtható. (Mozgáz jobb felől.) Csak azt sajnálom, hogy annak a végrehajthatóságának a nagy és hatalmas katholikus cleruson kellett megtörnie, nem pedig egynéhány mezítlábos ember ellenállásán, (Mozgás jobb felől. Halljuk! Halljuk! balról.) mert ha ezen tört volna meg, ez legszebb példáját mutatta volna Magyarország közszabadsági és alkotmányos érzületének. (Mozgás jobb felől.) Higyje el a minister úr, hogy jogtalan és törvénytelen cselekedetének más következményei lettek volna oly országban, a hol a szabadságot ismerik, és az e<rynek szabadságáért síkra száll az összes. (Helyeslés bal felöl.) Legyen meggyőződve a t. minister úr, hogy midőn tegnapelőtti beszédében arra hivatkozott, hogy az elkeresztelési rendeletet, a képviselőház nagy többsége helyeselte, akkor nagy tévedésben volt, (Ellenmondások jobb felől.) mert, hogy a képviselőház nagy többsége helyeselte a minister úr rendeletét, ez csak azt bizonyította, hogy a minister úr hatdmon van, de nem azt, hogy a minister úr cselekedete törvényes és alkotmányos is. (Mozgás jobbról.) A törvényt csak törvénynyel lehet megváltoztatni, és arra nem elégséges a képviselőház többségének határozata, ahhoz a főrendiház és korona hozzájárulása is szükséges. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Szükséges, hogy figyelmébe ajánljam a t. minister úrnak, hogy ne bízza magát a nagy többségre, hanem bízza magát inkább a nagy igazságra és a nagy jogra. (Igaz! Úgy van! bal felöl.) Igen szép e tekintetben Pynének megjegyzése az angolokról, midőn azt mondja, hogy az angolok egyetlen egy uralkodójukat sem neveztek nagynak, hanem »magna charta«-nak, nagynak nevezték a törvényt, a jogoknak összegét. (Tetszés 1 bal felöl.) Ily nagyság előtt le tudok borulni, de egy törvényhozónak, egy képviselőháznak szavazata előtt, midőn a törvény ellenkezőt hirdet parancsol, meghajolni nem vagyok képes. (Élénk helyeslés bal felöl.) Hogy nem hajolt meg a katholikus egyház sem, ezt helyesen és jogosan tette, (Mozgás jobb felöl.) követte volna, mert azt más egyéb kérdésekben is, a rendeletekkel való kormányzás. (Mozgás jobb felöl.) Szerencsétlenség az, hogy ily erős hatalmon tört meg a minister úr hatalma; szerencse és dicsőség az lett volna, ha a gyengéken tört volna meg a vi-szaélés. (Tetszés bal felől.) Előttünk áll a polgári házasség kérdése. Teljes őszinteséggel megmondom, hogy a polgári házasságnak ellensége nem vagyok. Földváry Elemér: Lutheránus! (Nagy zaj.) Ugron Gábor: Ha személyiség volna a polgári házasság: azt felelném reá, hogy isten ments meg engem barátaimtól, ellenségeimtől majd megvédem én önmagamat. A polgári házasságnak barátja vagyok, tehát képes is vagyok elmenni a facultativ polgári házasságig. (Élénk derültség jobb felöl. Halljuk! Halljuk!) Gr. Károlyi Gábor: De generosus! (Nagy mozgás bal felől.) Ugron Gábor: Hogy miért nem mehetek tovább, mint a facultativ polgári házasságig: megmondom mindjárt a t. háznak. (Halljuk! Halljuk!) Azért nem, mert midőn törvényt alkotunk, annak a nép köztudatában már elveinél fogva élnie kell. Magyarországon több, mint 900 esztendeje, minden tekintély, az államnak minden törvénye azt mondotta, a nép azt énekli dalaiban, a becsületesség fogalmához az tapadóit, hogy a pap előtt kell megkötni a házasságot. (Úgy van! bal felöl.) Gr. Károlyi Gábor: Hiszen eleget beszél a papokról a nép, de nem jót! (Mozgás.) Ugron Gábor: Megengedem, de még a párisi dinamitardok sem esznek pap-húsbóí paprikást. (Demfóség.jKilenezszáz esztendőn keresztül a népnek és a nemzetnek szokásai azon az egyszerű tanon épültek fel, hogy a pap előtt, Isten felhívása mellett és az Isten házában köttetik meg a házasság. És most, egyik hónapról a másikra álljunk a nép elébe egy új tannal, melyben azt mondjuk, hogy a mit 900 esztendő óta a társadalom, a törvény, s a köztisztesség és becsület tanított, az most mind semmi! Itt van egy másik tan, hogy ezután a házasságot köteles vagy az állam közegei előtt megkötni! Hiszen hogy a t. ház nagy szellemi képességű tagjai, a kik philosofiai meggyőződésekhez jutottak, nagyon könnyen tudják ezt a kérdést a maguk lelkiismeretében áthidalni, az természetes. De a szegény népnek, a sok milliónak, egy pár ezer ember kivételével, Magyarországon nincs 18*
