Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.

Ülésnapok - 1892-178

178. •rnrág*i Ilés 1SS* márealni 11-én, iiomkaton. Í18 Elnök: Vajay képviselő urat rendre uta­sítom! (Zaj.) Perczel Dezső: Mondom, nem vagyok képes arra az álláspontra helyezkedni, és abban osztozni, a melyet a mélyen t. főpapi kar elfoglal; mert azt nem tartom általános katholikus álláspontnak, hanem, kizárólag exclu­siv katholikus egyházi álláspontnak. Nem kár­hoztatom ezért a főpapi kart. Távol legyen ez tőlem. Beismerem azt, hogy nehéz helyzetben van, hogy azon az álláson, melyet az egyház­ban elfoglal, a legnagyobb szolgálatot kívánta tenni úgy a hazának, mint egyházának akkor, mikor erre az álláspontra helyezkedett. De ezzel szemben egy más katholikus álláspontot, egy általánosan Európaszerte és Rómában is elfo­gadott álláspontot ismerek, mely két szóval je­lezhető, melyet az egyházi tankönyvekben és általában az egész egyházi irodalomban min­denütt megtalálunk, és ez a tolerari posse állás­pontja, (ügy van! Úgy van! jobb felől.) Nem kívá­nunk mi itt a főpapi kar részéről támogatást. Jól tudjuk, az reá nézve lehetetlen, hogy egye­nesen és directe támogasson; mi tehát csak az egyház részéről az egyenlő mérték alkalmazá­sát kívánjuk, és nem vagyunk képesek belátni azt, hogy midőn a tolerari posse elvét az egy­ház mindenütt, az egész világon minden ilyen kérdéssel szemben, de különösen a polgári há­zasság kérdésével szemben alkalmazta, miért ne lenne képes ezt nálunk is elfoglalni. (Helyeslés a jobboldalon.) Hiszen, t.ház, ha valahol úgy állanak a viszo­nyok, ha valahol úgy alakultak a körülmények, hogy erre az egyháznak rá kellene állani, nagyon könnyű felismerni azt, hogy épen nálunk Magyarországon olyanok a viszonyok, hogy itt forognak fenn minden tekintetben, po- I litikai interconfessionalis és nemzetiségi és egyéb | olyan viszonyok, hogy épen nálunk igen jogo- ! súlt volna megvárni a mi főpapi karunktól, hogy I ő is a tolerari posse álláspontjára helyezkedjék; hiszen nálunk csakugyan nem a tolerari posse, hanem a tolerari debere álláspontját lehetne fel­állítani. (Helyeslés a jobboldalon.) Meszlény Lajos: Tolerari posse mit Gesang! (Derültség a szélsőbalon.) Perczel Dezső: Már az egész bizonyítás, melyet a püspöki kar ezen memorandumában az egyházpolitikai programra három főpontja ellen: a vallás szabad gyakorlata, a zsidó val­lás receptioja, és a kötelező polgári házasság, valamint a házasság kérdésében az egységes állami bíráskodás elvével szemben elfoglal: a merev, alkut nem ismerő egyházi álláspont, és az nem fog meggyőzni senkit arról, hogy azon aggályok, melyek itt a polgári házasság ellen felhozatnak, az életben csakugyan fennállanak. KÉPVH. NAPLÓ. 1892 — 97. X. KÖTET. Felhozntik a polgári házasság ellen, hogy az dogmákba, hitelvekbe fltközik. Ha az dogmákba ütköznék, akkor hogy lehet az, hogy Francia­országban, ott, a hol a katholikus egyház leg­inkább van az államhatalom által korlátok közé szorítva, mert hiszen tudjuk, hogy ott még a szertartások tekintetében is bizonyos korlátokat állít fel az állam, pl. a körmeneteket oly köz­ségekben és városokban, melyekben nem kizáró­lag katholikuBok laknak, nem engedi meg és eltiltja; ott az egyház tűrné és hozzájárulna a polgári házassághoz, sőt ott a katholikus lelké­szek egyházi főhatóságuk által egyenesen uta­sítva vannak arra, hogy mindaddig, míg a há­zasodni kívánó felek az igazolványt be nem mutatják, hogy a polgári házasságot megkötöt­ték, őket az egyházi esketés, egyházi meg­äldásban ne részesítsék. Felhozták a polgári házasság kérdésében azt is, hogy a polgári házasság még időelőtti, nem időszerű, nem érett még meg. T. ház! Arra nézve, hogy ez a kérdés nem időelőtti, nem ho/.hatok classicusabb tanút ebben a ház­ban, mint Deák Ferencz nagy hazánkfiát, a ki 1873-ban júniusban, — a napra már nem em­lékszem, — ezen házban úgy nyilatkozott, hogy: »előttünk áll, és azt hiszem, nemsokára a ház asztalára kerül a polgári házasságnak kérdése.« De azóta is, és azt megelőzőleg is, itta házban, nemcsak a költségvetési viták, hanem csaknem minden nagyobb viták, általános felirati viták, és az indemnity viták alkalmával is szóba ke­rült, s a szakirodalmat és ?., sajtót oly mérték­ben foglalkoztatta ezen kérdés, mint talán soha egy kérdés sem Én ilyen körülmények közt csakugyan nem vagyok képes átlátni, hogyan lehet az időelőtti, a koraiság. a meg nem érett­ség vádját a polgári házasság ellen felhozni. (Helyeslés a jobboldalon) Azt is mondják, hogy a polgári házasság elkeresztyénteleníti a társadalmat, meglazítja a közerkölcsiséget. T. ház! Ezt sem vagyok képes felfogni. Én, a ki a magam részéről szintén közvetlen tapasztalat utján Belgiumban és Hol­landiában figyelemmel kísértem a polgári házas­ság viszonyait, ott nem ezen eredményeket lát­tam. Lehet itt statisztikai adatokra hivatkozni, de csak a minap láttuk, hogy ugyanannak az Oettingernek adataiból, a kire a püspöki memo­randum is hivatkozik, s a kire hivatkozott gróf Szápáry László is, hatással hivatkozott Andrássy Tivadar gr. is, épen az ellenkezőjét bizonyítva belőlük annak, a minek támogatására gr. Szá­páry László felhozta azokat. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Hasonló helyzetben vagyok e memoran­dummal, n vallás szabad gyakorlásának kérdé­sére nézve. Elég arra utalnom, a mit e ház

Next

/
Thumbnails
Contents