Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.
Ülésnapok - 1892-178
178. •rnrág*i Ilés 1SS* márealni 11-én, iiomkaton. Í18 Elnök: Vajay képviselő urat rendre utasítom! (Zaj.) Perczel Dezső: Mondom, nem vagyok képes arra az álláspontra helyezkedni, és abban osztozni, a melyet a mélyen t. főpapi kar elfoglal; mert azt nem tartom általános katholikus álláspontnak, hanem, kizárólag exclusiv katholikus egyházi álláspontnak. Nem kárhoztatom ezért a főpapi kart. Távol legyen ez tőlem. Beismerem azt, hogy nehéz helyzetben van, hogy azon az álláson, melyet az egyházban elfoglal, a legnagyobb szolgálatot kívánta tenni úgy a hazának, mint egyházának akkor, mikor erre az álláspontra helyezkedett. De ezzel szemben egy más katholikus álláspontot, egy általánosan Európaszerte és Rómában is elfogadott álláspontot ismerek, mely két szóval jelezhető, melyet az egyházi tankönyvekben és általában az egész egyházi irodalomban mindenütt megtalálunk, és ez a tolerari posse álláspontja, (ügy van! Úgy van! jobb felől.) Nem kívánunk mi itt a főpapi kar részéről támogatást. Jól tudjuk, az reá nézve lehetetlen, hogy egyenesen és directe támogasson; mi tehát csak az egyház részéről az egyenlő mérték alkalmazását kívánjuk, és nem vagyunk képesek belátni azt, hogy midőn a tolerari posse elvét az egyház mindenütt, az egész világon minden ilyen kérdéssel szemben, de különösen a polgári házasság kérdésével szemben alkalmazta, miért ne lenne képes ezt nálunk is elfoglalni. (Helyeslés a jobboldalon.) Hiszen, t.ház, ha valahol úgy állanak a viszonyok, ha valahol úgy alakultak a körülmények, hogy erre az egyháznak rá kellene állani, nagyon könnyű felismerni azt, hogy épen nálunk Magyarországon olyanok a viszonyok, hogy itt forognak fenn minden tekintetben, po- I litikai interconfessionalis és nemzetiségi és egyéb | olyan viszonyok, hogy épen nálunk igen jogo- ! súlt volna megvárni a mi főpapi karunktól, hogy I ő is a tolerari posse álláspontjára helyezkedjék; hiszen nálunk csakugyan nem a tolerari posse, hanem a tolerari debere álláspontját lehetne felállítani. (Helyeslés a jobboldalon.) Meszlény Lajos: Tolerari posse mit Gesang! (Derültség a szélsőbalon.) Perczel Dezső: Már az egész bizonyítás, melyet a püspöki kar ezen memorandumában az egyházpolitikai programra három főpontja ellen: a vallás szabad gyakorlata, a zsidó vallás receptioja, és a kötelező polgári házasság, valamint a házasság kérdésében az egységes állami bíráskodás elvével szemben elfoglal: a merev, alkut nem ismerő egyházi álláspont, és az nem fog meggyőzni senkit arról, hogy azon aggályok, melyek itt a polgári házasság ellen felhozatnak, az életben csakugyan fennállanak. KÉPVH. NAPLÓ. 1892 — 97. X. KÖTET. Felhozntik a polgári házasság ellen, hogy az dogmákba, hitelvekbe fltközik. Ha az dogmákba ütköznék, akkor hogy lehet az, hogy Franciaországban, ott, a hol a katholikus egyház leginkább van az államhatalom által korlátok közé szorítva, mert hiszen tudjuk, hogy ott még a szertartások tekintetében is bizonyos korlátokat állít fel az állam, pl. a körmeneteket oly községekben és városokban, melyekben nem kizárólag katholikuBok laknak, nem engedi meg és eltiltja; ott az egyház tűrné és hozzájárulna a polgári házassághoz, sőt ott a katholikus lelkészek egyházi főhatóságuk által egyenesen utasítva vannak arra, hogy mindaddig, míg a házasodni kívánó felek az igazolványt be nem mutatják, hogy a polgári házasságot megkötötték, őket az egyházi esketés, egyházi megäldásban ne részesítsék. Felhozták a polgári házasság kérdésében azt is, hogy a polgári házasság még időelőtti, nem időszerű, nem érett még meg. T. ház! Arra nézve, hogy ez a kérdés nem időelőtti, nem ho/.hatok classicusabb tanút ebben a házban, mint Deák Ferencz nagy hazánkfiát, a ki 1873-ban júniusban, — a napra már nem emlékszem, — ezen házban úgy nyilatkozott, hogy: »előttünk áll, és azt hiszem, nemsokára a ház asztalára kerül a polgári házasságnak kérdése.« De azóta is, és azt megelőzőleg is, itta házban, nemcsak a költségvetési viták, hanem csaknem minden nagyobb viták, általános felirati viták, és az indemnity viták alkalmával is szóba került, s a szakirodalmat és ?., sajtót oly mértékben foglalkoztatta ezen kérdés, mint talán soha egy kérdés sem Én ilyen körülmények közt csakugyan nem vagyok képes átlátni, hogyan lehet az időelőtti, a koraiság. a meg nem érettség vádját a polgári házasság ellen felhozni. (Helyeslés a jobboldalon) Azt is mondják, hogy a polgári házasság elkeresztyénteleníti a társadalmat, meglazítja a közerkölcsiséget. T. ház! Ezt sem vagyok képes felfogni. Én, a ki a magam részéről szintén közvetlen tapasztalat utján Belgiumban és Hollandiában figyelemmel kísértem a polgári házasság viszonyait, ott nem ezen eredményeket láttam. Lehet itt statisztikai adatokra hivatkozni, de csak a minap láttuk, hogy ugyanannak az Oettingernek adataiból, a kire a püspöki memorandum is hivatkozik, s a kire hivatkozott gróf Szápáry László is, hatással hivatkozott Andrássy Tivadar gr. is, épen az ellenkezőjét bizonyítva belőlük annak, a minek támogatására gr. Szápáry László felhozta azokat. (Helyeslés a jobboldalon.) Hasonló helyzetben vagyok e memorandummal, n vallás szabad gyakorlásának kérdésére nézve. Elég arra utalnom, a mit e ház