Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.

Ülésnapok - 1892-171

374 ITÍ.trsiáfW Még 1891. M&rezlu í-än, pénteken. tíissék megengedni, hogy a beadott határozati javas­lattal és általában azon elvekkel szemben, melyek itten szőlő birtokunk regenerálására nézve felhozat­tak, röviden jelezzem álláspotomat. (Halljuk! Hall­juk !) Először is azon sokszoros szemrehányással szemben, hogy a kormány nem tett semmit a szőlőbirtok regenerálására nézve, a t. háznak csak azt vagyok bátor méltányló figyelmébe ajánlani, hogy ne ignoráljuk e kérdés tárgyilagos és objectiv megítélésénél a viszonyokat, s azt, hogy mit lehetett volna okszerűen tenni, és mit nem lehetett okszerűen tenni, ha többet tettünk volna is. Ne feledjük, t. ház, hogy nálunk materiális és a mi itt fontosabb, intellectualis tekintetben, ii gazdasági szaktudomány tekinteteién sokkal előbbrehaladt államok is csak hosszú éveketi át folytatott kísérletezések után tudták megálla­pítani a megoldás helyes módját. (Úgy van! jobb felől.) Ne feledjük, hogy mikor a fillosera először kezdett pusztítani, nem csak minálunk, de Franczia országban is, egy panaeeat kerestek a szénkénegezésben, és azt hitték, hogy ezzel a szőlőbirtokot meg lehet menteni. Mi talán e téren messzebb menő kísérleteket tettünk, s több pénzt adtunk reá ki, mint a mennyit kiadni talán okszerű volt. (Úgy van! jobb felöl.) A szénkéne­gezéssel való kísérletezések, a melyek helyei­közzel eredményekkel jártak, nálunk általános orvosszernek nem bizonyultak. Az amerikai alanyok beültetése, majd ezeknek zöld oltványkép való nemesítése és szőlőfajainknak fentartása volt a második védekezési mód, de itt is ki nem próbált kísérletek előtt állottunk, mert nem voltunk tisztában az amerikai fajok helyes meg­választásával és azok tartósságával. (Úgy van! jobb felöl.) A mit ily körülmények közt tenni lehetett, azt a kormány meg is tette. (Úgy vau! jobb felöl.) Először is súlyt fektetett arra, hogy érté­kes szőlőfajaink a jövőre megmentessenek, úgy, hogy ha el is pusztulnak azok a szőlőhegyek, a melyeken e páratlan értékű borok termettek, de a fajok maguk megmaradjanak. E ezél tel­jesen el van érve, (Élénk helyeslés jobb ftlől.) mert senkinek se lehet az iránt kétsége, hogy legfinomabb szőlőfajaink, a melyet a jövőnek meg kellett menteid, teljesen meg is vannak óva, fájdalom, hogy ez csak a fajokra és nem a szőlőhegyekre is áll. Másodszor, mihelyt tisztába voltunk azzal, hogy a homokterületeken való telepítés ered­ménynyel kecsegtet, azonnal megtettük e tekin­tetben a kellő intézkedéseket, mert adókedvez­ményeket adtunk a homokterületeken való telepí­tésre, s mert nemcsak magukra a szőlőtelepítésekre, hanem a vesszőtelepítésekre is kiterjesztettük ezt az adómentességet három évvel ezelőtt. Tovább menve a súlyt a homoktertíletekre fektettük. És itt egy elvet tartottunk szem előtt, s ez az elv az, hogy miután ezen homokteríííeteknek szőlő­vel való beültetése lucrativnak tekintendő, nem lett volna indokolt, hogy az állam óriási költ­ségeket fordítson a homoktelepítések létesítésére, hanem e helyett államilag segélyeztük e telepí­téseket ott, a hol ezen homokterfíletek a kere­setüktől megfosztott szőlővidékek lakosságának foglalkoztatására voltak szükségesek. Azért állí­tottuk fel elvül azt, hogy azon hegyvidékeken, a melynek lakossága a filloxera pusztításai folytán kenyérkeresetét vesztette el, állami költ ségen igyekszünk megszerezni a homokterü'leteket, hogy a szomszéd vidék lakosságának magasabb intellectualis erejét megtartsuk s a lakosságnak kenyérkeresetet nyújtsunk a homokterfíletek meg­szerzésével. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Csak addig mentünk tehát e tekintetben, hogy a homokterűleteket állami költségen csak ott ültetjük be, a hol az az illető elpusztult hegy­vidék lakosságának megmentése végett okvetet­lenül szükséges. (Helyeslés a jobboldalon.) Erre a czélra költségvetési előirányzaton kivíü, hogy a dolog természet-; szerint úgy is magasra fel­szökött árú homokterűleteket a hosszas tárgya­lások után még magasabb árakon ne legyünk kény­telenek megszerezni, 500.000 forintot bocsátot­tunk a földmívelési minister úr rendelkezéséi-e. (Helyeslés.) Legyünk tisztában, í. ház azzal, hogy mik lehetnek azon szempontok, a melyek a homok ­terűletek beültetése körül az államot feladatában vezérelhetik. Az első szempont az, a mit Eötvös Károly képviselő ár is megemlített, hogy az állam is gondoskodjék erről, részint ágy, hogy maga termeli a szőlővesszőket, részint pedig úgy, hogy igyekezzék a szőlővesszők olcsó és előnyös megszerzését elősegíteni. Erre a fel­adatra szívesen vállalkoztunk, és ezt a felada­tunkat nagyobb mértékben is vagyunk képesek teljesíteni, mint eddig. A másik feladat azután az, a mit Atzél Péter t. képviselő úr említett fel, hogy kellő útmutatással szolgáljunk arra nézve, hogy minő területen minő fajok alkalma sak. A harmadik feladat a?, hogy igyekezzünk ezen különleges alanyokat, különleges szőlőfajokat megfelelő mennyiség-ben bocsátani a lakosság rendelkezésére. További feladatunk volt, hogy mindent elkövessünk arra, hogy anyagilag is oly helyzetbe hozhassuk az illető vidék lakos­ságát, hogy szőleiket beültethessék, és hogy ebből a ezélból a lakosok megfelelő kölcsönök­ben részesüljenek. Itt azonban ezt a feladatot nem úgy értelmeztük, hogy az állam maga adjon kölcsönt, mert más államok sem maguk adtak kölcsönt, hanem hogy mindent elkövetünk arra nézve, hogy a hitelnyújtásnak olcsó módo­zatai a szőlőbirtokra nézve is lehetségesek le-

Next

/
Thumbnails
Contents