Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.

Ülésnapok - 1892-171

ggg Ifj. »r»«4g«s Was i*&8. méreziís S-án, pénteken. említenem. Míg t. i. a belvízrendezési munka latok végrehajtása előtt az ilyen területnek értéke 50 forintot, legfeljebb 100 forintot képviselt, most a belvízrendezési munkálatok végrehajtása után megkétszereződött, megháromszorosodott, sőt megnégyszeresedett. Saját tapasztalatomból merített és nem theoreticus alapok azok, a melyekből kiindulva, elmondom és a legnagyobb lelkiismeretességgel állíthatom, hogy a bizonytalan termésű, egészségtelen, uiiazmákat terjesztő mocsarak az ország leggazdagabb kultur területeivé váltak a kultúrmérnöki intézmény helyes munkálkodásával. Midőn e házban elbíráltatnak mindazok az ügyek, a melyekben részben, vagy talán egészben mi sem tétetett a kormány részéről, vagy nem oly irányban tétetett, mint a minőben annak tétetni kellett volna, az igazságnak szolgálok és teszek eleget akkor, lia oly intézményre hívom fel az egész társa dalom figyelmét, a mely iránt osztatlan elismerés és tetszés kell, hogy nyilváníttassák. Talán nincsen egyetlen oly intézmény sem, mely oly intensiv és productiv eredményt létesített volna rövid idő alatt, mint a minőt létesített fennállásának rövid pár éve alatt a kultúrmérnöki intézmény. Az a haszon, melyet ez intézmény az országban teremtett, nemzetgazdaságilag, közegészségügyileg és kulturtermészeti szempontból fontos. Nemzetgazdaságilag hasznos azért, mert óriási mértékben növelte az ország termőképes talaját, és ezzel vagyonosodását idézte elő az egyeseknek úgy, mint az államnak; egészségügyi szempontból hasznos azért, mert azok a miazmás mocsarak, melyek Magyarországdélvidékén a ragályos betegségek terjesztői voltak, most lecsapoltatván, megszűntek fészkei lenni a ragályoknak; kulturszempontból pedig főleg hasznos azért, mert a tudomány eszközeivel, és nem a hatalom fegyverével hódított Magyarországnak kulturtertííeteket. Midőn mindezeket elmondani bátor voltam, nem hallgathatok el két dolgot, mely a tegn api íílés folyamán hozatott szóba. Terényi Lajos t. képviselőtársam ugyanis azt állította, hogy a belvízrendezés terén Magyarországon egyáltalán nem tétetik semmi, vagy, hogy az ő szavaival éljek, egyáltalán nem halad előre a belvízszabályozás. Ezen állítás valótlanságának bizonyításával nem foglalkozom, csupán azzal az egy felelettel élek, hogy talán mégis tétetett valami, mert hiszen 344 ezer hold területen rendeztettek a belvizek. Ez talán mégis több annál, hogy azt mondhatnók, hogy a belvízrendezés terén semmi sem történik, később pedig azt monda, hogy a belvízrendezés törvényhozási lag az egyes ármentesítő-társúlatok kötelességéve tétessék. Ez határozottan helytelen álláspont, mert egyes ármentesítő-társúlatoknak, melyeknek kebeléből 60—70-8Ö, sőt 1ÖÖ ezét holdnál is több terfílet van, csaknem lehetetlen egyszerre a belvíz szabályozásának munkálatait keresztülvinni. Annyi érdekösszeütközés állna itt elő, s oly nagy a munkaösszehalmozódás, hogy az ármentesítő-társúlatok a belvizek rendezésének ügyét nem hogy előmozdítanák, hanem beláthatatlan időkre elodáznák. Sokkal helyesebbnek tartom azt az eljárást, melyet a t. minister úr most követ, hogy nem az egyes ármentesítő társulatok kötelességévé akarja tenni a belvízrendezési munkálatok végrehajtását, hanem az érdekeltségi körökre bízza azt, mint a melyek sokkal könnyebben, olcsóbban és czélszerűbben megvalósítják, és képviselni fogják azokat az é dekeket, melyeket ők maguk a legjobban ismernek, (Helyeslés) Lettek volna még dolgok, melyekre e tárcza keretén belííl én is szerettem volna kiterjeszkedni, de látva, hogy e vita úgyis fölöttébb hosszú időre kihúzódik, nem akartam több ízben felszólalni. Mindazáltal egy olyan kérdésre vagyok bátor felhívni a t. földmívelésügyi minister figyelmét, mely mindenekelőtt orvoslásra vár, s bár nem tartozik a kultúrmérnöki intézményhez, de mivel másutt is felszólalni nem akartam, ez alkalommal vagyok bátor ebbeli kérésemet röviden előadni. Arra kérem ugyanis a t. földmívelési minister urat, hogy kegyeskedjék átnézni a magyar-óvári gazdasági iskola vizsgálati szabályzatait, s a mennyiben oly dolgok nyomára akad, a melyek visszások, s a melyeket elmondani bizonyos tekintetben nem akarok, szíveskedjék, — nevezetesen a pótvizsgákra vonatkozó intézkedéseken, — olyan változtatást tenni, mely megfelelne egy olyan intézet niveaujának, mely Magyarország első gazdasági intézete. • A tételt különben elfogadom. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Elnök: Kíván e még valaki szólni? Ha senki sem kíván szólni, az előirányzott 149.970 írt, mely különben sem tárnadtatott meg, elfogadtatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa): Közegészségügyi mérnöki szolgálat; 3000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa): Kassai vízmesteri iskola: 7000 fit. Elnök: Megszavaztatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa): Bevétel: 7705 frt. Elnök: Megszavaz tátik. Schóber Ernő jegyző (olvassa): Halászat. Rendes kiadások: XVIII. fejezet, 23. czím. Kiadás : 8500 frt. Elnök: Megszavaztatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa) :• Alapítva-