Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.

Ülésnapok - 1892-171

i%. orsaftgos ÚH Í85)á máresdtis 3-ín, péntefteit. ogg Vonatkozik. És ha azt keressük, hogy mi az oka ennek : határozott meggyőződésein az, hogy a vízjogi törvényt a terhek kiszabásánál meg nem tartották. Ugyanis ezen ármentesítő társulat­nál az ártér osztályozást teljesen mellőzték, s így történt, hogy ezek a vidékek részben, mert itt a kataszteri kirovás szolgált az ártéri költ­ségek kirovásának alapjául, s részben mert a kataszter elkészítésénél elmulasztották a kellő gondoskodást, magasabb ártéri terhet viselnek. A kataszter hátrányát tehát ezen vidékek nem csak a földadónál, hanem az ármentesítési terhek kirovásánál is, kétszeresen érzik. Horváth Gyula mélyen tisztelt képviselő társam felemlítette tegnap gr. Teleki József képviselőtársamnak előterjesztésére, hogy azok­ból az adatokból nem lehet tisztán látni, hogy azok a birtokok csakugyan oly súlyosan volná­nak megterhelve, és hogy épen a vizszabályozá­sok következtében lennének elviselhetetlen ter­hekkel sújtva. Engedelmet kérek, de a mikor a dolog úgy áll, hogy egy földbirtok már a rendes földterhékkel: földadóval és községi­adóval oly súlyosan van megterhelve, hogy a terhek 7 — 8 forintot tesznek katataszteri holdan­kint, akkor annál súlyosabban érzik azt, midőn 4 frt 80 krral, 4 frt 50 kreál vagy 4 frttal vannak ármentesítési költségek czímén katasz­teri holdanként megróva. Azt hiszem, t. ház, ezek oly súlyos körülmények, hogy megérdemlik, hogy azok orvoslására a t. minister úr figyelme felhívassék. (Helyeslés a szélső haloldalon.) A kérdéses vidékekre vonatkozólag még egy körülményre vagyok bátor felhívni a t. minis­ter úr figyelmét. (Halljuk! Halljuk!) A vízjogi törvény nagy fogyatkozásának tartom, és ezt a fogyatkozást már boldogult Baross Gábor minis­ter is orvosolni igyekezett, hogy a vizjogoi törvény intézkedései megengedik ázt, hogy egy és ugyanazon terület két, esetleg több ármente­sítési társulat kötelékébe tartozzék és két, eset­leg több ármentesítési költséggel terheltessék. Ez az eset fordul elő ugyanazon a vidéken, a melynek egyik t. képviselője előttem már szót emelt, azonban elmulasztotta e körülményre a t. minister úr figyelmét felhívni. Ezt bátorko­dom ezúttal pótolni, (Helyeslés a szélső baloldalon.) fölhíván egyszersmind a t. minister úr figyel­mét arra, (Halljuk! Halljuk!) hogy azt az abnor­mális állapotot szüntesse meg, hogy egyes vidé­keken a társulati autonómia teljes felfüggesztésé­vel ministeri biztosok gyakorolják az autonóm társulat összes jogait, nem csak a törvényben megengedett föltételek és időhatárok közt, hanem úgyszólván a törvény fölé ^helyezkedve. Ez az eset az úgynevezett szárazéri belvíz szabályozó társulatnál forog fenn. A vízjogi tör­vény 124. §-a hatáozottan körülírja, hogy mikor van helye ministeri biztos kinevezésének. Nem akarok abba bocsátkozni, hogy volt-e helye ez esetben, s elismerem, hogy a minister úrnak joga volt oda ministeri biztost kinevezni. De nem ismerhetem el a minister úrnak azt ajogát, hogy ezen ministeri biztosnak működését a törvényben meghatározott időn túl is kiterjeszsze, nem még akkor sem, ha azt a véleményező bizottság kéri, mert azt a bizottságott az auto­nóm társulat törvényes képviselőjének el nem ismerhetem. (Helyeslés a ssélső haloldalon.) A szárazéri társulatnál az történt, daczára annak, hogy a törvény meghatározza, hogy a ministeri biztos működése meghosszabbításának csak egy ízben és két évre lehet helye, a minis­teri biztos működése, ha nem csalódom, már három ízben meghosszabbíttatott. Nagyon szé­pen kérem a t. minister urat, hogy hasonló esetekkel veszélyes precedenst ne alkosson és hasonló esetekkel az egyes vidékeknek, melyek talán csakugyan rá vannak szorulva a belvíz ­szabályozás es egyéb tekintetből a vízi társulatok megalkotására, ne vegye el a kedvét minden önálló vállalkozástól. Azért is bátor vagyok ezt kérni, mert meggyőződésem az, a mennyire én a mi vidékünkön a vizszabályozó társulatok történe­tét ismerem, hogy a legnagyobb veszedelmet min­denütt a ministeri biztosok és a kormány­biztosok működése okozta. A Kőrös Tisza­Maros-ármentesítő társulat is azért jutott oly súlyos viszonyok közé, hogy a kormánybiztosi működés alatt a töltésekbe oly költségek lettek fektetve, illetőleg az építkezések oly költségesen történtek, hogy később az ártérbe vont terűletek­ből alakúit autonóm társulat csakis a legsúlyo­sabb áldozatokkal volt képes a terheket elviselni (Úgy van! a szélső baloldalon.) Hibásnak tartom azt is, hogy úgynevezett ministeri biztosi állásokba többnyire főispánokat neveznek ki. Nagy tisztelettel viseltetem egyé­nileg azok iránt a főispánok iránt, kiket, mint vízi biztosokat van szerencsém ismerni. De enge­delmet kérek, a főispáni qualificatiot nem tartom olyannak, mely magában véve mindenre képesí­tené az illetőt; nem tartom különösen minősített­nek arra, hogy épen mint ministeri biztos, víz­szabályozó társulatoknál működjenek Különösen pedig helytelenítenem kell azt, midőn egy főis­páni ministeri biztos a hetedik vármegyéből ad­ministrálja a szabályozó társulatot, a mint ez a szárazéri társulatnál is történik, hol a heves­megyei főispán teljesíti a ministeri biztos jogait és kötelességeit. . Nem akarom tovább igénybe venni a t. ház türelmét. Ezeket voltam bátor e tétel tárgyalá­sánál elmondani, és kijelentem, hogy a tételt részemről megszavazom. (Helyeslés a szélső bal­oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents