Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.
Ülésnapok - 1892-168
300 16 *- országos ttléss 1898, február 28.4n, kedden. E szerint ily értelemben mondom ki a határozatot. Következik most Busbach Péter képviselő ár sürgős interpellatioja ; ezt megelőzőleg azonban Kun Miklós képviselő úr kíván szólani, amennyiben a ministerelnök úrnak egy közbeszólására adott válaszát személyére vonatkozónak tartja. (Halljuk! Sálijuk!) Kun Miklós: A ministerelnök ár az imént beszédje alatt ezt monda : »a ki a malomiparban nálunk a mezőgazdaság ellenségét látja« .... erre én bátor voltam tán nem is igen nagy hangon, vagy ha nagy hangon is ezt mondani közbe: »ezt senki sem látja«. Erre a ministerelnök úr beszédét így folytatta: »Ezt én sem tételeztem föl t. képviselő Arról, sőt inkább azt hiszem, hogy semmit sem lát*»benne.« No hát megengedem, hogy a ministerelnök úr dolgaiba vajmi keveset lehet belátni; megengedem, hogy ő sokat lát be, de ha nem látom én, megtörténhetik a t. ministerelnök úron is, hogy ő sem lát. Pl. ő még mindig azt hiszi, hogy az a nymbusa, a mely kineveztetése alkalmával környezte, most is megvan .... (Élénk hosszas éljenzés jobb felöl. Félkiáltások: Meg is van!) .... pedig ha jól látna, bizony nem láthatná, (ügy van! a szélsőbalon.) Szász Károly: Nagyszerű volt! Gr. Apponyi Albert: Akár" nagyszerű, akár nem, de jogosult volt. Ezt a hangot nem engedjük itt meghonosítni. (Nagy zaj.) Wekerle Sándor ministerelnök és pénzÜgyminister: Ezt nem öntől kérdi ük! (Zaj.) Elnök: Busbach Péter t. képviselő úr teszi meg interpellatioját. Busbach Péter : Tekintve az időt és a ház hangulatát nem indokolom interpeílatiomat az úgy is magát indokolja, hanem egyszerűen csak felolvasom (olvassa): Interpellatio a m. kir. földmívelési minister úrhoz !• 1. Van-e tudomása az igen t. földmívelési minister urnak arról, hogy a fajszi danaszakasz és bogyiszlói átmetszés alatti dunakanyarok közötti és körüli vidék, hová Fadd, G-erjen, Bigyiszló stb. falvak és a közbenső vidék nagybirtokosai tartoznak, részben teljesen elpusztultak az őket elárasztott Duna hullámai alatt, részben pusztulás alatt állanak? 2. Van e tudomása arról, hogy e helyeken nem csak a vagyon ment tönkre, de számos ember élete is veszélyben forog? 3. Van-e tudomása arról, hogy az árvizek c vidéket — csekély kivétellel — már majdnem évtizedek óta látogatják, hol több, hol kevesebb kárt okozva? 4. Van-e tudomása az igen t. minister úrnak, hogy Tolnamegye már több egy évtizedénél, hogy e baj orvoslását sitrgeti, és az elébb fennállott m. kir. közmunka- és közlekedési ministeríum 1883-ban egy ily sürgetésre 36.674. számú leiratában tudatta, »hogy a folyammérnöki hivatal jelentése szerint a Bogyiszló és Baja közötti folyamrész csakugyan igen elfajult állapotban levőnek találtatott«, és ennek rendezése czéljából »már készülnek nagyobb szabású tervek* ? 5. Mi az oka, hogy e tervek kivitele tíz év óta meg sem kezdetett, és ez által e szorgalmas és takarékos lakosságú vidék ily catastropha elé jutott? 6. Mit szándékozik az igen t. minister úr tenni, hogv jövőre hasonló szerencsétlenséget e vidékről elhárítson ? Nem fogom tovább indokolni; maga magát indokolja és a naponkint érkező tudósítások is indokolják ezen interpeílatiomat. Gr. Bethlen András földmívelésügyi minister: T. ház! Minthogy nemcsak t. képviselőtársam, hanem egy igazán a vésztől sújtott vidéknek a megnyugtatásáról, is van szó, bátor leszek szintén egész röviden válaszolni. (Halljuk! Halljuk!) A mi a veszély mérvét illeti, örömmel mondhatom, hogy az nem épen akkora, mint t. képviselőtársara említette, a mennyiben ma még csak két község, u. m. G-erjen és Bogyiszló van elöntve; emberéletben mint a legutóbbi táviratokból értesülve vagyok, veszteség nem fordúit elő. Az egész vonalon a védekezés a pesti oldalon szerencsésen jó eredményeket mutatott fel. A mi a kérdés lényegét illeti, hogy vájjon a kormány ismeri-e ezen helyzetet, és azzal szemben mit tekint feladatának, mondhatom hogy igen is ismeri, és nemcsak a mint stereotip kifejezni szokták tanulmányozza a kérdést, hanem igenis ezen szakasz correcturájára nézve már évek óta elfogadott és czélszerű tervek feküsznek előttünk, és ezek egy részét képezik a Duna Pest alatti szakasza egységes szabályozása művének. Ennek azon része, mely áll a fajszi Duna-rész és a bajai kanyarok helyzetének sanalásában, 1,600.000 frtba kerül is csakugyan ez ideig a pénzügyi nehézség okozta hogy ezen munkálatok foganatba nem vétettek. Most azonban a pénzügyi minister úr hozzájárulása folytán is, hogy kilátásba helyt zhetem, hogy ezen rövid idő alatt ki fognak vétetni, és így örömmmel adhatom a képviselő úrnak azt a választ, hogy már ez évben kezdetüket véve három éven belül el fognak készülni, és ez által ezen bajon segítve lesz. (Helyeslés jobb felől.) Busbach Péter *. Köszönettel veszem tudomásul a minister úr válaszát, miután azt
