Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.

Ülésnapok - 1892-158

158. országos ülés 189S. febrn&r 16-án, csütörtökön. 15 már hét hónappal előbb beadott kérvényükben jelezzék. (Derültség hal felöl.) Én e kérdést nagyon komolynak tartom és efféle argumentatiokra semmi súlyt nem helyezhetek. Én e törvényjavaslat megítélésénél két szempontból indultam ki: az egyik az, hogy mérlegeltem azt az áldozatot, a melyet az állam hozhat, a másik: hogy a mi áldozatot hozhatunk, hozzuk meg méltányosan és igazságosan. Ezen álláspontnak a percentaatío felel meg s nem e törvényjavaslat. Mert e törvényjavaslatban a kifejlettebb észjárású állami hivatalnokok bizonyára azt fogják látni, a mit egyszer az igazságügyminisíer úr a maga egyik javaslatára mondott, hogy t. i. quaesivit lucem ingeinuitque reperta, a mit azután a kevésbbé classieus hivatalnokok úgy fognak fordítani: adtál uram esőt, de nincs köszönet benne. (Derültség) Ezekért nem fogadom el a törvényjavaslatot s ajánlom határozati javaslatomat elfogadásra. (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: A zársző joga most a másik határozati javaslat benyújtóját, Eötvös Károly kép viselő urat illeti meg. Eötvös Károly: T. ház! Az itt lefolyt vita némely részletére s különösen a t. minister úr szombati beszédére bővebben óhajtottam volna kiterjeszkedni, midőn a zárszó jogával élek; azonban bocsánatot kérek, ha súlyos rekedtségem miatt csak néhány lehető rövid észrevételre szorítkozom. (Halljuk! Halljuk!) A t. ministerelnök úr, különösen az ellenzék szónokaival szemben hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat igen alapos, igen rendszeres, igen komoly és gondos munka, E jellemzést én sem igen alaposnak, sem igen komolynak és gondosnak nem találom. E munka igaz, hogy nehézkes, de nem mert a dolog természetében rejlő nehézségeket old meg, vagy ilyen, eddig fel nem ismert nehézségeket fedez fel és rendez; hanem mert mesterkélt, mert czifra, mert természetüknél fogva nem egynemű dolgokat és fogalmakat bizonyos numericus, tehát mellékes, inciclentalis körülményeknél fogva akarja csoportosítani. ITgy hasonlít ez a valódi komoly munkához, mint az anagramma az igazi költeményhez. Az anagramma is igen nehéz munka; igen kevés elme képes nehézségeivel megküzdeni, egészséges elme egy sem. (Derültség bal felől.) Ahhoz bizonyos tekintetben félrenőtt elme kell. Ilyen félreuőtt elme szüleménye a törvényjavaslat. Jelzi a ministerelnök úr egy másik kijelentésében, hogy pusztán, a szolgálat természete szerint hasonló természetű munkában lehetetlen a csoportosítás. Talán majd beszédem folyamán rátérek arra, hogy nemcsak nem lehetetlen, hanem lehe tétlen másként a csoportosítás, legalább észszerűleg, okszerííleg teljesen lehetetlen. ,j Azt mondja a minister úr, és e tekintetben támogatja őt igen hatalmasan a t. előadó úr, de támogatta őt még Schvarcz Gyula t. képviselőtársam is, hogy ez a napdíj, vagy rangosztályrendszer nem valami újdonsült rendszer, mert hiszen az legalább is 100 éves minálunk. Só't a t. előadó úr a frauezia nagy forradalom vívmányának, nem emlékszem, hogy a legelőkélőbb vívmányának törekedett-e azt feltüntetni. (Derültség a szélsőbalon.) 0 a frauezia forradalom által alkotott államszervezet egyik terményének egyik egészséges és ma is jól indokolt terményének akarta azt föltüntetni. Bocsánatot kérek, nem első alkalom a mai, midőn én előttem rendkívül furcsán tűnik fel a külállamok és más társadalmak példáira való hivatkozás. Már most a t. előadó úr a franczia nagy forradalom egyik nemesebb vívmányaként tünteti fel ezt a rangosztály - rendszert, de Schvarcz Gyula képviselőtársam még Andora, San Marino és Montenegróra hivatkozik, részint követendő, részint elijesztő például, (Élénk derültség a szélső haloldalon) mikor hasonló törvényalkotási művet akar indokolni. Én elismerem, hogy bizonyos rangosztály van Angliában, tehát Angliából a rangosztály az, a mit nekünk meg kell tanulnunk"? (Élénk derültség a szélső baloldalon.) Én megengedem, hogy a franczia forradalom ismerte ezt a »Dieten classe System«-ot, ámbár azt maga nem ismerte, hanem a nyomában bekövetkezett államrendszer, a mely főbb vonásaiban ma is fennáll, äzt csakugyan alkalmazta. De hát ezen nagy világtörténelmi, sok tekintetben rendkívüli, elkerülhetetlenül szükséges nagy eseményeknek összes tanulságaiból ezt kell nekünk megtanulni és alkalmazni? (Élénk tetszés a szélső baloldalon.) Ilyforma természetű dolog az, mikor a t. képviselő urak a hazai szükségleteket egyáltalában fiVyelmen kivtíl hagyják, és hazai szükségleteink orvoslásának módját nem az itthoni szükségletekben, nem a magyar nép gondolkodásában, (Élénk helyeslés szélső baloldalon.) nem saját történelmünk vívmányaiban keresik, hanem idegen példák után, conversationalis lexikon szerint való dolgot csinálnak és akarnak nekünk ily javaslat mellett érveket feltalálni. Abban a határozati javaslatban, melyet úgy a magam, mint t. elvbarátaim részéről előterjeszteni volt szerencsém, különösen egy jól megfontolt gondolat nyert kifejezést és pedig az a gondolat, hogy addig, míg komoly bírálat tárgyává nem teszszük, vájjon állami kormányzatunk és közigazgatásunk Szervezete úgy

1 a hogy fenn áll, jó-e, fentartandó-e, vagy fentart-