Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-156

442 166, országos ülés 189$. február lé-én, péntekén. vényjavaslatban a bírákról is kellett intézkedni, főleg fizetésük szempontjából, és a mi ezzel összefügg, egyetlen egy szervezeti határozmány van, mely az első bíróságokat érinti, de erre most nem terjeszkedem ki, mert az illető sza­kasznál lesz alkalmam azt bővebben megvilá­gítani. A második észrevételem a t. képviselő úr beszédére röviden csak az: ne Mgyje azt, hogy ez a törvényjavaslat még a többi állami tiszt­viselőkre nézve is sok újat tartalmaz. Ez a tör­vényjavaslat a többi állami tisztviselőkre nézve igaz, számos pragmaticai jogszabályt foglal magában, de ezeknek egy tetemes része a bírákra nézve törvény által már ki van mondva, mert itt csak egyszerű hivatkozás van azokra; a többi tisztviselőkre nézve, nem mind, hanera az intézkedések tetemes része, már szokásjog alapján létezett. Ezért nem foghatom fel, miért lát ebben a javaslatban valami olyast, mely a kormányzati szervezetet rosszabbítaná. Ennek további fejtegetésébe nem bocsát­kozom, czélom ma csak lehető röviden két do­loggal foglalkozni, azzal a két különböző táma­dással, mely ezen törvényjavaslat ellen külö­nösen a bírákra vonatkozó rendelkezések szem­pontjából intéztetett. Az egyik támadás azt tartotta, és helyesebb volna ezt a támadást csak kritikának neveznem, hogy ebben a törvényjavaslatban a bírák túl­ságos kedvezményekben részesí Etetnek. Hivat­kozás történt arra, hogy a bírák fizetésének kiszabása tekintetében eltérés van a törvény­javaslatban attól az alapelvtől, hogy minden kinevezés a fizetés legalsóbb fokán történik, s hogy a bírákra nézve kezdődik a kinevezés a második, tehát a magasabb fizetési fokozaton. Ez így van. De hiszen ennek oka igen egy­szerűen abban rejlik, mert hogyha az első fize­tési fokozatba lettek volna a bírák kinevezve 1400 forinttal, ez a fizetés leszállítását foglalta volna magába, miután mai fizetésök 1500 írt, ha pedig a második fizetési fokozatra neveztet­nek ki, ez fizetésfelemelést tartalmaz minden törvényszéki- vagy járásbíróra nézve. És a fizetésjavítás mégis csak egyik főczélja volt a javaslatnak. Az is igaz, hogy egy sereg pragmaticus szabály van felvéve, melyek a bírákra nézve is eddig már törvényben felállíttatván, továbbra is fentartatnak, némileg ugyan eltérőleg azoktól az általános intézkedésektől, a melyek a törvény­javaslatban a többi állami tisztviselőkre vannak felvéve. De ha ezek egyszer már, érett meg­fontolás után, törvényben biztosíttattak a bírák­nak, hacsak helyteleneknek nem bizonyultak, abírói szolgálat tekintetében, azokat visszaváltoztatni, pusztán azuniformitás kedvéért, nem volna igazol­ható törvényhozási eljárás {Úgy van! Úgy van! jobb felöl.) Egyáltalában legyen szabad megjegyeznem azt, hogy midőn oly aggodalmasan kiszámítják azt, hogy a bírói szervezetben az előléptetések mennyivel kedvezőbbek, mint minden más állami szolgálatban, midőn kiszámítják azt, hogy a szorgalmasabb és tehetségesebb embernek a bírói szolgálat mennyivel nagyobb előmenetelt biztosít, j ha, mondom, mindezt felhozzák, megengedem I nem az irigység szempontjából, két körülményt nem szabad elfelejtenünk, ha kellően akarjuk a viszonyokat megítélni. Az egyik az, hogy ebben az országban csak a bírói szervezetben van meg a középfokú hatóságok teljesen kifejlett rend­szere, míg a többi kormányzati ágakban ez hiányzik, és így természetes, hogy bíróságainknál azok az állások, melyek a királyi táblai bírói rangban vannak, vagy ezzel parificálhatók, mint a dolog természete szerint is kell, hogy sokkal nagyobb számban előforduljanak, mint bármely más szolgálati ágban. Másodszor figyelembe kell venni a bírói szervezet sajátságos jellegét. A functio termé­i szete olyan szigorú elzárkozottságot, olyan el­szigeteltséget ró magukra a bírákra, s a mellék keresettől s minden egyéb anyagi előnytől annyira megfosztja őket, a mihez hasonló semmi más szolgálati ágban nem található. Vegyük figydembe, hogyha valaki bírói szolgálatba lép, nyugpénzt még eddigi szolgálataiért sem élvezhet s magánostól sem fogadhat el sem valami adományt, sem javadalmazást, és hogy ha ilyesmire bírói szolgálatba lépte előtt jogot szerzet volna, tar­• tozik arról a szolgálat megkezdése előtt lemondani. Méltóztassék hozzávenni másodszor azt, hogy az 1869 : IV. törvényczikk 12. §-a kimondja, hogy mindennemű anyagi előnyökkel járó egyéb mellékállásokból, melyek a hivatal tisztaságát nem érintenék ugyan, de a melyek a bírót abba a helyzetbe hozhatnák, hogy esetleg pártatlansága vagy érdektelensége iránt kétely támadhatna, olyan mértékben el van zárva a bíró, melyhez hasonló mértékben semmi szolgálati ág nincs, sőt a politikai ágakban a kormányok igen szí­vesen látják, ha olyan vállalatoknál és pénz­intézeteknél, melyek a kormány felügyelete alatt állanak, vagy ha nem állanak is, megbízható és erős hivatalnokok befolyjanak az igazgatásba. (Tetszés jobb felől.) Méltóztassanak a bírói törvénynek többi határozatait itt is figyelembe venni, 8 ha mind­ezeket szemügyre veszszük, akkor azok a bizo­nyos előnyök, melyek kiváltságoknak csak lát­szanak, de a melyek az állás sajátságos, és szigorúan elzárt terméssietével vannak összeforrva, annak természetes folyományainak tekintendők, nem pedig oly előnyöknek, melyeket igazolni

Next

/
Thumbnails
Contents