Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.
Ülésnapok - 1892-153
18S. orszAgotf Alés 189». február 7-én, kedden. g47 ezekkel hasonrangú tanulmányok képezik a kelléket. Az ide tartozó tisztviselők a közönséggel közvetlenül érintkező alsóbb fokú hivataloknál hajtják végre a törvényeket a vezénylő hatóságok felügyelete alatt, vagy pedig mint ezen hatóságok számviteli vagy pénztári közegei működnek. Ebbe a csoportba tartoznak nevezetesen az adóhivatalok, a határvámhivatalok tisztviselői, a posta- és távirdai főtisztek és tisztek, valamint a pénztárak és számvevőségek hivatalnokai. Ide tartoznak a népnevelés felett őrködő tanfelügyelők is. A harmadik csoportba sorozandó állomások csekélyebb elméleti képzettséget, rendesen valamely középiskola alsó osztályainak végzését igénylik. Ide tartoznak azon állomások is, melyekre a törvény értelmében bizonyos feltételek alatt volt katonai altisztek bírnak előjoggal. Ebben a csoportban a tisztviselők az állami hatóságoknál és hivataloknál nagyrészt csak bizonyos segédszolgálatot teljesítenek, pl. iktatói, kiadói, irattári teendőket végeznek. De ezeknek a tiszt viselőknek is igen jelentékeny része a törvények végrehajtására közvetlenül vonatkozó kezeié sel foglalkozik. Ez áll nevezetesen a telekkönyveknél alkalmazottak, a posta és távirdai segédti-ítek, a fogyasztási adóhivatali tisztviselők és az ellenőrzési szolgálattal megbízott pénzügyőri tisztviselőkre nézve. Azoknak a tisztviselőknek, kiknek illetményeit a törvényjavaslat rendezni kívánja, a különös szempont alá eső tanárok és tanítók kivételével összes száma 15.8O0-nál több. Az egyetemi tanulmányokat igénylő csoportokba tartozik 5680, a második csoportban van 5300nál több, a harmadikban 4800, a tanári állomásokat itt figyelembe nem vettem, őketd'ontos állomásaiknak megfelelő illetményekkel ellátni, kétségen kívül az állam feladata, de nem szándékom itt ügyeikkel külön foglalkozni, különös viszonyaiknál fogva a tanári állomásokat a^rang fokozatok keretébe illesztendőknek nem vélem. Ha az álíamtisztviselők kedvezőtlen anyagi helyzetéről van szó, mindenekelőtt az egyetemi tanulmányokat nem igénylő második és harmadik csoport érdemel figyelmet. Ezekben, különösen a harmadik csoportban, nemcsak nagyon szeré nyék az illetmények, hanem a dolog természeténél fogva sokkal kedvezőtlenebb a kilátás is magasabb rangba és fizetésbe való előléptetésre, mint az egyetemi tanulmányokat igénylő csoportban. A két alsóbbrendű csoport legnagyobb ré szében nagyon kedvezőtlen a tisztviselők helyzete, főleg a harmadiknak igen nagy részében valóságos nyomor uralkodik. A törvényjavaslat határozmányainak kellő megbírálására legyen szabad mindenekelőtt e két csoport mostani viszonyaival s törvényjavaslatnak azokra vonatkozó intézkedéseivel lehető röviden foglalkozni. Érdekesnek és fontosnak tartom annak kimutatását, hogy a tisztviselők rendesen milyen végczélt érnek el az egyes csoportokban? és miiyen most, és milyen lesz jövőben a tisztviselők többségének a helyzete? A legmagasabb rangosztály, mely a második csoportban, hol középtanodai, kivételesen polgári iskolai végzett tanulmányok képezik a kelléket, elérhető ugyan a Vl-ik, t. i. az, mely a ministeri osztálytanácsosok és a kir. táblai bírák rangjának felel meg, de az egész csoportban, melybe most 5300-nál több tisztviselő tartozik, ilyen állomás, milyen jelenleg 447 van a magyar államtisztviselők összes létszámában, csak hét fordói elő, négy a pénziigyministerium, három a vallás- és közoktatásügyi ministerium ügykörében. Ezekkel az állomásokkal rendesen 2500 frt, ritkábban 3000 frt fizetés jár. Á hét állomás majdnem ugyanannyi különböző szolgálati szaknak legmagasabb csúcsát képezi, ilyen állomást tehát ott csak kivételesen érhetnek el egyes tisztviselők, kiknek kiváló érdemök vagy kiváló szerencséjük van. E csoport tisztviselőinek zömére nézve a IX. rangosztály képezi a leghosszabb szolgálati idő után is az előléptetés netovábbját, mert csak 4"8°/o a az ide tartozó állomásoknak magasabb rangú. A törvényjavaslat a magasabb állomásra való előléptetés reményét a magasabb rangú állomások számának egyes szakokban való szaporítása által némileg javítja. A fizetésnek ebben a csoportban rendesen elérhető maximuma jelenleg átlagosan 1000 frt. Ehhez járul 150 frt lakpénz, Budapesten 200 frt, s a megfelelő drágasági pótlék. Vannak egyes szakok, a melyekben a rendesen elérhető maximum nagyobb, például a terhes s az idegrendszert rendkívül megtámadó szolgálatot teljesítő posta és távirdai hivataloknál, de van olyan is, a melyben az kisebb, például az adóhivataloknál. A törvényjavaslat felakarja emelni a IX rangosztály maximumát 1300 frtra, a lakpénzt 200, usque 400 frtra. De az annyira túlterhelt adóhivatali tisztviselők, kik e csoportok nagy részét képezik, s kikkel az állami végrehajtók egy rangsorozatot fognak képezni, jövőben sem fogják elérhetni ezt a felemelt maximumot, mert szakmájukban ez, és a kevés magasabb fizetés a törvényjavaslat szerint akkor is csak 6'4°/o-át fogják kitenni az összes fizetéseknek, ha a magasabb fizetések mind utalu*
