Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-152

§34 1SSL «>"*ftf«s M*» 1801, február ft-án, bottön. hogy ezen számos pótlék, és a törzsfizetés közti különbség által előállott rendkívüli helyzet következtében, sem a vidék és főváros között, sem a vidék különböző helyein, sem a különböző kategóriákban, habár egy szolgálati ágban is, a tisztviselők javadalmazása közt nem volt egyátalában semmi arányosság. (Ügy van!) Ha végig tekintünk egy kimutatást, a mely a régi fizetési fokozatokra vonatkozik, ágy azt tapasztaljuk, hogy míg az 5-ik napidíj-osztályban 4 fizetési fokozat létezik, ez alatt a 6-ikban 8, a 7-ikben 12, a 8-ikban már nem kevesebb, mint 17 létezett; ágy, hogy egy és ugyanazon fokozaton álló tisztviselők különböző szolgálati ágakban és helyen 700—2100 írtig terjedő különböző fizetésben részesültek. Szalay Károly: Természetes! Pulszky Ágostelőadó:'Az nem természetes, hogy ugyanazon vagy analóg functiok végzésénél ily nagy különbség álljon ellő a javadalmazásban, hogy a 9 ik napidíj-osztályban 14, a 10-ikben 17, a 11. és 12-ikben 21 fizetési fokozat legyen, a hoL 200 írttól, tehát egy merőben illusorius fizetéstől egész 1000 forintig terjedő fizetéseket találunk. Ha, t. képviselőház, a törvényhozás arra szánná el magát, hogy csakis a százalékos fizetésemelésekkel javítson ezen az állapoton, akkor ezen összes napidíj-osztályok ezen összes fokozatokkal, és azzal az összes zavarral együtt, a mi abból az adniinistratiora keletkezett, múlhatatlanul fenmaradnának. Mert méltóztassék azt venni, hogy ez az állapot nemcsak azért helytelen, mert nincs arányosság a fizetések közt, hanem azért is, mert az administratio helyes kezelését tette lehetetlenné, mert lehetetlenné teszi a tisztviselők kellő mértékben való áthelyezését, lehetetlenné teszi érnek következtében az erők felhasználását úgy, a hogy az legjobb az államszolgálat szempontjából. (Egy hang a szélső baloldalon: Az önkénykedést!) Engedelmet kérek, nem erről van szó, hanem az eddigi rendszer lehetlenné teszi a fokozatos helyes előmenetelt. De hiszen ez az állapot, a mi tényleg fennáll, tulaj donképen az, a mi a Bach-rendszer alatt állapíttatott meg, és mely épen az önök szeme előtt össze van kötve minden lealázással, minden hátrány nyal. Justh Gyula: Csak a mi szemünk előtt? Pulszky Ágost előadó: Minden hátránynyal, mely az inconstitutionalis idő keserű ered menyeinek maradékát képezi. (Egy hang a szélső h iloldalm: Jogosan!) Engedelmet kérek, törvénybe volt iktatva, és ezen akarunk segíteni, és ezért mondtam, hogy ne méltóztassék figyelmen kivííl hagyni azt, hogy ha csak a százalékos fizetésemelés rendszerét fogadjuk el, akkor perpetualjuk e rendszert minden emlékeivel, minpen szégyenével, perpetualjuk a jövőre is, és fentartjuk mint olyat, melytől eltérni a jövőre is lehetetlen. Hiszen az argumentatio lényege épen arra irányúi, hogy a százalékos fizetésemelés rendszere ezen szempontokból egyáltalán nem lehet kielégítő, és eredményre nem vezethet. Nem vezethet először a fizetési fokozatok rendkívüli különböző voltánál fogva; de azért sem, mert ezen százalékos fizetésemelés rendszerénél lehete'len kellő figyelembe venni a lakbér-viszonyokat, a működési, személyi, és drágasági pótlékokat, és az évtizedes pótlékok azon rendkívül bonyolult rendszerét, mely jelenleg fennáll, és a melyen részben javítani már ezen javaslat is megkísérli, a melyen tüzetesen javítani az előterjesztett jelentésben foglalt határozati jaA^aslat értelme szerint a kormány lesz jövőre is hívatva . T. ház! Ezen szempontoknál fogva már előzetesen lehetetlenné vált tisztán a százalékos fizetésjavítás rendszerét elfogadni. Ezért kellett egy gyökeresebb, mélyebbre ható rendszabály terére lépni, t. i. hogy a különféle szolgálati ágakban, a különféle fizetési fokozatok összehasonlíttassanak, és egy egységes elveken nyugvó schemara reducáltassnnak. iiilbó Emil: A protectio sehemájára : Pulszky Ágost előadó: Ez a protectíot teljesen kizárja, illetőleg a czél az volt, hogy a fizetések és javadalmazások rendszeresítésénél oly elvek legyenek elfogadva, melyek ezután a tisztviselői pragmatici létesítésénél is fentaithatók és ezen pragmatica határozmányai kö '.é iktathatok legyenek; és hogy ennek következtében a jelen javaslattal, mintegy chartaját állapítsuk meg, mintegy a hivatalnokok jogainak oly alapját rakjuk le, a melyekre később is mindig hivatkozhassanak, és a melyekea a további igazságos és méltányos továbbfejlesztés minden körülmény közt lehető legyen. (Helyeslés a jobbóldalon.) Melyek voltak ezen rendszernek fő követel\ menyei? Először az, hogy az egynemű fünctiot teljesítők egynemű állást foglaljanak el, ennek következtében minden functionak megfelelőleg bizonyos állás, bizonyos rangosztály rendszeresíttetik, a melyen beltíl azután a hosszabb, vagy rövidebb szolgálatnak megfelelőleg különböző fizetési fokozatokba jusson az illető, a melyek egyszerűen és világosan áttekinthetők legyenek. Másodszor az, hogy az ugyanazon fünctiot teljesítők minden helyen lényegileg ugyanazon alapfizetést kapják, és csak azon illetmények változzanak, a melyek összhangba hozhatók az illető helyi körülmények változásával. Az. alapelv tehát az, hogy úgy a Budapesten, mint a vidéken lévő hivatalnokok ugyanabban a fizetés-