Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.
Ülésnapok - 1892-139
189. miéffM Ülés 18S'S. jmnát 20-án, pénteken. ®| elégedve és itt ennek nyíltan és őszintén kifejezést adjak. Mi a főhiba az ilyen kinevezéseknél ? (Halljuk!) Az, hogy még sem jó az, ha olyan intendánst neveznek ki, a ki szeret — nem tudom, hogy tud-e vagy nem — componaM, mert zeneírónál rosszabb administrator az operánál nem is képzelhető, mert ő a maga zeneideait tartja a legjobbaknak és a maga által megírt darabokat, és ha lehetne, azokat adatná elő folytonosan. Mi történt a múltkor, mikor ő Felségének, a magyar királynak jubiláris ünnepe volt, melyben az egész nemzet részt vett, (Felkiáltások jobb felöl: Az igaz!) mikor megjelent Európának talán minden nagykövete, akkor az ünnepségeknek egyik része volt díszelőadás a netnzeti színházban és díszelőadás a magyar királyi operaházban, és az intendáns úr, mikor ezt a szép alkalmat gyönyörűen felhasználhatta volna, mikor előadhatott volna, hogy lássa a külföld is, hogy vannak magyar operáink, előadhatott volna egy Erkel-darabot, vagy az Erkel-darabokból, egy pár felvonást, vagy kitűzhetett volna pályadíjat egy szép magyar darabra, egy szép ballettre, a magyar nemzeti királyok dicső múltjából egy visegrádi királyi vadászatot, vagy a vajda-hunyadi királyi ünnepségét, nem ezt tette, hanem e helyett maga componalt egy darabot, szövegét és zenéjét, melynek ezíme volt »Hazánk*, melyet minden magyar ember csak arczpirulással nézett végig, melynek zenéje banális s kritikán alóli volt, szövegében pedig előfordultak »Hazánk« czíme alatt — hogy lássa a külföld — oláhok, tótok, ráczok, svábok stb. (Ügy van! jobb felöl.) Vajay István: Hisz úgy is van! (Felkiáltások a szélső baloldalon: De ízléstelen!) Fény vessy Ferencz:. .. és végűi mezítelen czigánypurdék. Vajay István: Az is van! Fény vessy Ferencz: Ha az intendáns nem volna absolut uralkodó, ilyennek nem volna szabad megtörténnie ebben az országban. És ez a silány darab, ez a férczmunka, mely miatt pirulnunk kellett a díszmagyar ruhában, belekerült harmincz és néhány ezer forintba, melyből ha levonjuk a costumeöket, melyek megmaradnak, marad körülbelül 14.000 frt költség; (Mozgás.) a nemzeti színházi díszelőadásra pedig a t. intendáns úrnak, gondolom, 800 frtja volt, de az az előadás, bár a darab szép volt, de az előadás minden volt, csak díszelőadásnak nem lehetet azt nevezni. T. ház! Mindezek után a t. ház nem fog csodálkozni, ha én, a ki szeretem a színházakat, a t. intendáns úrral szemben e házban, az alkotmányos fórumon, mely az egyedüli hely, a hol beszélni jogom van, elégedetlenségemet fejezem ki. Mikor az operaház üres, mikor a deficit mindig több és több lesz, mikor a közönségnem jár a színházba, mert a fővárosi publicumot elszoktatjuk annak látogatásától és igen nehéz őket visszaszoktatni: már arra gondoltam, hogy felkérem a t. minister árat, hogy foglalkozzék azon eszmével, hogy a közönség visszanyerése szempontjából legalább egyelőre az operaházi árakat mérsékelje. Talán olcsóbb áron a közönség rossz előadásokat inkább megnéz, mint drágán, mert most a drága operára nézve igazán áll az, a mit Gauthier mondott a zenéről, hogy az a legdrágább lárma. Összefoglalva véleményemet, t. liáz, óhajtanám először, hogy a színművészeti kiadások tétessenek át a belügyministeriumból a közoktatásügyi ministeriumba. Másodszor az intendáns! hatáskör szoríttassák meg, rendszabályoztassék és erősebb felügyelet alá helyeztessék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Vajay István: A kormánybiztos Fény vessy legyen. Fenyvessy Ferencz: Ha magam kívánnék lenni, nem volnék oly kevéssé bölcs, hogy megszorítani akarnám előre a kezemet. Vajay István: Szép az önzetlenség. Fenyvessy Ferencz: Továbbá óhajtom, hogy mindkét színházban legyen szakdirector és igen kérem a minister urat, egyenesen parancsolja meg aZ'-'intendansnak, hogy miután az operánál is 'fel van véve a budgetbe a szakigazgató, és az még mai napig sincs alkalmazva, ilyet haladéktalanul keresni és alkalmazni kötelességének tartsa. Negyedik ideám az, hogy a mennyire lehet, a közönség visszanyerése szempontjából az árakat egyelőre próbálja a minister ár leszállíttatni. Ezekben röviden, per tangentem óhajtottam elmondani véleményemet s eriticámat a mai intendáns eljárásával szemben. T. ház! Egy angol író azt mondta a zenéről, a művészetről, hogy a zene nem mindennapi kenyér, hanem lelkesítő és tüzet adó bor. De az angol író nem olyan savanyú, eczetes borra értette e mondását, a minőt az intendáns az operában mér. S bár én megszavazom a költségvetés e tételét, szavazatomban nincsen kifejezve bizalmam és megelégedésem az intendáns eljárásával szemben. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: T. ház! Minthogy e tételhez még többen kívánnak szólani, a tanácskozást holnap folytatjuk. Méltóztassék hozzájárulni, hogy a könyvtári bizottságnak egy ós a gazdasági bizottságnak két jelentése a holnapi ülés elején vétessenek elő, mert ezek olyan ügyek, a melyek sürgős elintézést igényélnek.(Helyeslés.) Javaslom továbbá,
