Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-147

147. országos ülés 1893. január 30-án, hétfőn. 203 hangsúlyozott, —- hogy vannak esetek, hogy a parancsnokok ezt elmulasztják, de ha ez fel lesz jelentve, mindenesetre utasítva lesz az eskü kivitelére. Thaly Kálmán: Körrendelet kell! Münnich Aurél előadó: Ezeket kívántam kijelenteni, különben még egyszer ajánlom a t. háznak e törvényjavaslat elfogadását. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: A tanácskozás be van fejezve, következik a szavazás. A pénzügyi bizottság javasolja, hogy a véderőről szóló 1889. évi VI. törvényczikk 14. §-a harmadik bekezdésének módosításáról és az 1893. évben kiállítandó újonezok megajánlásáról szóló törvényjavaslat általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtassák. Ezzel szemben Lits Gyula képviselő úr beadott egy határozati javaslatot, mely fel fog olvastatni. Molnár Antal jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök: Kérdem, elfogadja e a t. ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Ha ezt méltóztatnak elfogadni, az esetben a beadott határozati javaslat elesik. Ha az el nem fogadtatik, akkor Lits Gyula képviselő lír határozati javaslatát fogadja el a ház. Kérdeni tehát a t. házat, elfogadja a beterjesztett törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A többség elfogadja, és így a törvényjavaslat a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott, a Lits Gyula képviselő úr által beadott határozati javaslatot pedig a ház mellőzte. Átmegyünk a törvényjavaslat részletes tárgyalására. Perczel Béni jegyző (olvassa a csímet). Elnök: Kíván-e valaki a ezímhez szólani? Molnár Antal jegyző: Thaly Kálmán! Thaly Kálmán: T. ház! A czímnél csak egy pár szóból álló megjegyzést bátorkodom tenni; nevezetesen sem a t. minister úr, sem az előadó úr nem vonták kétségbe, hogy történhetnek esetek, a mikor a honvédséghez áthelyezett közöshadseregbeli tisztek az esküt le nem teszik, Annálinkább áll ez a tartalékosokra nézve, a kik a harmincz éves kort meghaladták és a honvédséghez helyeztetnek át. Azok sokszor be nem hívatnak gyakorlatra, a magyar vezényszót sincs alkalmuk megtanulni, az esküt sem teszik le. így azt gondolom, hogy a legilletéke- i sebb helyekről, a t. szakminister úr és a t. . szakelőadó úr részéről constatáltatván az a tény, hogy nem mindnyájan teszik le az alkotmányra és a törvényekre a törvény által rendelt honvédesküt, tehát számos honvédtiszt, és több ezerekre rúgó honvéd e föltételnek eleget nem tett: nagyon fölmerül annak a, szüksége, a mire újból kérem a t. minister urat, hogyha a törvényeknek eleget akar tenui, méltóztassék körrendeletetet kibocsátani a parancsnokságokhoz, mert mint az előadó úr is mondja, az egyik parancsnok megkívánja az esküt, Bernáth Béla és a Tóth Ernő képviselőtársaim parancsnokai pedig nem kívánták meg. Mindenesetre szükség van arra, hogy körrendeletileg figyelmeztetve legyenek a parancsnokságok, hogy a törvény által rendelt honvédesküt minden tiszttel és legénynyel, a kik a honvédséghez helyeztetnek át, tétessék le. Azt hiszem, t. ház, hogy ezzel semmi túlságosat nem kívánok, és reményiem, hogy a t. honvédelmi minister úr, ha a törvénynek eleget akar tenni, a miben nem kételkedem, ezen kívánság elől nem fog elzárkózni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A czímet elfogadom. B. Fejérváry Géza honvédelmi minis ter: T. ház! Azon megjegyzés, a melyet Thaly t. képviselő úr tett, hogy én constatáltam volna bármiféle szokást, mely a törvénynyel ellenkezik, tévedésen alapszik. Lehetnek egyes tévedések, hiszen ez mindenütt a világon előfordul. Az említett két képviselő úr, úgy tudom, régi honvédtiszt, nem is szolgáltak a közös hadseregben, csak is a honvédségnél. Hogy hogyan avattattak föl, nem tudom, de ott csakis a honvédesküt tehették le. A mennyiben tavaly a tárgyalás alkalmával szintén fölmerült ez a kérdés, akkor kiadtam a rendeletet, figyelmeztetvén a csapatokat, hogy erre gondjuk legyen. Tehát már tavaly eleget tettem a kívánságnak. Ismétlem, lehetnek egyes régi honvédtisztek, mert azok legalább is 20 esztendeje, hogy a honvédségnél szolgálnak, kiktől az eskü nem vétetett ki; ennélfogva, ha egyes esetekben tévedés fordult elő, azt hiszem, nagyon helyes lenne az illetők részéről, a kik az intézkedést tudják, ha jelentkeznének és tudtul adnák a parancsnokságnak, hogy ők le nem tették az esküt. Ekkor a bevonulás alkalmával letehetik azt. Ebből áll az egész. (Helyeslés jobb felöl.) Thaly Kálmán: Az igent, honvédelmi minister úr nyilatkozatát örömmel veszem tudomásúl, mert ha megtörtént; tavaly, a miről nem volt tudomásom, nem követelhetem azt, miután azonban esetek merültek föl, követelnem kellett. Gr. Pongrácz Károly: T. ház! Én csak röviden akarom felemlíteni, hogy az eljárás oly szigorúan precisirozva van, miszerint alig fordulhat elo eset, hogy egyik vagy másik tiszt, vagy legény az eskü-letételtíí] elmaradjon. Minden ellenőrzési szemlénél a közös hadseregből a honvédséghez áthelyezett legénység a kiküldött tiszt előtt annak felolvasása nyomán teszi le a 26*