Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-146

146, országos fllés 1898. január SS-án, szombaton. jg5 rása nélkíí! az előírt időben, az előleget lefizetni nem tudná, akkor úgy e városnak, mint más városoknak és vízszabályozási társulatoknak, egyforma elvek alapján hajlandó vagyok a tőke­tartozás föntartása mellett hosszabb időre ka­matmentes előleget engedélyezni. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Kérem a t. házat, hogy a kérvényt a péiizügyministerhez méltóztassék utasítani. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Endrey Gyula: T. ház! Személyes kér­désben vagyok bátor felszólalni. A t, minister­elnök úr teljesen félreértette szavaimat, midőn »amaz igaztalan vád« elíen tiltakozik, mintha a pénzügyi administrativ közegek ilyen állami előlegeknél pártszempontokból járnának el. En­gedjen meg a mélyen t, minister elnök úr, én ezt nem állítottam. Sőt inkább határozottan ki­jelentettem azt, hogy föl sem tételezem róla, és nem is hiszem egyáltalán azt, hogy őt pártos­kodás vezetné. Én nem azt állítottam, hogy a kormány használta fel ilyen ezélra, ennek az előlegnek az ügyét, hanem, hogy igen is a párthívei fölhasználták, a mit bizonyítani is tud­nék, de abba nem bocsátkozom. Egy ténybeli állítására a t. ministerelnök úrnak van szerencsém még reflectálni, nevezete­sen arra, hogy az én előadásom valótlansága kitűnnék a városi közgyűlés felterjesztéséből. Engedelmet kérek, abból épenséggel nem tűnik ki; abból az 50 ezer írtból az a 10 ezer frt előleg, a mi a későbbi közgyűlési jegyzőkönyv­ben van. az volt az a bizonyos összeg, a mit az akkori kormánybiztos államtitkár úr letett a közgyűlés asztalára. Még két megjegyzéssel tartozom arra nézve, hogy az a nagy kegy, a mit a kormány eddig Hódraező-Vásárhely irányában gyakorolni szíves volt, miben áll. Először is a mélyen t. pénzügy­ininister úrnak azon szívessége, hogy Hódmező­vásárhelynek átengedte a fogyasztási és ital­mérési adó bérletét, semmiféle kivételes figye­lemnek nem tekinthető, mert ez adók bérletéért a város megajánlotta azt a legmagasabb össze­get, a mit egy magán vállalkozó nyilvános árve­résen megajánlott. A második kegy lenne az állami óvoda építése. Ennek a genesise az, hogy Hódmező­vásárhely városa megajánlotta azt a legmaga­sabb áldozatot, a mit az árverésre bocsátott intézményért a többi városok nem voltak haj­landók megajánlani. Az igen t. pénzügyminister úr kijelentése után, végül azt vagyok bátor megjegyezni, hogy én igazságos eljárásában megbízom, módosítvá­nyom pedig a t. ház eldöntése alá bocsátani nem kívánom, (Felkiáltások a szélsőbalon : Szavaz­zunk!) hanem azt ezennel visszavonom. (Helyeslés jobb felől.) KÉPVH. NAPLÓ. 1892 — 97. VIII. KÖTET. Elnök: Kíván-e még valaki szólani? A képviselő úr módosítványát viszszavonván, gon­dolom, méltóztatnak hozzájárulni, hogy a kér­vény a pénzügy mini sternek adassék ki. (He­lyeslés.) Schóber Ernő jegyző (olvassa): Buda­pesti ügyvédi kör, pécsi, szatmárnémeti, székes­fehérvári, eperjesi és zalaegerszegi ügyvédi kama­rák a sommás eljárásról szóló törvényjavaslat­nak módosítása, illetve kiegészítése tárgyában. Horváth Béla előadó: T. ház! A fel sorolt ügy védi kamarák előterjesztett kérvényeik­ben a sommás eljárásról szóló törvényjavaslat­nak módosítása tárgyában kérelmeznek és ki­fejtik általánosságban azt az óhajtásukat, hogy miként a sommás eljárásról szóló törvényjavas­latban a szóbeliség és közvetlenség elve keresz­tül van vezetve, úgy hasonlóképen vezettessék az keresztül az összes polgári peres eljárás eseteiben. Ez az általános óhajtásuk. A mi a rész­letes kívánságukat illeti, kifejtik ezekben a kér­vényekben, hogy módosíttassák oda a javaslat, hogy behozassék abba az az intézmény, mely jelenleg külföldön érvényben van, s mely a kül­földi felperesekkel követendő követelési eljárás­nak biztosítására vonatkozik. Kérelmezik továbbá, hogy a sommás eljárás, a kisebb polgári peres ügyek egész tömegére kiterjesztessék, továbbá, hogy a sommás polgári eljárásban a felek magu­kat vagy személyesen, vagy ügyvédek által képviseljék, ne úgy, mint ez a javaslat 7. §-ában áll. »vagy maguk, vagy meghatalmazottjuk által, a kik 18-ik életévüket betöltötték*, vagyis azon aggodalmuknak adnak kifejezést, hogy ha a javaslatban comtempiált eljárás léptettetnék életbe, akkor a zugírászatnak tág tér nyittatik ; kíván­ják továbbá az ügyvédi kényszernek a beho­zatalát, és végűi, hogy ügyvédi kényszer statu­áltassék a feljebbviteli eljárásnál is. A kérvényi bizottság e kérvények tartal­mára vonatkozólag azt az álláspontot foglalta el, hogy az azokban kifejezett elvek leginkább akkor lesznek megbírálhatok, hogy ha azok napirendre tűzetnek, vagyis, ha az illető tör­vényjavaslat a képviselőházban tárgyalás alá kerül, azért azt ajánlja, hogy a kérvények az illető törvényjavaslat tárgyalása alkalmával tétessenek le a ház asztalára. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak a kérvényi bizottság határozatához hozzá járulni. (Elfogadjuh!) Az tehát elfogadtatott és így ezek a kérvények a sommás eljárásról szóló törvényjavaslat tárgya­lása alkalmával a ház asztalára tétetnek le. Schóber Ernő jegyző (olvassa): K fiumei iparosok és kézművesek kérvénye helyzetüknek javítása érdekében. Horváth Béla előadó: A fiumei iparosok és kézművesek azt kérelmezik, hogy az állami 24

Next

/
Thumbnails
Contents