Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-145

150 léS. országos ülés 189S. január 27-éu, pénteken. rossz, oly perui utak vannak ott, hogy lehetetlen közlekedni, különösen az ottani gyengébb lovakkal, a posta is csak jobb lovakkal bír közlekedni. Ott 5 községnek volt postája, de mert épen csak hogy kifiizette magát és jövedelmet nem hajtott, még e nyomorúságos vidéktől is elvették a postát, már pedig, ha valamelyik vidékről, a szegény göcseiekről némi áldozatok árán is gondoskodni kellene e tekintetben, mert ez nemcsak annyit jelent, hogy annak, a ki egy levelet fel akar adni, néh;iny mértfölddel tovább kell gyalogolni, ez a cultur intézményekre is rosszul hat, mert némely vidékeken a posta megszűntével megszűnik a hírlapolvasás is, a mint ezt egy szegény kustyánszegi parasztember nek hozzám intézett leyele is tanúsítja. Ott van, — hogy némileg pro domo beszéljek — NagySzalonta város, a mely 10—12.000 lakossal bír, s jelentékeny kereskedelmi forgalommal, hol a kisebb vidéki városnak minden hivatala meg van. Ott az állami posta jövedelmezett is, de kikalkulálták, hogy egy pár frtlal talán többet jövedelmez a posta, ha magán vállalkozónak, postamesternek adják ki, megszüntették az állami postát. A szállítások lassúsága mellett egy más esetet ajánlok kérelmem mellett a t. minister úr figyelmébe. Mi az oka annak, hogy a heti lapok, ha a legkorrektebben vannak is routázva, éjiéi után 3 óráig a főpostán vannak Budapesten, és az azon éjjeli vonattal nem szállítják azokat el. A kézbesítés lassúsága mellett szól az is, hogy a szállítmányokat nem a megérkezésük után azonnal szállítják el a leadó vasútállomástól, hanem ha nem alkalmas időben érkezik meg, ori pihen félnapig, vagy egész éjszakán át. Egy furcsa concrét esetet mutatok be a minister úrnak, mely szerint megtörténhetik, hogy egy 14 órányira eső állomás postaszállítmánya 60 óra alatt érkezik meg. Oka az, hogy a vasúton pihentetik, hogy vasárnap d. u. a postán nincsenek hivatalos órák. Ha pl. Budapesten pénteken este 8 órakor valaki a Budapesttől 14 órányira levő szepesmegyei Felkára czímzett levelet dob be a levélszekrénybe, a levelet innét szombaton reggel küldik el, szombaton este érkezik a poprádi állomásra, de nem viszik el aznap a 8 pereznyi távolságra lévő Felkára, hanem hagyják pihenni, míg megérkezik a másnapi reggeli posta, a melylyel együtt 12 órakor viszik át Felkára, és miután vasárnap délután zárva van a postahivatal, a czímzett a levelet csak hétfőn kapja, meg. Tehát egy levél Budapestről Felkára 60 óra alatt érkezik meg. Végül a posta megbízhatatlanságáról akarok pár szót szólni. E tekintetben teljesen ellentétben vagyunk a külföldi államoknak szokásaival. Külföldön a postahivatalok kötelességüknek ismerik, mindent elkövetni arra, hogy egy levél, ha még hibásan van 'is ezímezve, hacsak lehetséges, kézbesíttethessék. Mutathatnék fel Amerikába küldött s rosszul czímzett leveleket, a melyekre egy egész bibliotheka van reávezetve annak igazolásául, hogy mindent elkövettek a levél kézbesíthetésére. Nálunk Magyarországon ellenkezőleg történik. Nálunk a postamesterek és postahivatalok, tisztelet az egyes kivételeknek, mindent elkövetnek, hogy a levél kézbesíthető ne legyen. Innen van az azután, hogy a postahivatalok ellen sehol a világon nincsen annyi panasz a hírlapok kézhezjuttatását illetőleg, mint nálunk. Mert az illető postamesterek előbb vagy maguk olvassák el, vagy ismerőseikk.d olvastatják el a hírlapokat, és azután küldik el az előfizetőnek. Vannak rá concret eseteim, hogy elmegy pl. az előfizető 10-én hírlapjáért a postahivatalba, azt mondják nincsen, 11-én szintén nincsen, és csak 12-én kapja meg a hírlapot, mikor a po?tabélyegről megállapítható, hogy az újság már 9-én ott volt. így pl. a lapok mutató számaival vagy a kereskedőknek körleveleivel irtózatosan lelkiismeretlenül bánnak el a postahivataloknál. Mai napság, a mikor pl. a kereskedőknek egy-egy árjegyzéke 1 írtba kerül, van kereskedő, a kinek egyet-enegy árjegyzék szétküldése 40—50.000 írtjába kerül, mert díszesen van kiállítva, mint pl. a Mauthner-féle magkereskedés árjegyzéke. Ezeknek az árjeg)"zékeknek legalább fele a postán elvesz. Egyrészük elvesz már a mozgópostánál, meri a mozgóposta személyzete nem bírja azt feldolgozni; továbbá - s ezt bizonyítani nem merem — de mondják, hogy pl. a vasutak mentén, különösen úgy a karácsonyi és húsvéti ünnepek előtt az arra, menő emberek nagyszámú körleveleket és árjegyzékeket találnak. A hány hídon átmegy a vasút, annyi hídról dobnak le hírlapi mutatószámokat és körleveleket, mert tudják, hogy azokat nem fogja keresni senki. Magam is küldök szét egy újságot. Volt község, a hová egész csomót küldöttem, egyetlenegy példány sem érkezett oda. Egy részük visszajött az'al a hátirattal, hogy az illető nem fogadja el. Feltűnt nekem a dolog, mert vannak ilyen notórius postahivatalok, a honnan mindig ilyen hátirattal érkeznek vissza a hírlapok mutatószámai, stichpróbákat tettem és írtam több községbe ottani ismerőseimnek, hogy miért nem fogadják el a mutatószámokat. Erre azt az értesítést nyertem, hogy egyetlenegy példányt sem küldöttek szét a postahivatalok, hanem mert a postahivataloknak kihordókat kellene tartaniok, és ez pénzbe kerííl, tehát a postamesterek cselédjeikkel küldik szét a hírlapokat és más küldeményeket, ilyen ünnepek alkalmával pedig sok