Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-144

124 144. orgzíígos Illés 1898 jannár 26-án, csOtBrtJSkfin. egyesület működését a most előirányzott összegen túl a folyó évben is segélyezni. Ezt szívesen meg fogom kísérleni, és magának a mentőegyesületnek kilátásba is helyeztem már. (Helyeslés.) Áttérve Kováts József t. képviselő úr felszólalására, legelőször is nem osztozhatotu azon felfogásban, hogy a mentő-egyesület tevékenysége az egész országra lenne kiterjesztendő. Nem osztozhatom azon felfogásban sem, hogy oly teendők, mint. pl. az őrültek szállítása a mentőegyesületre bízassák. A mentőegyesületnek a főváros területére kell a maga működését szorítani. Nem is hiszem, hogy ily mentő-társulatot az országra kiterjedő hatáskörrel czélszerííen szervezni lehetne. Kováts képviselő űr közjogi helyzetünket okolja azért, hogy a mentőegyesület segélyezésére 2000 frtnál több felvéve nincs. Ez talán mégis kissé messze megy; mert a közjogi helyzetnek ehhez semmi köze sincs, és az efféle kiadásokat nagyon sok államban — kívánatos volna, hogy nálunk is — a társadalom szokta fedezni. (Igaz! ügy vari!) Más államokban, akármilyen legyen közjogi szervezetük, hiába fogja keresni a képviselő ár, mert nem fogja találni azt, hogy ilyen Iramanisticus intézményeket az államkincstárból segélyezzenek. A közjogi helyzetből tehát következtetni az összeg magasságára egyáltalában nem lehet. Ha a társadalom nem elég erős, hogy az ily humanit trius intézményeket maga tartsa fenn, az államnak csak subsidiarius kötelessége, hogy az ily egyleteket segélyezze. Azután visszatért a t. képviselő a közegész ségügyi kérdésekre, pedig azt hiszem, ezeket elég részletesen tárgyaltuk. Szemrehányást tesz nekem, hogy az ő részletes felszólalására miért nem adtam minden egyes kérdésre megnyugtató választ. Nem azért történt ez, mintha azokat figyelemre nem méltattam volna, hanem mert nem tartom a ház tanácskozásainak keretébe tartozónak azt, vájjon a diphteritisnél carbolt kell-e alkalmazni, vájjon dr. Bors gyógyítsa e bizonyos vidékeken a dyphteristicus betegeket, vagy más doctor. (Helyeslés.) Épen azért ezen részletekre sem akkor nem terjeszkedtem ki, sem ma visszatérni nem kívánok. Megjegyzem egyébiránt, hogy a képviselő úr indítványt nem tett, ennélfogva ilyennel foglalkoznom nem is kell. Mindezeknél fogva kérem a mentő-egj esiilet segélyezésére vonatkozó tételt úgy, a hogy van, megszavazni, és ismétlem, hogy kilátásba veszem ennek a jövő évi költségvetésbe való felemelését. (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki Szólani ? — A vita be van zárva, a tétel meg nem támadtatván, méltóztatik azt elfogadni 2000 frtbau. Schóber Ernő jegyző (olvassa): A fehérkereszt-egyesület segélyezésére 2000 frt. Elnök: Megszavazta tik. Schóber Ernő jegyző (olvassa): Általános közigazgatási kiadások és bevételek. Rendes kiadások: XV. fejezet. 2. czím. Rendes bevételek IV. fejezet: 6. czím. Kiadások: Hivatalos lap költsége 7800 frt. Horváth Ádám jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T. képviselőház! Minden országban a hivatalos lap szerkesztése komoly és figyelmes munkát feltételez, csak nálunk kezdést szokásossá válni, hogy a hivatalos lapnak szerkesztése gazdátlan jószágnak gondviseléséhez hasonlít. Mindaddig, a míg ez csak apró hanyagságok és figyelmetlenségek alakjában tűnik fel, hajlandó az ember elnéző" lenni, ' de egy idő óta azt tapasztalom, hogy a hivatalos lapban ő Felségének leiratai kivonatosan jelennek meg, és megtörténik, hogy kinevezések nem szó szerint közöltetnek a hivatalos lapban, és a kitüntetések szintén csak apró újdonságok alakjában adatnak hírül. Ha másnemű hírlapokban csak mintegy újdonságként röviden említtetik meg, hogy azon állam egyik mini.«tere elsőrangú kitüntetésben részesült, az megtörténhetik, de hogy a hivatalos lap ne szó szerint közölje magukat a ministereket ért kitüntetéseket, az el nem tűrhető, mert az 1848 : III. tcz. világosan '.meghatározza, hogy minden kinevezés és kitüntetés mänister által ellenjegyzendő. Hogyan ellenőrizzük tehát, hogy ezen a kinevezések és kitüntetések bírják-e a törvény által előírt ellenjegyzési és heh, es-e ezen ellenjegyzés, vagy sem. Például, midőn Fejérváry Géza az ő Felsége személye körüli ministeriumot is vezette, meg abban az időben, melyben az új miaister kinevezve nem volt, gondolom — mert nem vagyok tájékozva a rendjelek ügyeiben — az első osztályú Lipótrenddel tüntettetett ki. Ezzel a kitüntetéssel nagyra voltak, dícsérőleg említették és a sajtó egy bizonyos részében csodálkoztak, hogy mily nagy fokú kitüntetés érte őt. Én ugyan nem tudom, hogy mennyiben szerzett rá érdemeket, talán a Budapest és Bécs közötti gyakori utazásával, vagy az által, hogy időközben tulajdonképeni hivatalától távol maradt, de ez engem nem is érdekel. Rám nézve csak az a fontos, hogy a hivatalos lapban nem jelent meg, hogy melyik minister jegyezte ellen ezen kitüntetést, pedig igen szépen vette volna ki magát, ha Fejérváry honvédelmi minister kitüntetését Fejérváry ő Felsége körüli minister ellenjegyezte volna. (Derültség.) Én tehát több figyelmet kívánok a hivatalos lap szerkesztése körűi és feltétlenül óhajtom, hogy ő Felségének egyes esetekben kiadott kéz-