Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.

Ülésnapok - 1892-122

122. orssí&tí** nlés 1891. helyet ezen bársonyszékeken. (Élénk helyeslés a bal- és szélsöhalon.) Nem akarom a t. ház becses türelmét továbbra is igénybe venni. {Halljuk!) Ezek a helyzetre vonatkozólag töredékesen, szaggatottan előadott reflaxioim. Minthogy pedig ezeket nem találom visszatükrözve az előttünk levő költség­vetésben, nem is fogadom azt el, hanem csatla­kozom a gr. Apponyi által benyújtott javas­lathoz. (Élénk helyeslés és tetszés bal felöl.) Bernáth Dezső jegyző: Gróf Csáky Kál­mán! Gr. Csáky Kálmán: T. ház! Hoitsy Pál képviselő ur szíves volt felszólítást intézni a szabadelvű párthoz, vegyünk részt mi is a vitá­ban és mondjuk ki nyiltan nézeteinket. Én azt hiszem, e felszólításra szükség nem volt, mert e párt minden alkalommal őszintén és této nélkül kimondta, a mit az előtte levő tárgyról gondolt. Én is azt akarom ma tenni és előadá­somban nem akarok a kormány dicséretére szo­rítkozni, mert hisz annak erre szüksége nincs, másodszor pedig dicsérjék majd őket a tettek! De egy pár dologról akarok megemlékezni, me­lyek megváltoztatását és javítását szükségesnek tartom. (Malijuk!) Mielőtt azonban ezt tenném, kötelességem­nek tartom az új kormány progratnmjára egy pár megjegyzést elmondani. (Halljuk!) A mi a programm politikai, pénzügyi, gazdasági elveit illeti, azokat teljesen magamévá teszem és meg­győződésem egész erejével fogom pártolni. De nagy sajnálattal kell kijelentenem, hogy a ka­tholikus autonómiáról abban a programúiban egy szó sincs, (Igás ! bal felöl.) ez autonómiára pedig . a mai viszonyok között okvetlenül szükség van. (ügy van! TJgy van! a bal- és szélsőbalon.) Min­den vallásfelekezet az autonómia sánczai között védelmezi magát és csak a katholikus vallás az a szabad város, melyben minden portyázó kénye-kedve szerint harácsolhat. (Igaz! TJgy van! a bál- és szélső baloldalon.) De én biztosan remé­lem, hogy ha ez a programúiban nem is fordul elő, a t. kormány meg fogja tenni a lépéseket, hogy a katholikus autonómia is életbeléphessen. Ennél az alkalomnál kötelességemnek tartom kinyilatkoztatni azt is, hogy én a kötelező pol­gári házasságnak híve nem vagyok. Vajay István: Éljen! (Élénk derültség.) Lesznek még többen is! Gr. Csáky Kálmán: Nem vagyok pedig azért, mert vallási meggyőződésem ellen van és ezért csak oly intézkedésekhez adhatom szava­zatomat, melyek katholikus felfogásomat nem sértik s annak megfelelnek. Ezek után egy más kérdésre térek át. (Hall­juk!) Nem lehet tagadni, hogy az országban és az ország nagy részében a gazdagodás ernel­KÉPVH. NAPLÓ. 1892 —97. VII. KÖTET. ezember i4 én, sserd&u. 'jg t kedik és mindenütt látható; de azt sem lehet tagadni, hogy kiváltkép a középosztály, a kis­iparos és főképen a felföldön az elszegényedés elé megy. Ennek az elszegényedésnek az útját csak úgy lehetne állani, ha először is az adók igazságos alapra fektettetnének és másodszor, hogyha a fogyasztási adók leszállítása által a szegény emberek mindennapi életmódját meg­lehetne könnyíteni. Hogy az adókból csak egyet említsek, itt van az útadó. Az útadó maximuma a földadónak 10°/o-a, minimuma 1 frt 50 kr. Már most előfordul nem egy, de ezer és ezer olyan eset, hogy egy szegény ember, a kinek semmije sincsen, bérel egy kis darab földet s fizet utána 40—50 krajczár adót. Most bekövet­kezik az, hogy míg a gazdag ember adójának 10°/o-át fizeti, addig a szegény ember adójának 150°/o-át fizeti. (Igaz! TJgy van! Mozgás.) Ez se nem igazságos, se nem méltányos, de nem is idézi elő azt, hogy az a nagy űr, mely a sze­gény és a gazdag ember közt ma is igen nagy­mértékben megvan, az ily adóztatás által meg­szűnjék. A mi a fogyasztási adókat illeti, én okvet­lenül szükségesnek tartanám, hogy oly élelmi szerek fogyasztási adója, a melyek minden em­bernek mindennapi életéhez okvetlenül szüksé­gesek, a legkisebb minimumra szállíttassanak le, hogy annak a szegény embernek módja legyen családját jó táplálékkal ellátni. Ha ez által az államháztartásban deficit áll be, (Halljuk! Hall­juk!) tessék megadóztatni a tőzsdét és totali­sateurt (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) és fizesse meg a szerencsejáték a szegény ember adóját és rója le legalább ez által némileg lét­jogának adóját. (Helyeslés bal felöl) S most végűi engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a felvidékről. (Halljuk! Halljuk!) Én azt hiszem, hogy hálás viszhangra fognak találni a t. ministerelnök úrnak tegnap mondott szavai, de én remélem, hogy ezek nemcsak sza­vak maradnak, hanem tettekké fognak válni. A felföldnek speciális baja, hogy a törvények és az intézkedések legnagyobb része az alföld igé­nyei szerint van alkotva és bármily jók legye­nek is azok az alföld részére, nem illenek a fel­földi viszonyokra, Hoitsy Pál: Mi meg az alföldön azt hisz­szük, hogy a felföld részére vannak alkotva! (Derültség.) Gr. Csáky Kálmán: Csak egy példát akarok felemlíteni, nevezetesen a lótenyésztést. Azt nem lehet tagadni, hogy az alföldön a ló­tenyésztés igen nagy előmenetelt tett, másként áll azonban a felföldön. Ott a 40-es években utazott egy angol és hazájába visszatérve út­leírásában elmondja, hogy a felföldön járva talál­kozott egy bizonyos állattal, a mely félig ku­10

Next

/
Thumbnails
Contents