Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.
Ülésnapok - 1892-121
ISI. ersr.Agoe fijés 1892. äeesemher IS-án, keddeü. 51 nemzetnek többé nem lehet (Élénk helyeslés a baloldalon) s a jelenlegi állapotoknak meg nem gyógyítása azoknak folytonos rosszabbodását foglalja magában. Bizonytalan jellegű, bizonytalan értékű experimentatioknak további folytatásába be nem mehetünk. (Zajos hlyeslés és tetszés a baloldalon.) Jogunk van, sőt kötelességünk e kormány programúdat és összes politikai igényeit szigorú mértékkel mérni, mert a mily nagyok és sürgősek a feladatok, a mily súlyos bajokkal jár e feladatok meg nem oldása, vagy megoldásuk elhalasztása is: ép oly erős és szent hazafiúi kötelességünk az, hogy a parlament ne maradjon úgy, mint eddi;? volt, tétlen szemlélője a cabinet, vagy a pártok körében kitörhető palota-forradalomnak, hanem, hogy az ország ügyeinek vezetését, a kormányok fenmaradását és keletkezését és tovább kormányzását a maga nyilt határozathozatalának és megvitatásának körébe vonja. (Élénk helyeslés a bal és szélső baloldalon. Mozgás.) T. ház! Midőn a Szapáry-kormány lemondását e házban bejelentette és a ház így a kormányválságról hivatalosan tudomást nyert, bátor voltam néhány szóval jellemezni az én álláspontomat a kormányválsággal szemben s kifejeztem az én óhajtásaimat annak megoldására nézve. Megmondtam ezt akkor, mikor az én szavaim objeetiv ezélzatához semmi kétség sem férhetett, mert hisz nem volt. a kivel szemben azok a küzdelemnek és támadásnak jellegével bírhattak volna; megmondtam akkor, hogy csupán egy kérdésnek alapján, legyen az bármily fontos, legyen annak megoldási módja bármily helyes, kormányt alakítani, az ország ügyeit vezetni nem lehet; hanem hogy a krisisack végleges megoldására, jobb és nyugodtabb actio-képe-;ségét biztosító állapotoknak előidézésére csak olyan politika képes, mely kiterjed a helyzetnek összes kívánalmaira, a nemzet összes szükségleteire. És kértem azt az ismeretlent, a ki a válság lebonyolítása folytán meg lesz bizva a kormány alakításával, hogy legyen ő befejezője annak a kínos, criíieus állapotnak, melyben az ország és a parlament évek óta van. Kértem, hogy eszközöljön ki és hozzon a nemzet elé egy ilyen teljes politikát, a mely megnyugvást, a mely actioképességet biztosít. Belépett az új kormány, előadta pogrammját. Én azon programúinak a pénzügyekre és a közgazdasági eszméket tartalmazó részére nem akarok kiterjeszkedni, mert hiszen itt elvi differentia talán nem is lesz közöttünk; majd a keresztülvitelben mutatkozó erély és ügyesség fogja megszabni a kormánynyal szemben ezen a téren elfoglalandó álláspontunkat. De a mi politikai jelentőséggel bír; a mire nézve a kormánynak mindjárt első álláspontja fényt áraszthatott volna, az volt a kormánynak állásfoglalása a közjogi és nemzeti kívánalmakkal és a belügyi, különösen a közigazgatási reformmal és az azzal kapesolatos feladatokkal szemben. Nagy sajnálatomra rögtön konstatálnom kellett, hogy a t. kormánynak programmja mind a két irányban nagyon hézagos. A. t. kormány a közjogi viszonyra és a nemzeti kívánalmakra nézve csak annyit mondott, hogy az 1867-iki kiegyezéshez ragaszkodik, azt sem tágítani, sem szűkíteni nem engedi. Ezt az általános mondatot én is aláírom; de hogy micsoda politika rejlik megette, ho^y mi annak tartalma, azt nem tudom. És mindjárt íilustralom, hogy miért nem elégíthet ki bennünket egy ilyen általános formu ! a, ha magában véve helyes is. Hiszen majdnem szórói-szóra ugyanazt a formulát mondta el ugyanarról a helyről a Szapáry kormánynak t. elnöke is és mégis ezen formula alatt elfértek mindazok az incidensek, a melyek részint a házban, részben a házon kivfíl a nemzeti érzékenységet méltán sértették. Ezen formula alatt fért el az a kínos incidens, a mely a szabadságharcz egyik hősének temetése alkalmával fordult elő; (Igaz ! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) ezen formula alatt fért el a esendőrségi tisztek fekete-sárga kardbojtjának az a szerencsétlen védelme, mely a nemzeti szíriek iránti tiszteletnek megtagadását látszott legalább involválni, ha a szándék nem is volt az; ezen formula alatt fért el az a legutolsó incidens, az emlékszobrok kölcsönös megkoszorúzásának eszméje, (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) a mely a volt kormány megbukásának tulajdonképeni oka volt. Es ezen formula mögött fért el mindazoknak a közvéleményeknek a visszautasítása, a merev tagadása, a melyeket mi szigorúan az 1867-iki alapon állva formuláztunk, (Igaz! Úgy van! bal felöl.) formuláztunk akképen, hogy meggyőződésünk saerint nem lépett teljesen életbe az 1867-iki törvény addig, a míg azok kielégítést nem nyernek. (Igaz! Ugy van! bal felöl.) Ilyen előzmények után, t. képviselőház, midőn egy oly kormány, a melynek összes tagjai a múlt politikájával solidaritáshan állottak, csak ezt az általános formulát mondj a nekem, akkor maga a formula nem nyújt nekem tájékozást az abban rejlő politikának tartalmára nézve, az előzmények pedig nem jogosítanak fel arra, hogy ezt a bizonytalan tartalmat kedvező feltevéssel töltsem ki. (Igaz! Ugy van! bal felöl.) Ellenkezőleg az előzmények csak a kedvezőtlen feltevésre vihetnek. És azért, hogy ezen a téren a kormány politikáját helyeselhessem, a kormány politikájában bizhassam, az említett előzmények után nyilt, határozott színvallásra lett volna szükség, azokkal a nemzeti követel mén yekkel szemben való r
