Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.

Ülésnapok - 1892-134

ÍM. •rssAgfts ülés 18IB. jafiB&r ii-iu, tsottbatoii. 37 gsék és az iratok Kossuth Lajosnak visszaadásnak. (Helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: A képviselő úr nem vévén tudomásul a választ, kérdem a t. házat: méltóztatik-e tudomásul venni a közoktatásügyi mmister úr válaszát, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Felkérem azokat, a kik a választ tudomásul veszik, méltóztassanak fellállani. (Megtörténik.) A többség tudoiná?úl vette a választ. •*».. Gr. .Károlyi Gábor: Mindent tudomásul vesznek! (Nagy zaj.) Elnök: Következik a közoktatási minister ár válasz.i Vajay István képviselő úr interpellatiojár/B. (Halljuk! Halljuk!) Gr Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassék megengedni, hogy ínég egy második interpellatióra is megadjam a választ. (Halljuk! Halljuk!) Vajay István képviselő úr interpellatiot intézett hozzám, a melybe három kérdést foglalt. Az első', kérdésben felveti azt, hogy van-e szándékom az u. n. elkeresztelési rendeletet mielőbb visszavonni, miután — szerinte — a kormány ezen rendeletnek visszavonását kilátásba helyezte. Ezzel szemben arra figyelmeztetem a t. képviselő urat, hogy téved, a mikor azt hiszi, hogy a kormány e rendeletnek feltétlen visszavonását helyezte kilátásba. (Úgy van! jobb felöl.) Vajay István: Elég baj! (Mozgás.) Gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi minister: Itt van nálam a ministerelnök úr beszédének szó szerinti szövege, a melyben a kormány programmját előadta és melyben a polgári anyakönyvről szóló törvényjavaslatról beszélvén, azt mondotta, hogy viszont ezzel, tudniillik a polgári anyakönyvről szóló törvény meghozatalával egyidejűleg az 1890. február É6-ikán kelt ministeri rendelet is hatályon kivűl helyeztetik. Ebből tehát megérthette a t. képviselő úr, a mi különben a dolog természetében is fekszik, hogy a rendelet csak akkor lesz visszavonható, a mikor tárgytalanná vált, t. i. a mikor azon intézkedések, melyek a rendeletben foglaltatnak, többé nem lesznek szükségesek, mivel a fennálló törvénynek más úton és más módon fog elég tétetni. Az 1890. február 26-án kelt úgynevezett elkeresztelési rendelet akkor fog tehát visszavonatni, a mikor a polgári anyakönyvekről szóló törvény elkészült és életbelépett. (Zaj és derültség a baloldalon.) A t. képviselő úr indokolásában annak illustrálására, hogy e rendelet minő borzasztó állapotokat teremtett, azt hozza fel, hogy egy concrét. elkeresztelési esetben úgy a bíróság, mint a közigazgatási hatóság is eljárt és pedig egészen ellentétesen. A t. képviselő úr ezt — méltóztassék megbocsátani — legalább is igen korán jelentette ki, mert az ügy sem az egyik sem a másik úton nem volt és még most sincs befejezve. Nem lehet tehát azt mondani, hogy a bírósági meg a hatósági felfogás közt ellentét van; sőt tudomásom szerint a másodfokú közigazgatási hatóság már is megváltoztatta az első fokú hatóság ítéletét, a miből én azt merem következtetni, hogy az állítólagos ellentét teljesen meg fog szíínni. Második kérdés, a melyet a t. képviselő úr hozzám intézett, abból áll, hogy szándékozom-e Ivánkovics János apátplébánost osztálytanácsossá való kizeveztetésre javaslatba hozni? E kérdés túl van haladva, mert időközben Ivánkovics János tényleg kineveztett osztálytanácsossá. Ha ennek daczára ,is a, t. képviselő úr még most is azt akarná tudni, hogy miért maradtam megszán dékoranál és hogy miért aj'ánlottam az illetőt kinevezésre, mondhatom, hogy épen azért, mivel azok a tulajdonságok mind meg vannak benne, melyekre a t. képviselő úr nagy súlyt fektet; tudniillik tudomány, erő, ész, okosság, körültekintés és tapintat és mindenekfelett rendíthetetlen hithííség (Derültség a szélsőbalon.) és hogy ezek a tulajdonságok benne meg vannak, arról nemcsak magam győződtem meg, hanem az illetékes tényezőktől nyert informormatiok e megiryőződésemben még meg is erősítettek, No már ezen informatiok mellett méltóztassék nekem megbocsátani, de a t. képviselő úrnak túlmerész egyéni nézete előttem súlylyal nem bírhat, (Helyeslés jobb felöl.) A t. képviselő úr 1 armadik kérdése az, vájjon szándékozom-e Szivák Imre helyett a vallás- és tanúimányi alapot ellenőrző bizottságba egy más tagot ajánlani, mert szerinte a hithűség ebben, az általam megnevezett egyénben sincsen meg. T. képviselőház! Van szerencsém kijelenteni, hogy nincsen szándékomban! helyette mást ajánlani, (Helyeslés jobb felől.) mert a t. képviselő úr az egyedüli, a ki a nevezett ellen ezt a kifogást emelte és én a magam részéről, valamint gondolom mindnyájan, a kik Szivák Imre urat ismerjük, tudjuk, hogy megvannak benne mindazon tulajdonságok, a melyek e helynek betöltésére kellenek. (Helyeslés jobb felől.) Ehhez a kérdéshez a t. képviselő úr indokolásában még valamit fűzött, a mit rectificatio nélkül nem hagyhatok. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő úr ugyanis a vallás-és tanulmányi alapokról szólva, azt mondja, hogy: >ezen az ország katholikusainak egyetemét illető, azoknak tulajdonát képező alap.« Méltóztassék megengedni, de ezen kijelentésével a t. képviselő úr ellentétbe jött azon állásponttal, a melyet e kérdésben mindeddig' &