Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.

Ülésnapok - 1892-134

366 ÍM. oriRágoK füés 1SM. jniir 14 én, M«nkftt*». lan nagy reformokat, melyekből aztán semmi sem lesz. (Derültség bal felől.) Hogy a magáin nézetének is kifejezést adjak, t. ház, arra nézve, hogy mit tartok ezen nemzetiségi agitatiokról, ki kell jelentenem, hogy a világért sem tartozom azok közé, a kik valami nagy fontosságot tulajdonítanak annak, hogy Abrudbányán, Aszódon vagy Túrócz-Szt.Mártonban, mit cselekszenek a magyar állameszme ellen, mert hiszen vagyunk elég erősek ahhoz, hogy azt visszautasítjuk, vagy ha kell, 600 frtot is áldozunk arra, hogy a bizonyítékokat megszerezhessük, (Derültség bal felöl.) de azért nem tartom oly ártatlan dolognak, hogy szemet hunyjunk azok előtt. (Helyeslés bal felöl.) Voltak u^yan nálunk más felkelések is, de mily köríiliuéiiyek között? Akkor, a midőn ezek mellett állott a eamarilla, a hadsereg vagy annak egy része és a politikai hatóságok. Most már ezektől nein kell félnünk, de ki áll jót arról, boííy a nemzetiségek szervezkednek és mi szervezetüket nem ismerjük, mert arra a kormánynak sem ideje, sem pénze nincs, hogy ezekie figyelmét kiterjessze. Ezek pedig folytatják munka jókat és egyszerre csak kész aknával állunk .szemlen. En nem azt mondom, hogy ezeket el kell fojtani, de meg kell őket nyerni, el kell dolgaikat igazítani és működésükről minden körülmények közt tudomást szerezni. Csakhogy ehhez közegek kellenek, de nem olyanok, a milyenek a kormány rendelkezésére állanak. (Igaz! Ügy van! bal felől.) De tekintsünk vissza ismét a múlt nyáron Erdélyben történt dolgokra. Volt olyan község, a hoi el akartak szaladni a magyar családok, azt mondták, hogy ma éjjel ribillió lesz. De ugyanakkor más vidéken is meg volt az a félsz és ki volt mondva, hogy ma kitör a forradalom és csakugyan voltak olyan félénk családok, a kik megijedve elmenekültek. Ismét egy más vidéken azt beszélték az oláhok, hogy Naszód vidéken tengernyi fegyver és ágyú van készletben, majd ha kell, megkapják. (Egy hang a szélső baloldalon: Nevetséges!) Nevetséges. Én ia nevetségesnek tartom, de nem nevetséges a nép fanatisálása, hogy lesz, majd ha kell, mivel öldökölnie. Ezért kell csirájában elfojtani ezen mozgalmakat. Nem elég a nemzeti irányú politika fitogtatása, hanem annak minden egyes zugába bele kell tekinteni s minden egyes szálát kézben kell tartam. Erre kell a rendőrség. S azok az egyének, a kik a kormánynak e tekintetben tanácsot adnak, vállalják ib a felelősséget a következményekért. (Helyeslés a bal és szélső baloldalon.) En, t ház, a belügyminister úr személyét nem akarom érinteni, ezen vádak ellene nem nyilatkoznak. Azonban akkor, a midőn az ő költségvetéséről van szó, én nem vagyok abban a helyzetben — megmondom az okát, miért nem — hogy neki előzetesen bizalmat szavazzak. Igaz, hogy a belügyminister úr igen távol állott a belügyi tárczától, a mikor választói előtt méltóztatott nyilatkozni s megpendítette a választási census ügyét, a mivel a nemzetiségi aspiratioknak, óhajoknak s panaszoknak némileg igazat adott. Igaz, Magyarországon volt egy providentialis államférfiú, gr. Szapáry Gyula, a ki fiatal korában ezen eszmével foglalkozott, hogy a census leszállíttassék s mindazok bevétessenek az alkotmány keretébe, a kik abból addig ki voltak zárva. Azonban a haza bölcse, Deák Ferencz elnyomta ezen vágyat s az maradt a sutban. A mikor a belügyminister úr ezen eszmét megpendítette, nem hiszem, hogy gondolatában megfordult volna az, hogy majd valamikor azon helyzetben lesz, hogy számon kérik tőle ígéretének a beváltását. Ha a belügyminister úr csak sejtet is ily korszakalkotó reformot, már én ezért neki a bizalmat előlegesen neai akarom s a költségvetését el nem fogadom. (Helyeslés a baloldalán.) Horváth Ádám jegyző iBabó Emil! (Felkiáltások : Egy óra múlt ! Interpelltiok is vannak! Holnap!) Babó Emil: T. ház! Minthogy a mai napra interpellatiok is vannak bejelentve s ministeri válaszok is vannak kilátásba helyezve, tekintettel arra. hogy hosszasabban szándékozom ezen tárcza költségvetésénél szólani, kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy beszédemet a legközelebbi ülés folyamán mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! A vita folytatása áttétetik hétfőre, most következnek az interpellatiok. Az interpellatio megtétele előtt azonban a közoktatásügyi minister úr fog válaszolni mindenekelőtt Várady képviselő úr iuterpellatiójára. {Halljuk! Halljuk!) Gr. Csáky Albin, vallás- és közoktatás Ügyi minister: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Várady Károly képviselő úr, még a rnult évi november hó végén interpellatiot inté zett hozzám a magyar nemzeti múzeumban előfordult rendetlenségek tárgyában. (Halljuk! Halljuk!) Én akkor mindjárt azon előleges felvilágosítással szolgáltam, hogy tudomásom van az esetről, hogy mihelyt tudomásom lett róla, a vizsgálatot azonnal elrendeltem és hogy mihelyt a vizsgálat be lesz fejezve, az interpellatioban foglalt kérdésekre részletesen válaszolni is fogok. Most állt be annak időpontja, t. ház, hogy a részletes válaszokat megadjam. (Halljuk! Halljuk !) A t. képviselő úr által hozzám intézett