Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.

Ülésnapok - 1892-133

IBI. #f ssiác#s ttlés iStS. január 18-án, pénteken. '347 tettei képezik az általuk képviselt kormánynak leghívebb photographiáját. (Igaz! Úgy van! bal felől.) Hiába szabadkozik a kormány, hiába hoznak fel bármilyen mentséget, az 1886: XXI. tcz. szerint a főispán csak a kormánynak felel, csak annak jelent, csak a kormány rendelkezései szerint intézkedik. A mit tehát a főispán tesz, annak elbírálásánál nemcsak őt, hanem a kormányt kell első sorban tekinteni. (Igaz! JJgy van! bal felől.) Midőn Pázmándy Dénes t. képviselő úr nemrég az általános vitában fölemlítette hogy : néhány főispán alig tölt egy évben megyéje területén 5—6 vagy nyolez napot, akkor a ministerelnök úr mentségül azt hozta fel, hogy nincsen olyan törvény, a mely szerint a főispán megyéje területén lenne köteles lakni. Sajnos, igaz, hogy ilyen törvény ma már nincs. De én felkérem a ministerelnök urnak, mert ő mondotta és most a belügyminister úrnak is figyelmét az 1886: XXI. tcz 57 ik §-ára, mely a főispánról ezt mondja: »Megvizsgálja legalább egyszer évenként úgy a központi, mint a kültisztviselők hivatalos eljárását és ügykezelését a helyszínén, megtekinti, ha jónak látja* — persze soha sem látja jónak — »;iz alispán vagy a polgármesterhez érkezett rendeleteket, beadványokat s ezek alapján tett intézkedéseket. F.zenfelííl megtekinti egyes községek hivatalos eljárását és ügy kezelését*. fiát nézetem szerint az olyan főispán, a ki öt napot tiilt egy évben vármegyéje területén, ezen kötelességnek nem felel meg. A t. beljigyminister úrnak tudnia kell, hogy meg nem felel: férfias kötelessége tehát őt vagy figyelmeztetni, hogy a törvénynek eleget tegyen, vagy megköszönni szolgálatát. Gr. Károlyi Gábor: Csapja el! (Ügy van! a szélső baloldalon.) Mérey Lajos: T. ház! Igazsága van Miklós Gyula képviselőtársamnak, hogy bármily jó közigazgatási törvényt hoznak is, a közigazgatás addig nem lesz jó, a míg annak megfelelő férfiak nem fogják a közigazgatást vezetni, a közigazgatási teendőket teljesíteni: hanem akkor ne várják be az új törvényt, hanem tegyék meg azt, a mit az eddigi törvény is megenged. Ha az eddigi törvényt tiszteségesen, becsületesen végre fogják hajtani, sokkal jobb lesz a közigazgatás, mint a minő ma. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon ) Hanem ha a vármegyékben, az 1883 : I. törvényezikk csak akkor irányadó, ha azzal valami ellenzéki férfiút lehet discvalificalni, és akkor nem létezik, ha kormánypártról van szó; (Zajo< helyeslés a szélső baloldalon.) ha a candidationalis jogot úgy gyakorolják, akár a megyékben, akár a szolgabírák a községekben, hogy candidálnak vakra akárkit, csak azt nem, a kit a nép meg akar választani, sőt, ha az történik, a mi nálunk meg is történt, hogy pl. előbb küldték vissza a pályázatot, mint a hogy a candidatio megtartatott, még pedig azon a czímen, hogy már elkésett, mert már más három lett candidálva: addig kár úgy beszélni, hogy csak a jövő fog jó igazgatást teremteni, mert ha jövőre is így járnak el, még rosszabb lesz az állapot, mint a minő most. Ma még megvan a remény, hogy az állapot jobb lehet, de ha naprólnapra lábbal tiporják még ezt a hézagos törvényt is úgy, mint ma, akkor a belügyminister úr minden jóakarata dugába dől, mert a, régi állapotok csak napról-napra rosszabbodni, de javulni soha sem fognak. {Úgy van! a szélső balon.) A megyékben, igaz, nagy az apathia. SporzonErnő képviselőtársam azt jelentette ki Nyitramegyéből, hogy a bizottságnak 600 tagja közül csak alig 40 vesz részt s ő ezért látja a mostani rendszert lejártnak és ezért véli, hogy a közigazgatás államosítása egy boldogabb országba fog minket vezetni. Szerintem alaposan téved a t. képviselő úr. És én felhívom az ő figyelmét arra, hogy miért üres Nyitramegye bizottsági üléseinek terme 1 Én is részt veszek 20 év óta a megyei életben és látom, hogy a bizottsági tagok választásánál minden olyan hivatalnok is fellép, kinek az 1886 : XXI. törvényczikk 51. §-a alapján hivatalból van voksa. Ezek tehát kiszorítnak olyanokat, a kik érdeklődnének a közélet iránt. A járás persze inkább választja meg a saját szolgabíróját, főbíróját, árvaszéki elnökét, vagy ülnökét, mint a pressio nélküli embereket. Nyitramegyében volt olyan időszak, hogy 37 jegyző volt benn a megyei bizottságban. Már most hogyan fogja, a községi jegyző a saját főbíróját és alispánját ellenőrizni ? De megtörtént az is, hogy az ellenzékről mindig azt hirdették, hogy nincs és mégis minden rendszabályt úgy hoztak meg, hogy ne is lehessen igazi becsületes nyílt tárgyalás, mert hiszen Sporzon képviselőtársam nagyon jól tudja, hogy meghozták a megyei szabályrendeletet, mely szerint senkinek sem szabad egy tárgyhoz többször, mint egyszer szólani. És mi történik ? A t. kormánypárt szépen megvárja, hogy ki fog felszólalni. Felszólal valamely ellenzéki, akkor aztán neki mennek, ő nem beszélhet többet s nagy biztosan mindent megszavaznak. Le<ryen az ellenfél indítványa akármilyen jó, álljon az a politikától akármilyen távol, a legtöbb esetben csak azért nem engedték azt keresztül menni, mert az nem a kormánypártból jött. (Igaz! Úgy van! a szélső balon.) A mostani főispán alatt kezdett élénkebb közélet nyilvánulni a megye termében. Én tehát még nem mondok bírálatot, hanem bevárom az eredményt, ámbár már is kezdek félni tőle, hogy nem lesz jobb a réginél, ha csak nem követik épen a kormánypártnak buzgó tagjai, kiknek 44*