Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.

Ülésnapok - 1892-132

314 Í32. orsiúgos ülés i§»3. január 12-én, eíütírtékén. dalom, mi magyarok és horvátok lígy vagyunk egymással, hogy nem ismerjük egymást. Ez igaz, de ennek egyik legfőbb oka az, hogy, fájdalom, a t. horvát képviselők megjelennek ugyan itt a képviselőházban, de tanácskozásainkban mentül ritkábban vesznek részt. (Igaz! Úgy van!) Méltóztatott szólni a t. képviselő úr arról az előítéletről is, mely Horvátországban fennáll, oly értelmű előítélet, mintha Magyarország a magyar nyelvet Horvátországra akarná erőltetni. Erről, t. ház, szó sincsen és szó nem lehet; de azt bizonyára mindnyájan kívánjuk, hogy ha a horvát képviselők itt vannak — bár meg van nekik a joguk, hogy horvátul beszélhetnek — magyarul szólaljanak fel, egyszerűen csak azért, hogy felszólalásaikat megértsük és hogy azok az országgyűlés szellemi tőkéjét gyarapítsák. (Általános élénk tetszés és helyeslés.) A t. képviselő úr szólt egyebek közt Dalmatiáról. Bátorkodom konstatálni, hogy az 1868: XXX. tcz., mely Magyarország és Horvátország közti kiegyezést tárgyalja és tartalmazza, a 65. §-ában világosan kimondja, hogy a magyar szent korona joga Dalmatia visszacsatolását követelni s annak Horvátországhoz kell kapcsoltatni; a visszacsatolás feltételeire nézve azonban Dalmatia meghallgatandó. Ez irányban tehát az ország joga kétségbevonhatatlan. (Élénk helyeslés.) A t. képviselő úr előadásában kiterjeszkedett a horvát pártokra és szólt azok történeti eredetéről. ísem szenved kétséget, hogy azok a múltban gyökereznek sok tekintetben, különösen a szélső pártok, abban a szomorú múltban, nádon Magyarország és Horvátország egymás ellen küzdtek és a mikor Horvátország azt kapta jutalmul, a mit mi büntetésül kaptunk : tudniillik, hogy jogait, szabadságait és nemzetiségét elrabolták. Ezt nem azért hozom fel, hogy szomorú emlékeket idézzek fel, hanem felhozom igenis azért, hogy ez bennünk az egyetértés érzetét megerősítse, hogy tudjuk, hogy jogainkat és szabadságainkat együtt kell védelmeznünk, együtt kell fen tartanunk, (Helyeslés.) mert ha egyetértünk, erősek vagyunk; (Élénk helyeslés.) Ha pedig nem értünk egyet, akkor a mi küzdelmeink fölött egy harmadik, esetleg absolut hatalom fog győzedelmeskedni. (Élénk helyeslés.) Végezem előadásomat azzal, hogy én a legnagyobb rokonszenvvel üdvözlöm a t. képviselő úr felszólalását; örömmel üdvözlöm azért, hogy vitáinkban részt vesz (Élénk helyeslés és éljenzés.) és kérem, hogy máskor is szólaljon fel, mert nem kételkedem, hogy ez a ház tanácskozásaira nézve csak nyereséget fog képezni. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Különben a tételt elfogadom. Elnök: A tétel ellen észrevétel nem tétetvén, azt elfogadottnak jelenteni ki. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Állami számvevőszék. Rendes kiadások: XI fejezet és VI. fejezet 2. czím. Rendes bevételek: II. fejezet. Kiadás : Személyi járandóságok 105.000 frt. Elnök: Bíegszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) Dologi kiadások: 5.900 frt. Elnök : Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa). Nyugdíjak: 33.720 frt. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa). Bevétel: Házbérjövedelem a bérbeadott helyiségek után 1.900 frt. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) .Ministerelnökség. Rendes kiadások: XII. fejezet 1—3. czím ós VI. fejezet 3. czím Átmeneti kiadások: I. fejezet. Kiadás: A ministerelnökség költségei. Személyi járandóságok: 75.700 frt. Bernáth Dezső jegyző: Hoitsy Pál! Hoitsy Pál: T. ház! Az előadó úr tegnapelőtti felszólalásában csodálkozásának adott kifejezést a fölött, hogy némelyek megütköznek azon, hogy ő Felsége, a mikor köztünk tartózkodik, budavári palotájára a fekete sárga zászlót szokta kituzetni. Ezt — úgymond — minden »börze-báró« is megteheti, mert joga van mindenkinek, hogy házára saját családjának a ezímerét feltűzesse, miért ne illetné meg ezen jog ő Felségét is, hogy saját családi színeit használhassa ? De a fekete-sárga színnek használata Magyarországon nemcsak ennyiből áll. (Halljuk! Halljuk! a szélső haloldalon,) Á ministerelnökség tételénél szándékozom ezt felhozni, miután szerintem messzemenő intézkedéseknek szüksége forog fenn e tekintetben. (Helyeslés. Halljuk! a szélső haloldalon.) A fekete sárga zászlót és színeket nemcsak ő Felsége palotáján látjuk, hanem látjuk a hadsereg körében is, a mely azt hivatalosan használja. Fekete-sárga a hadseregben a %zteknek kardbojtja, minden egyes kincstári épület és maguk az altisztek is — a mi eddig szóba nem hozatott — fekete-sárga kardbojtot hordanak. De most már tisztán magyar intézményekhez tartozók is, mint a minő a honvédség és a csendőrség, szintén ilyen jelvényekkel vannak ellátva. Áz előadó úr felhozta, hogy ez igen világos dolog és felhozták mások is itt a házban már többször, hogy a feketesárga az uralkodó háznak családi színe, a melynek használatát az előadó úr azzal akarta megokolni, hogy az már régen használatban van, az osztrák császárság pedig csak 1804 ben alakúit, ez tehát nem lehet az osztrák császárságnak, hanem ő Felsége családjának a színe. Nos hát a dolog nem így áll.