Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.

Ülésnapok - 1892-132

112. *r§sáf ©# ilét 1991. jw««ir -iS-én. efttSrttikltt. g0§ -r adó Tettetett ki a szelvényekre, ezen szelvény adót Bzelvényeiből levonta. Már most előállott az a kérdés: vájjon a magyar állam, illetőleg a magyar kincstár ez által nem vezettetett-e félre és nem károsí itatott-e meg, mert ha a számítás jóhiszemííleg történt a a magyar kincstár azon az alapon váltotta meg ezen vonalakat, akkor kell, hogy a vasúttársaság egészben kifizesse a szelvényeket vagy ha ezeknél levonás történik, az a magyar állam kincstára javára történjék. Wekerle Sándor ministerelnök: Az nem lehet! Pázmándy Dénes: Engedelmet kérek, ha egy ingatlan megterhelve adatik el s annak értéke kiszámításánál a teljes kamat-teher beszámíttatik, akkor az mindenesetre a kereskedelmi bona fideg ellen vét, a ki azon kamatterhet később kisebbíti. De érdekel ez bennünket azért is, mert ezen szelvényesonkftás a magyar értékpapírok árfolyamát csökkentette vagy legalább megingatta azon hitet, mely egy, Magyarország által is garantirozott vasút papírjai mellett abban a tekintetben áll elő, hogy a hitelezők érdekei nem fognak csorbát szenvedni. (Úgy van! a ssélső baloldalon.) Ezen, vagy más indokok játszottak-e közre, vagy csupán csak az állam érdeke volt-e irányadó, a midőn a pénzügyi bizottságban a t. ministerelnök úr kijelentette, hogy ö ezt a kamatcsonkítást nem helyesli, azt elítéli, sőt a midőn annak értelmi szerzője, jobban mondva azon társaság elnökével szemben oly kifejezéssel élt, a melyet én a helyzetre nézve és az egyénre nézve teljesen correctnek tartok, de a mely meglehetős nagy, nem mondom megbotránkozást, de megütközést keltett a bécsi pénzügyi világban, ezt nem tudom ; de az a ministerelnök úrnak őszinte és igazságos nyilatkozata volt, melyet az az egyén meg is érdemelt. Azt hallom azonban most újabban, hogy a t. ministerelnök úr azon nagy bank élén álló egyénnel kibékült. Wekerle Sándor ministerelnök: Semmi kibékülés! Fázmándy Dénes: Ha nem békült ki, igen örülök és ennek constaíálását kérem. Azt hallom, mintha nem is a jó, de a tűrhető szükségbeli viszonynak következménye lenne az, hogy az osztrák államvasúttársaság, most utólag mégis elhatározná, hogy azt a levonást a szelvényeiért kifizeti. Ezért vagyok bátor felszólalni és a t. ministerelnök urat kérdezni, hogy e tekintetben mi a valóság. Méltóztatik tudni, hogy Európának majdnem minden nagyobb városában perek indultak meg e miatt. Természetes tehát, hogy a pénzügyi világ kivánesiflággal várja ezen ügynök kibonyolitását. Én azt hiszem, hogy már azért is szükséges a pénzügyi világot megnyugtató válasz, mert előestéjén állunk egy nagy emissionak és nincs érdekünkbe*!, hogy a pénzügyi világot a magyar papírosok iránt elkedvetlenítsük. Ennek a kérdésnek van még egy oldala, mely minket érdekel. Ezt az adót az osztrák kormány egyoldalúlag vetette ki. Már pedig az a társaság ma is osztrák-magyar társaság; habár vasútvonalai nincsenek is nálnnk, de vannak igen nagy értékei, fekvőségei s miután ez a társaság osztrák és magyar, természetes, hogy az osztrák kormány erre nézve a magyar kormány megkérdezése és beleegyezése nélkül szerintem új adókat nem vethet ki. (Úgy van! a szélső balon) Számtalan olyan papírunk van, a mely Bécsben is jegyeztetik és így igen könnyen megtörténik az az eset, hogy az osztrák kormány ezen papírosokra is önállóan vet ki adót. Én a tétel megszavazását azon felvilágosításoktól teszem függővé, melyeket az igen t. ministerelnök úr talán szíves lesz megadni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólani? Wekerle Sándor ministerelnök: T.ház ! (Halljuk! Halljuk !) Én nem lehetek hívatva, hogy egy vasúttársulat szelvénytígyeinek mikénti rendezésébe befolyjak vagy hogy e tekintetben felvilágosítást adjak, kivált mikor az a vasúti társulat nem is magyar. (Helyeslés.) Örömmel hallom, hogy ezen kérdéses szelvénypernek békés úton való applanálása folyamatban van. Tartózkodom tehát e tekintetben a nyilatkozattól; egyszer tettem, hogy véleményemet ezen ügyben kinyilvánítottam, (Felkiáltások, a szélsőbalon : Helyes volt!) de tartózkodom ezen nyilatkozattól különösen azért, mert ezek a perek a mi bíróságainknál is előfordulhatnak és én nem lehetek hívatva véleménynyilvánítás által a bíróságok határozatát befolyásolni. (Helyeslés a jobboldalon.) Tartózkodom a nyilatkozattól továbbá még azért is. t. ház, mert az ily nyilatkozatok — a mint ennek a pénzügyi bizottságban tett nyilatkozat után is híre járt, hogy történt — igen sokszor bÖrsei speculatiok tárgyává tétetnek. Már pedig én, ha véleményemet bármely irányban nyilvánítom is, egy irányban nem nyilváníthatom, tudniillik abban, hogy az a tőzsdeértékek árfolyamát befolyásolhatja. (Élénk helyeslés a jobb- és szélső baloldalon.) Itt bocsánatot kérek, békűlésrőí vagy nem békülésről szó nem lehetett köztem és Tauszig igazgatótanácsi tag közt, miután nekem magánösszeköttetésem e vasúti igazgatósággal nem volt s ha differentiák voltak az igazgatósággal, azok tárgyi momentumok voltak és mert nem akartam, hogy azok a magyar állam hitelére visszahatással legyenek,