Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.

Ülésnapok - 1892-132

£Ö4 Ü2. ersaágros Blés 189B. j*»air 12-én, estttSrtSkSii. Bernáth Dezső jegyző: Lukács Gyula! Lukács Gyula: T. ház! Örömmel látom ugyan, hogy ez a tétel évről-évre csökken, de ha egyetlen garas vétetnék is fel e czímen j költségvetésünkbe, még azt a garast sem szavaz- ' nám meg ; mert ÍI soknál is több, hogy magyar pénzből tartatják ki magukat azok, kik éveken át egész erejükkel, egész gonoszságukkal arra törtek, hogy ezt az országot megrontsák, megöljék. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Nagyon kívánatos volna a nemzet épülésére, ha közzététetnék Axentie és társainak díszes névsora, kik gonosz szolgálataikat magyar pénzzel fizettetik meg. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Különben, úgy a magam, mint a függetlenségi és 48-as párt nevében kijelentem, hogy a tételt nem szavazzuk meg. (Élénk helyeslés a szélsőbal felől.) Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Élénk felkiáltások a baloldalon: /falijuk az előadót!) Madarász József: Majd megvédi őket az előadó! (Zaj a szélső baloldalon.) Elnök: Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a tételt, az előirányzott 41.985 irtot megszavazni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) A kik a tételt megszavazzák, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége n tételt megszavazza. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa). Nyugdíjak. Asbóth János előadó S Minthogy a nyugdíjak részletezése az egyes tárczáknál fog kimutattatni, kérem e tételt az egyes tárczák tárgyalásáig függőben tartani. (Helyeslés.) Elnök: Ha a t. ház méltóztatik beleegyezni, a nyugdíjak tétele az egyes tárczák tárgyalásáig függőben tartatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) Állami adósságok. Rendes kiadások: VII. fejezet 1 — 12. ezím. Rendes bevételek: I. fejezet 1—4. czim. Kiadás: 1. ezím. Évi járulék folvó pénzértékben 17,385.540 frt. Bernáth Dezső jegyző: Helfy Ignácz Helfy Ignácz: T. ház! Magára a rovatra nincs valami különös megjegyzésem, de azt hiszem, hogy a parlamentaris szokás szerint járok el akkor, midőn az államadósági rovatnál arra kérem fel az igen t. ministerelnök urat mint a pénzügymiuistert, hogy kegyeskedjék a valuta rendezésére vonatkozó igen nevezetes műveletről, melyről magánúton ugyan mindenki értesülhetett és értesült is, de azt hiszem, hogy a tárgy fontossága megköveteli, hogy a törvényhozás ne csak újságok útján, melyek esetleg imitt-amott egyes részletekre nézve tévesen is lehetnek informálva, hanem hivatalosan a kormány által informáltassék. (Helyeslés.) Ha tehát, I mint remélem, a t. ministerelnök ár is osztozik e felfogásban, én a magam részéről, de äzt hiszem az egész ház is köszönettel venné, ha e tekintetben felvilágosítást nyújtani méltóztatnék(Élénk helyeslés a bul- és szélsőbalon.) Wekerle Sándor ministerelnök: T. ház! (Halljuk ! Halljuk!) A valuta-rendezési műveletekre s az azokkal kapcsolatos conversiora vonatkozó érdemleges jelentésemet csak a couversio befejezése után fogom a t. háznak megtehetni. A mennyiben azonban a t. képviselő úr kívánja, tájékozásul annyival szolgálhatok, hogy az 1892: XXXI. törvényczikkben nyert felhatalmazás alapján a valuta rendezési művelet előbbreviteléhez szükséges conversionalis szerződést és részben az aranybeszerzésre vonatkozólag a szerződést kötöttem egy bankái csoporttal, olyformán, hogy az általam idézett törvényczikkben megnevezett papírra és ezüstre szóló érték helyett 4%-os koronaértékre szóló járadék-kötvények bocsáttattak ki, a mely koronaértékre szóló kötvények kamatai mindaddig, míg a készpénzfizetések fel nem vétetnek, a mai törvényes pénzértékben lesznek fizetendők. (Helyeslés.) Kerek összegben a conversiora körülbelül egy milliárd korona értékű kötvények kibocsátása válik szükségessé, és ezen egy milliárd korona-értékű kötvények kibocsátása csakis 91 minimális árfolyam szerint történik és egy mér sékelt margeon felül elérendő nyereség fele szintén az állam javára fog esni. (Helyeslés.) Magának ezen cursusnak bírálatába nem bocsátkozom. Részemről mindig azt az álláspontot foglaltam el úgy az alkudozásoknál, mint ma is, hogy a magyar állam jól megérdemelt hitelét ezen cursus által kellőleg honoráltnak nem tekintem. (Élénk helyeslés.) Azt hiszem, hogy pénzügyi rendezettségünk és még inkább viszonyaink fejlődött volta, a magyar állam államadósságánakbiztosítottsága mindenesetre magasabb kursusra jogosítana bennünket (Élénk helyeslés.) és ha valamely állam megérdemli, hogy a pénzemberek bizalommal legyenek iránta, azt hiszem, első sorban a magyar állam az, (Általános élénk helyeslés és tetszés.) mert itt a kötelezettségek biztosítottsága és mind a magyar államnak, mind a kormánynak minden kötelezettséggel szemben tanúsított feltétlen fizetési készsége teljes mértékben érdemessé tesznek bennünket arra, hogy a mi hitelünk és más, talán kevésbbé jól situalt állam hitele között különbség legyen. (Általános élénk helyeslés és tetszés.) Mindazonáltal annyit kénytelen vagyok konstatálni, hogy a mai viszonyok között, midőn nagy kötelezettségek elvál lalásáról volt szó, kedvezőbb cursus, nézetem szerint, elérhető nem volt. Ezen cursussal beértem azért, mert nem tisztán convertálási műveletről volt szó, hanem valuta rendezési műveletről