Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.

Ülésnapok - 1892-132

ití. erwAfos flléü1893 ja győződtem meg, hogy a hordozható sátrak be­szerzésére négy milliót meghaladó összeg, az új élelmi szekerek beszerzésére pedig két milliót meghaladó Összeg vétetett fel. Ez összesen mintegy hat millió. Igaz, hogy tétettek ígéretek, hogy a magyar ipar is fog a quota arányában része­sedni. De már a közös badügyministerinm nagyon sok ígéretet tett — meghiszem, hogy őszintén — de mindig jöttek közbe akadályok, melyek foly­tán ez ígéretek be nem váltattak és a t. delegatio fátyolt vetett a múltra. Kérdem tehát a t mi­nisterelnök urat, vájjon a hazai ipar e hat millióra rúgó összegből mennyiben fog részesedni ? Mert akár van joga a t. háznak e tételt megszavazni, akár nincs, én csak úgy nyugtathatnám meg némileg magamat, ha a ministerelnök úr képes volna engem nyíltan és őszintén meggyőzni arról, hogy a hazai ipar ez aránynak megfelelőleg tényleg igénybe fog vétetni. Ezeket kívántam röviden megjegyezni. A tételt különben nem szavazom meg. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: Kíván-e még valaki szólani? Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Pulszky Ágost! Pulszky Ágost: T. ház! Legyen szabad azon kérdésekre nézve, melyek nem annyira a ministerinm eljárását, mint a delegatio által is­mételve elfoglalt álláspontot illeti, némely meg­jegyzést tennem. A mi mindenekelőtt a közös aetivák kér­dését illeti, azt hiszem hogy ezen kérdés olyan színben lett a tegnapi és a mai napon feltűntetve Ugron Gábor és Kováts József képviselő urak részéről, a mely a valóságnak talán nem felel meg teljesen. Ugron Gábor: Dehogy nem! Pulszky Ágost: Én egyáltalában nem azon értelemben akarok szólani, mintha azt tar­tanám, hogy ők egyáltalában el akarták volna a. tényálladékot magyarázni, (Zaj a szélső balolda­lon.) hanem a tényálladék nem kellő ismerete tíínik ki felszólalásukból. De másrészt köteles­ségemnek tartom, hogy a delegatio magatartását illetőleg a magyar ipar szempontjából is némi fölvilágosítással szolgáljak a t. képviselő uraknak. A mi az első kérdést, a közo* actiyák kérdését illeti, azt hiszem, itt valóban nem forog fenn semminemű jogi kérdés, hanem az ügy egészen világos és tiszta. Itt t. i. három külön­böző vagyonról és háromféle különböző állagról van szó. Egyrészt szó van azon ingó közös ac­tivakról, a melyek e néven szerepelnek a közös pénzügymiuister letétében. Úgy ezeknek kelet­kezése, mint jogi természete ismeretes. Ismeretes az is, hogy e tekintetben mind a két kormány és valamennyi kormány 1867. óta, úgy a közös kormány, valamint az osztrák és a magyar kor­KJÉPVE. NAPLÓ. 1892—97. VII KÖTET. nnár Í2.éu, Mttt9rt0kfla. |f7 mány elismerte, hogy ez alapokról csak a két állam két törvényhozása rendelkezhetik és vala­hányszor ezen alapok akár tőkeállagának, akár kamatainak felhasználásáról van szó — a mint ez történt, ha jól emlékszem 1867-ben első íz­ben, azután a bosnyák oecupaczió alkalmával, később a bosnyák vasutak kiépítése alkalmával — az e ezélokra való apropriatiokat csakis a két állam törvényhozása szavazta meg. E tekin­tetben az alapok jogi természetének, kezelésének és hováfordításának kérdése iránt tehát semmi kétség nem merülhet fel. A kimutatás többször elő is terjesztetett. Ugron Gábor; A házban soha! Pulszky Ágost: Előterjesztetett a pénz­ügyi bizottságban. Ugron Gábor: Az nem számit; a pénz­ügyi bizottság csak azt csinálhatja, a mit a ház oda küld! Pulszky Ágost: Előterjesztetett a pénzügyi bizottságban és én nem kételkedem, hogy arra vonatkozólag, hogy abba bárki betekintést nyer­jen, valamint eddig, úgy ezentúl is soha nehéz­ség fenn nem forog. A másik kérdés az ingatlanok kérdése. Az sem nyílt kérdés, hanem közjogunk elveinek meg­felelőleg elrendezett kérdés és pedig azon épen a t. ellenzék részéről igen helyesen hangoztatott elv alapján, hogy területi főhatalma a monarchiá­nak, mint olyannak nincs és nem lehet, hanem területi fó'hatalma és területe csakis a monarchia két államának van külön-külön. Ebből kifolyólag az következik, hogy a mi a monarchia bármely államának területén fekszik qua ingatlan, az azon "állam tulajdonát képezi és így annak a területi hovatartozása tekintetében egyáltalában semminemű jogi kérdés fenn nem forog. Ugyan­ezért a ministeriumoknak és minden kormánynak álláspontja e tekintetben 1867. óta és a dele­gatio álláspontja is e tekintetben nem szerződés által van rendezve, hanem egyszerű megállapo­dásban jntott kifejezésre, a mely megállapodás nem egyéb, mint a törvényes és közjogi állapot­nak alkalmazása a szóban forgó kérdésre vonat­kozólag. Egészen másnemű és elválasztandó e kér­déstől az, hogy kinek tulajdonát képezik tulaj­donképen azon felszerelési tárgyak és beruházá­sok, a melyek esetleg ezen ingatlanokba eszkö­zöltettek, esetleg ezen ingatlanokon kívül a had­sereg készleteit képezik. És ez a harmadik kérdés az, a mely az úgynevezett közös activák kér­désébe Ugron Gábor t. képviselő úr által befog­laltattak és a mely azoktól egészen elkülönítve kezelendő. Itt a megoldás a törvény szerint szintén egészen egyszerű és a tény a törvények­nek megfelel. Ezek egyszerűen a monarchia két államának közös tulajdonát képezik. Másét azok Ss:

Next

/
Thumbnails
Contents