Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.
Ülésnapok - 1892-132
ití. erwAfos flléü1893 ja győződtem meg, hogy a hordozható sátrak beszerzésére négy milliót meghaladó összeg, az új élelmi szekerek beszerzésére pedig két milliót meghaladó Összeg vétetett fel. Ez összesen mintegy hat millió. Igaz, hogy tétettek ígéretek, hogy a magyar ipar is fog a quota arányában részesedni. De már a közös badügyministerinm nagyon sok ígéretet tett — meghiszem, hogy őszintén — de mindig jöttek közbe akadályok, melyek folytán ez ígéretek be nem váltattak és a t. delegatio fátyolt vetett a múltra. Kérdem tehát a t ministerelnök urat, vájjon a hazai ipar e hat millióra rúgó összegből mennyiben fog részesedni ? Mert akár van joga a t. háznak e tételt megszavazni, akár nincs, én csak úgy nyugtathatnám meg némileg magamat, ha a ministerelnök úr képes volna engem nyíltan és őszintén meggyőzni arról, hogy a hazai ipar ez aránynak megfelelőleg tényleg igénybe fog vétetni. Ezeket kívántam röviden megjegyezni. A tételt különben nem szavazom meg. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: Kíván-e még valaki szólani? Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Pulszky Ágost! Pulszky Ágost: T. ház! Legyen szabad azon kérdésekre nézve, melyek nem annyira a ministerinm eljárását, mint a delegatio által ismételve elfoglalt álláspontot illeti, némely megjegyzést tennem. A mi mindenekelőtt a közös aetivák kérdését illeti, azt hiszem hogy ezen kérdés olyan színben lett a tegnapi és a mai napon feltűntetve Ugron Gábor és Kováts József képviselő urak részéről, a mely a valóságnak talán nem felel meg teljesen. Ugron Gábor: Dehogy nem! Pulszky Ágost: Én egyáltalában nem azon értelemben akarok szólani, mintha azt tartanám, hogy ők egyáltalában el akarták volna a. tényálladékot magyarázni, (Zaj a szélső baloldalon.) hanem a tényálladék nem kellő ismerete tíínik ki felszólalásukból. De másrészt kötelességemnek tartom, hogy a delegatio magatartását illetőleg a magyar ipar szempontjából is némi fölvilágosítással szolgáljak a t. képviselő uraknak. A mi az első kérdést, a közo* actiyák kérdését illeti, azt hiszem, itt valóban nem forog fenn semminemű jogi kérdés, hanem az ügy egészen világos és tiszta. Itt t. i. három különböző vagyonról és háromféle különböző állagról van szó. Egyrészt szó van azon ingó közös activakról, a melyek e néven szerepelnek a közös pénzügymiuister letétében. Úgy ezeknek keletkezése, mint jogi természete ismeretes. Ismeretes az is, hogy e tekintetben mind a két kormány és valamennyi kormány 1867. óta, úgy a közös kormány, valamint az osztrák és a magyar korKJÉPVE. NAPLÓ. 1892—97. VII KÖTET. nnár Í2.éu, Mttt9rt0kfla. |f7 mány elismerte, hogy ez alapokról csak a két állam két törvényhozása rendelkezhetik és valahányszor ezen alapok akár tőkeállagának, akár kamatainak felhasználásáról van szó — a mint ez történt, ha jól emlékszem 1867-ben első ízben, azután a bosnyák oecupaczió alkalmával, később a bosnyák vasutak kiépítése alkalmával — az e ezélokra való apropriatiokat csakis a két állam törvényhozása szavazta meg. E tekintetben az alapok jogi természetének, kezelésének és hováfordításának kérdése iránt tehát semmi kétség nem merülhet fel. A kimutatás többször elő is terjesztetett. Ugron Gábor; A házban soha! Pulszky Ágost: Előterjesztetett a pénzügyi bizottságban. Ugron Gábor: Az nem számit; a pénzügyi bizottság csak azt csinálhatja, a mit a ház oda küld! Pulszky Ágost: Előterjesztetett a pénzügyi bizottságban és én nem kételkedem, hogy arra vonatkozólag, hogy abba bárki betekintést nyerjen, valamint eddig, úgy ezentúl is soha nehézség fenn nem forog. A másik kérdés az ingatlanok kérdése. Az sem nyílt kérdés, hanem közjogunk elveinek megfelelőleg elrendezett kérdés és pedig azon épen a t. ellenzék részéről igen helyesen hangoztatott elv alapján, hogy területi főhatalma a monarchiának, mint olyannak nincs és nem lehet, hanem területi fó'hatalma és területe csakis a monarchia két államának van külön-külön. Ebből kifolyólag az következik, hogy a mi a monarchia bármely államának területén fekszik qua ingatlan, az azon "állam tulajdonát képezi és így annak a területi hovatartozása tekintetében egyáltalában semminemű jogi kérdés fenn nem forog. Ugyanezért a ministeriumoknak és minden kormánynak álláspontja e tekintetben 1867. óta és a delegatio álláspontja is e tekintetben nem szerződés által van rendezve, hanem egyszerű megállapodásban jntott kifejezésre, a mely megállapodás nem egyéb, mint a törvényes és közjogi állapotnak alkalmazása a szóban forgó kérdésre vonatkozólag. Egészen másnemű és elválasztandó e kérdéstől az, hogy kinek tulajdonát képezik tulajdonképen azon felszerelési tárgyak és beruházások, a melyek esetleg ezen ingatlanokba eszközöltettek, esetleg ezen ingatlanokon kívül a hadsereg készleteit képezik. És ez a harmadik kérdés az, a mely az úgynevezett közös activák kérdésébe Ugron Gábor t. képviselő úr által befoglaltattak és a mely azoktól egészen elkülönítve kezelendő. Itt a megoldás a törvény szerint szintén egészen egyszerű és a tény a törvényeknek megfelel. Ezek egyszerűen a monarchia két államának közös tulajdonát képezik. Másét azok Ss:
