Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.

Ülésnapok - 1892-120

iú. ffi^ftpi fllá* ím%. <te«?ei»Wr It-^n, k^ftt? Sft már elavult, valamint nem szabad a ezélhoz vehető úton a fölött töprengni, hogy a legjobb létesíttessék és ez által a jó visszatartásával a rossz megtartassák; de a nép igényeit mindig helyesen kell fölfogni és törekvéseit az államélet főtereire irányozni és egész tevékenységét ezekre fordítani. így kivált a, nemzetgazdasági téren a földniívelés-, ipar- és kereskedelem érdekében úgy a törvényhozás mint az állampolgárok részéről a legnagyobb erőfeszítésre van szükség a végett, hogy a világforgalomban mai nap érvényesülő óriási versenynél, mely gyakran érezhetőleg érinti a mi köreinket is, megfelelő helyes intézkedések, erélyesség és kitartás által a felmerülő nehézségek legyőzessenek és az anyagi létért folyó küzdelem minél kedvezőbb megoldásra jusson. (Helyeslés jobb felöl.) Ezért tehát a közgazdasági viszonyok nagy figyelmet és ápolást igényelnek, melyek a szabad gazdászatbói kiindulva azoknak minden ágára kell, hogy terjedjenek és a melyeknél az állami gondoskodásnak főleg oda kell hatnia, hogy minél szabadabb mozgás és a különböző érdekek összhangzása hozassék létre; mert kétségtelen, hogy a közgazdasági érdekek előmozdítására és kifejlesztésére szolgáló eszközök és módok fölött kevésbbé rendelkezhetik az államhatalom és a törvényhozás, mint inkább maguk az érdekeltek. Elvitázhatlan, miszerint a mezőgazdaság felvirágzására kiváló fontossággal bir egy megfelelő mezőrendőrségi törvény, ha azt akarjuk, hogy az e téren eddig elért vívmányok biztosítva és a rendszeres fejlődés a mezőgazdaság minden ágában lehetséges legyen, de e törvénynek nemcsak szorosan a, mezőrendőrséggel kell foglalkoznia, hanem kiterjednie a földmívelésre, állattenyésztésre, valamint fa- és gyümölcstermesztésre is, úgy, hogy voltaképen egy igazi földmívelési törvényt képezne. (Helyeslés jobb felöl.) Nem lehet továbbá tagadni, hogy a törvénykezés terén az utóbbi időben intensiv tevékenység lett kifejtve, hogy a peres ügyekben való eljárásnak helyesebb alapra való fektetésére és gyökeres átalakítására az eló'föltételek létesíttettek, hogy a felügyeletnek és ellenőrzésnek jobb rendszere hozatott be, hogy megtétettek az intézkedések a bírói karnak anyagi, szellemi és erkölcsi tekintetben magsabb színvonalra való emelésére és hogy kiváló figyelem fordíttatott annak kellő kiképzésére az által, hogy különös súly fektettetett a jövendő nemzedékre, hogy ily módon egy derék a tudomány magaslatán álló birói kar teremtessék, mire azon intézkedés is czéloz, hogy ugyanazon helyen és állásban elérhető a legfőbb bírói rang és fizetés, mely intézkedés folytán az elsőfokú bíróságok tekintélye lényegesen emelkedett és a fiatalabb bírák a szorgalom és képzettség elismerésének és megjutalmazásának közöttük levő példája által buzgó működésére serkentetnek. Mindezekből világosan látható, hogy megvan a komoly akarat és igyekezet a bírósági szervezetet javítani és hogy folyton szem előtt tartatik és az igazságügyi vezetésnek czéltudatös törekvését képezi a szóbeliség és közvetlenség behozatala, mely ezélhoz minden e téreni új alkotás közelebb és közelebb hoz, mert csak az ezen elveken alapuló perrendszer felel meg a mai kor követelményeinek és alkalmas a jogot valósítani, valamint a per főelvének, az igazság kipuhatolásának szolgálni, nemkülönben elhárítani ama hátrányokat, melyek biztosan beállanak, ha az anyagi jog az alakiság túlbefolyása által háttérbe szoríttatik, mintha a jog a per miatt léteznék. Minden ezélszeríí intentiónak e téren csak arra kell irányulnia, hogy a jogkereső közönség érdekeit a lehető legnagyobb mérvben megóvja, a jogtalanságot gátolja és hogy e végre az alsóbb bíróságoknál egy alapos és megtelelő eljárás létesíttessék, valamint hogy a/sok azon helyzetbe hozassanak, hogy képesek legyenek ama nagy föladatot teljesíteni, mely a szóbeliség és közvetlenség elvére alapítandó perrendtartásból reájok háramlik, mely perrendtartásban a fősuly az elsőfokú bíróságokra van fektetve. A polgári perre nézve a szükséges előkészítő lépések időközben megtétettek, de még nem tétettek meg a javításra inkább szoruló bünteti) perre nézve, mely eddig positiv eredményt nem mutat föl, ámbár a polgári és bűnvádi eljárás, valamint a polgári és büntető jog ugyanazon jogeszme kifolyásai, melynek mindenütt érvényre kell jutni, mert alig lehetséges a polgári törvénykönyvet a polgári eljárásra való tekintet nélkül szerkeszteni és ép oly kevéssé lehet a polgári perrendtartást helyesen összeállítani a nélkül, hogy figyelembe ne vétessék a bűnvádi eljárás is

: mert a törvényhozás ezen gyermekei egy családhoz tartoznak, melynek igazi értéke csak akkor van, ha egy egységes egészet képez. A bűnvádi eljárást illetőleg talán helyes volna a laicus elem közreműködését is valamely alakban lehetségessé tenni, mert a jogállam a a népség széles alapjára van fektetve és az igazságszolgáltatásnak is ebből kell meríteni ösztönzéseit és mivel bármiként vélekedünk az esküdtekről vagy scabinusokról. Kétségtelen, miszerint a laicus elemnek az igazságszolgáltatásból való teljes kizárása mellett nem is jutnak kifejezésre azon alapszabályok, melyek a