Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.

Ülésnapok - 1892-130

IS. országos ülés 18M. január lü-éu, kedden. j^g gök nem írták ezt fel, de, hogy Zsigmond király írta és mondta, az históriai tény, a melyet Schwarcz Gyula úr sem Aristoteiesből sem Platóból kétségbe nem vonhat. (Derültség a szélső baloldalon,) Schwarcz Gyula: Német császárság és nem osztrák császárság! Ugron Gábor: Igaz. tévedtem. Különben egyik sem igaz mert római szent birodalmi császárság ! A eonstanci zsinaton a német császár elnökölt, a kit a német udvar környezett; tehát ugyanaz a Zsigmond, kinek Magyarországon meg volt a maga udvartartása, a eonstanci zsinaton, mint német császár, német udvartartással jelent meg. De jól tudjuk, hogy a Jagellók közül azok, a kik Lengyelországnak és Csehországnak is királyai voltak, szintén bírtak lengyel, cseh és magyar udvartartással is és a tekintetben, hogy melyik udvartartás szolgálja ki a királyt, a mi törvényeink és ősi gyakorlatunk szerint mindig az volt a határozó, hogy melyik államterületen tartózkodik. Ha az akkori uralkodó, aki lengyel király is volt, eljött Magyarországra, a magyar határszélen várták a magyar udvari méltóságok s ha visszatért Lengyelországba, a magyar udvari méltóságok ismét elkísérték a lengyel határig. És nemcsak a vegyesházi királyok alatt történt ez így. Feljegyzéseink vannak, melyek nem hagynak fenn kétséget e tekintetben. És itt folytatom Eötvös Károly t. barátom okoskodásait. (Bálijuk! Halljuk! a bal- és szélső baloldalon.) i722-ben, midőn Káioly király megkoronáztatott, akkor directorium szerint, a magyar udvari méltóságok környezték az egész koronázás folyama alatt s már az ország határán csatlakoztak a királyhoz. Midőn I74í-hen Mária Terézia királyné a pozsonyi országgyűlésre jött, hogy magát megkoronáztassa, május áO. és 21 -én tárgyaltatott a directorium az országos rendek által. A magyar rendek és főrendek egyértelműség felszólaltak az ellen, hogy Magyarország területén a magyar királyt idegen udvari méltóságok környezzék és két napou át vitatkozván e fölött, különösen az akkori kalocsai érseknek, Palocsay Gábornak ékesszóló beszéde után elhatározták, hogy a királynénak ilyen értelmű' felterjesztést tesznek. Megtették a felterjesztést s midőn néhány hét múlva 1741. június 10-én Wolfsthalba érkezett Mária Terézia, a magyar rendek, a magyar udvari méltóságok a határ szélén átvették a magyar királyt s e pillanattól fogva mindaddig, mig Magyarországból távozott, nemcsak, hogy magyar udvari méltóságok környezték, hanem mindenütt a nemzet színeit vitték előtte. 1790-ben pedig, midőn az országgyűlés megnyittatott, a directorium már az 1742-iki directorium mintájára adatott ki. Ezt azért tartom szükségesnek felemlíteni, hogy az 1742-iki direetoriumot megelőzőleg és utána következőleg is a nemzet jogos kívánalmainak elég tétetett, mert sikerült azon okmányokra, melyekben ő Felsége Mária Terézia elintézte a rendek azon követelését, hogy öt magyar udvari méltóságok környezzék Magyarországon való tartózkodása alatt, sikerült rávezetni, hogy kivétel képen; de miután azelőtt is 1722-ben és 1790-ben is akként jártak el őseink megelőzőleg és utánaköyetkezőleg is, kétségtelen, hogy a nemzetnek ahhoz, hogy a maga királyát a maga territóriumán a saját udvari méltóságok vegyék körül határozott és feltétlen joga van. (Úgy van! Ugy van! bal felöl.) Mióta a közlekedési viszonyok lehetővé teszik, hogy két állam uralkodója ne esak örökké egyik államban lakjék, hanem a másikban is huzamosabb időt tölthessen és mióta a mi közállapotaink annyira megszilárdultak, hogy nem kell már közjogi életünkben a mindennapi nagy és életfentartó küzdelmek közepette lemondani arról, hogy létező intézményeink megszilárdíttassanak ; abban a pillanatban, melyben mi most élünk, midőn időnk, módunk és alkalmunk van a nemzet hiányos közjogi helyzetét szabatosan meghatározni, a hiányokat pótolni : akkor nem lehet, hogy mi elmulaszthassuk azon jogunkat és kötelességünket, hogy a nemzet személyesítőjét, a magyar korona viselőjét magyar udvari méltóságok környezzék mindenkor és mindenha nyilvános hivatalos működésében, midőn Magyarország területén van. (Élénk helyeslés a bál- és szélső baloldalon.) Mert nem elégséges az, hogy csak egyedül közjogi jelentőségű functiokban szerepeljenek a magyar udvari méltóságok, hanem feltétlenül szükséges, hogy a magyar királynak magyar környezete legyen, szükséges azért, mert a magyar királynak a magyar jogfelfogást, a magyar jogviszonyokat, a magyar nemzet természetét, annak viszonyait és helyzetét ismernie kell, (Úgy van! Úgy van! bal felöl.) de nem ismerheti ezt meg madártávlatból, hanem csak akként ismerheti meg, ha körülötte olyan egyének van nak, a kik, ha a királynak bárminő csekély ügyben informatiora van szüksége, azt megadják és abban nemcsak a nemzetnek politikai fontosságú, de életének más viszonyaiban is a kellő, helye* és nem ellenséges informatiot nyújtják. (Helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Azt mondotta tegnap a t. ministerelnök úr, hogy nagyon ferde és téves felfogás az, hogy j ahhoz, hogy a király kellőleg informál tassék, egy külön magyar udvartartásnak a felállítása szükséges. Igaz, hogy jog szerint a királyt miiiistereinek, mint jogosított tanácsosainak kell informálniok; de a politikai élet nemcsak a hi31*