Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.

Ülésnapok - 1892-120

Ift 180, omftgw illés 1«92déeiemlMsr 13-én, hétfán. felelő eszközlése útján részben az arányos teherviselés helyreállítása, részben a kezelés czélszeríí reformja, részben pedig magoknak az adóalapoknak revisioja által, melyek okvetlenül igazságos arányokra és alapokra fektetendnk nemcsak nemzetgazdasági, de többet mondok: igazsági szem pontból is, mert ez nemcsak az egyenlő teherviselésnek jogosult követelménye, hanem együtt 1 a józan és előrelátó pénzügyi politika föltétele is, mert a pénzügyi politika sem hagyja meg állandóan és biztosan az oly jövedelmi forrásokat, melyeknél már nem a felesleges, nem a szükséges, de talán a nélkülözhetetlen is igénybe van véve, (Úgy van! Úgy van! jobb felöl.) Igen természetes dolog, hogy a pénzügyi bizottság, bár szorosan nem tartozott a szakmájába, akkor, midőn a fogyasztási és egyenes adók reformját sürgette, valamint az illetékszabályozás elkerülhetetlen szükségét hangsúlyozta, nem zárkózhatott el az elől, hogy mindezek bizonyos mértékben nem ugyan közvetetlen, de közvetett összefüggésben vannak a belügyi reformok egész sorozatával, az illetékügy az igazságügyi reformokkal, az adókezelés — úgy a fogyasztási, mint az egyenes adók kezelése — a kö/igazga tási reformokkal. (Igaz! Igaz! jobb felöl.) Ennek következtében akkor, midőn e reformokat hangsúlyoztuk, ha nem akartunk fél, sőt hiányos munkát követelni a kormánytól, kötelességünk volt figyelmünket kiterjeszteni e reformok szükségességére is, mert ezek adják meg e téren is a kormány számára azt a consistentiát a kezelésben s azt a megbízhatóságot a közegekben, (Úgy van! jobb felöl.) a melyek segítségével magokat az adóreformokat is nemcsak czélszerííen keresztülvinni, hanem helyesen kezelni is lehet. Adóügyekben igen nagy dolog az elvi alap; de a legszebb elvekre, a legigazságosabb alapokra fektetett reform is megsemmisül, ha nem hozzáértő közegek, nem czélszerííen beosztott, nem kellő felelősség alatt álló közegek kezeire van az bízva. (Helyeslés jobb felöl.) Épen azért, t. ház, midőn azt hangsúlyozzuk, nem zárhatom be igénytelen szavaimat egyébbel, mint azzal, hogy igenis érthető és magyarázható az, hogy nálunk a közjogi kérdésekben igen nagy érzékenység, hogy ne mondjam idegesség tapasztalható. Nemzeti jogaink, közjogi alapunknak megóvása... Beöthy Ákos: De igen, fejlesztését! (Derültség bal felöl.) Hegedűs Sándor elöadó ... — mondom — közjogi alapunk megóvása és érvényesítése szükséges és kötelessége mindenkinek egyaránt, legyem a többségen, a kormányon vagy a kisebbségen; sőt a nemzeti épületnek azon diszítményei és ezímerei, melyek annak homlokzatát képezik, igen óvatosan és feltétlenül szintén határozottan megóvandók, sőt megmagyarázható és érthető egy előre törekvő nemzetnél az is, hogy (Halljuk! Halljuk!) oly kérdéseket vet fel és oly kérdéseknek megoldását követeli, melyek nemcsak magától a képviselőháztól, sőt nemcsak kizárólag a nemzettől függnek, hanem a melyek több tényezőnek megállapodásával állanak kapcsolatban. De ha én ennek teljes jogosultságát elismerem is s egyáltalában el nem zárkózhatom e téren ezeknek jogosultsága elől, nem tagadhatja senki azt sem, hogy viszont magának az épület berendezésének olyannak kell lenni, hogy ez épület lakói számára nemcsak biztos menedéket, hanem kényelmet, jólétet, egyetértést, békességet nyújtson és a hasznos munkát lehetővé tegye, értve ez alatt abelreformok egész rendszerét, a mely reformok kizárólag tőlünk függnek s melyeknek napirendre tűzése, letárgyalása s életbeléptetése szabad elhatározásunktól függ, mondom, hogy ha ezeknek hangsúlyozása mellett azzal zárom szavaimat, hogy igenis szavazzuk meg e költségvetést általánosságban és részleteiben, (Több hang bal ^elöl: Nem szavazzuk meg!) nemcsak azért, mert maga a költségvetés önmagában egész rendszerénél és beosztásánál fogva megérdemli, hanem azért is, mert elintézése lehetővé teszi azt, hogy a hasznos* és reális reformmunka terére lépjünk át. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Elnök : Ki következik ? Bernáth Dezső jegyző: Pázmándy Dénes! Pázmándy Dénes: T. ház! Az előadó úr beszédében maga is elismerte, hogy államháztartásunk rapidé növekedik s hogy immár elérkeztünk a 485 millióhoz és bizonyára még egy-két év kell csupán, hogy az 500 millióhoz érkezzünk. Eszembe jut ennél az, hogy midőn Franczia ország a hatvanas években budgetjében a két milliárdhoz közel járt, Horn Ede egy broschuret írt, a melyben figyelmeztette a franczia közönséget ezen roppant nagy kiadásokra. A császári kormány akkor ellene izgatás miatt pert indított s el is ítélték pár hónapi fogságra, de a budget a két milliárdhoz csakugyan elérkezett és pár év múlva nagy catastrophák után elérkezett a három milliárdhoz is. Ekkor mondotta egy szellemes franczia: »Köszöntsétek e három m 1liárdot, mert többet nem látjátok,« Én is azt hiszem, hogy nekünk is ma holnip az ötszáz milliót kell köszöntenünk és mi sem fogjuk többé látni, mert ha e tényezők megmaradnak államháztartásunkban, úgy évről-évre fokozódni fognak az összegek. Nem tagadhatjuk, hogy e kiadások közt vannak üdvösek is, olyanok, a melyek az ország előmenetelét czélozzák, hisz az előadó úr maga rámutatott arra, hogy azelőtt tíz évvel a népnevelésre egy milliót óhajtottunk költeni és most már két milliót költünk, de nem méltóztatott meg-