Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.

Ülésnapok - 1892-124

m iÜ, orsssAges fiiéi 1892, äaegeatber 16-án, pénteken. keresztül Hock János képviselő áron mindannyi Szilágyi Dezső ellen intézte fullánkjának leírmér­gesebbjét. (Zaj és ellenmondás a baloldalon. Hali­juk! Halljuk! jobb felöl.) Gondolkozzunk az egyén­ről, a mint teiszik, talán e nártl an se egységes a nézet az egyént illetőleg, (Felkiáltáok alaloldalon: Valószínűleg!) de az egyén munkássága, törekvései, elvei és azon irányra nézve, melyet követ, azt hiszem, e pártban nincs különbség (Helyeslés a jobboldalon.) s azt hiszem, hogy e párt azon törek­vést, azon munkát támogatni fogja, bármint akar­janak is konkolyt hinteni a párt és annak egyik kormánytagja közé. (Helyeslés a jobboldalon.) őszintén megvallom, hogy az a sok támadás, a mely mindig egy és ugyanazon egyén el en irá­nyúi, nagyon élénken emlékeztet a társaságban oly emberre, (Halljuk! Halljuk!) a ki mindig Ugyanazon ócska anecdotával jön, utóbb az embe rek, a kik ízléssel bírnak, megijednek közeledésé­től és ott hagyják a társaságot; mi ezt nem tehet­jük, mert minket önök megszámláltatnak, ha el­tűnünk innen a padukról, nekünk el kell tűrnünk e támadásokat, de reméljük, hogy azoknak utó­végre is végok lesz, az erkölcsi nyomás bír annyi erővel egy képviselőtestületien, hogy az ily ízetlenségeket el fogja távolítani. (Helye lés jobb felöl.) Nagyon sokat foglalkoztak a felszólaló urak e párttal nemcsak most, hanem már az indera­nyti tárgyalása alkalmával is, a mikor külöuö­sen hangsúlyozták, hoj<y végre valahára e párt felébredt, hogy pégre vabihára e párt talpra állott s íme, eltávolította azt a ministerelnököt, a ki nem kellett az ellenzéknek. Imitt-amott ez alkalommal is hallottunk hasonló nyilatkozato­kat, (Zaj a báloldalon.) de túlnyomóak voltak oly hangok, melyek e pártot egy gépnek, majd később praetorianiisoknak, janicsároknak nevez­ték s hasonló szép titulusokkal illették, míg végre Hock János képviselő úrnak azt méltóz­tatott mondani, hogy az anyag jó, de rosszal kezelik. Hát, t. képviselőtársaim, különösen a nemzeti pártiak, (Halljuk! Halljuk!) önök, de ott is (a szélső baloldalra mutat.) arról beszélnek, hojry mit hallanak itt-ott, a nélkül, hogy annak valódiságáról, autenticitásáról bizonyosak volná­nak; azt a mit mi hallunk az önök köreiből, mi nem szoktuk itt felhozni. (Egy hang bal felél: Mert csak jót hallanak!) Nem régen azt hallottuk, hogy Apponyi Albert gióf képviselő­társam első felszólalása után, a mely bizonyos ingadozási benyomást tett, (Élénk ellenmondások bal felöl.) ép a nemzeti párt alvezéreinek kény­szerítése folytán (Ellenmondások a baloldalon.) tette azon remek nyilatkozatát, melynél szebb beszédet e parlamentben nem mondottak, de nekünk nem jutott eszünkbe elhinni vagy rá- | fogni, hogy e beszéd csakugyan erkölcsi kény- | szer kifolyása volt az alvezérek részéről, (De­rültség a baloldalon.) s mikor a pártból annak egyik vezértársát kiszorították, akkor sem mon­dottuk íizt, hogy praetorianus gazdiság folyik ott, pedig ehhez ugyanazon jogunk lett volna, mint önöknek velünk szemben. Mi a párt bei­életét nem ismerjük, mi híreket veszünk épen úgy, mint önök, a mi híreink ép oly kevés valószínűséggel birnak, mint birnak azok, a melyeket önöknek visznek, de azért mi nem vonatkozunk ezekre a külről kapott hírekre, hogy önöket gyanúsítsuk és önöket igyekezzünk uépszertítleníteni. De ezek a dolgok, t. képviselőház, utóvégre nem is visznek ahhoz a czélhoz, a melyet ki­tűztünk magunk elé. Azt mondta Hock képviselő úr, a kinek még egy felelettel tartozom, hogy jó anyag vagyunk, de rosszul kezelve. (Halljuk! Hátijuk!) Hock képviselő úr mindenesetre competens ember ebben, mert hiszen ő is volt e pártnak tagja egy ideig és akkor meglehet, hogy Őt rosszul kezelték (Derült-ég jobb felöl.) és azért távozott innen, de nekünk semmi okunk nincs és nem volt aze ott sem arról pan iszkodnunk, hogy rosszul kezelnek. (Helyeslés jobb felöl. Moz­gás és nyugtalanság a baloldalon.) Egynéhány t. képviselőtársam pártunk vélemény-függetlenségét támadta meg és e rész­ben az én t. barátom Morzsányi is kijelentette, hogy az ő véleménye független. Senkinek e pártban az ellen kifogása nincsen, sőt itt min­denkinek független véleménye van, (Nevetés bál felöl.) a melyet adott esetben érvényesít, (Igaz! Úgy van! jobb felöl.) de nagy kérdésekben alá is tudja rendelni magán véleményét a többség akaratának. (Igás! Ügy van! jobb felöl.) És épen a függetlenség korlátozása maga a párt­tag által képezi azt az erkölcsi erőt, a mely képes volt e pártot tizennyolez éven át fentar­tani (Igás! Úgy van! jobb felöl.) és uraim az, hogy mi nem Hock képviselő úr eszével gon­dolkozunk, (Felkiáltások bal felől: Kár!) vagy nem az ellenzék elveiért tudunk lelkesedni, ez nem azt teszi, hogy nekünk nincsen független véle­ményünk. Mi a magunk elveit támogatjuk, mi a magunk elvei mellett lelkesedünk, de éppen ez a vélemények függetlenségének a követke­zése, a mely intimidáltatni nem engedi magát még akkor sem, ha kifelé bármily módon nép­szerűtleni teni akarják is önök e pártot. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Márkus képviselő úr azt a kérdést intézte hozzánk, hogy mikor lesz meg az a fusio, a mely kivűl is, belül is mindenütt megbeszélés tárgyát képezi. Én, t. képviselőház, nem mától fogva vagyok barátja annak, hogy a mi t.

Next

/
Thumbnails
Contents