Képviselőházi napló, 1892. VI. kötet • 1892. szeptember 26–deczember 5.

Ülésnapok - 1892-94

20 &*• országos Illés 1892. október 1-ón, szombaton. alapgondolata az, hogy az eddigi szükségletnek kamataiban megtakarított összegek szolgáljanak az új emissio fedezetéííl. így tehát, ha ezen, talán átmenetileg előálló kisebb kiadást, mely maradandókg nem lesz fentartható, nem akartam a költségvetésben igénybe venni, hanem maradandó tényezőkkel kívánok dolgozni — a minthogy ez princípiumom — nagyon természetesen a szükségletet változatlanul, kevés eltéréssel, mely a kezelésnél fordul elő, oly összegben kellett fölvennem, mint, a melyben az az eddigi költségvetésekben is szerepel. Ezen összegben vettem fel másodszor azért is, mert teljes reményem van arra, hogy a conversionalis művelet érdekeinknek teljesen megfelelő módon, már legközelebb folyamatba lesz tehető, ágy, hogy ezen összegekre a közelebbi év folyamán minden valószínűség szerint, bár nem ugyanazon a ezimen, a mint előirányozva vannak, de az aranybeszerzési actioval kapcsolatosan tényleg szükség is leend. A másik, a mit az államadóságoknál még meg kívánok jegyezni, a következő: Azáltal, hogy a bírói letéteket és az egyénileg kezelt árvaletéteket kamatozás végett az állam veszi át, függő adóságaink évről-évre jelentékeny öszszegekkel szaporodnak. A rigorosus pénzügyi kezelés törvényeit ezeu a téren is érvényesiteni kell. Nem nézhetjük közönyösen függő államadósságaink folytonos növekedését. Ha administrativ igények követelik azt, hogy egyes pénzeket kamatozás végett az állam vegyen át, úgy másrészt módot kell találni arra, hogy ezen pendeng terhek ne növekedjenek és bizonytalan esélyeknek a rendes pénzügyi kezelést ki ne tegyék. Azért azt a megkezdett lépést, a melyet a függő államadósságok törlesztésével eddig is tettünk, hogy t. i. a pénztári jegyek 21 millióval megállapított összegét 14 millióra szállítottuk le s tényleg most, ha jól tudom í^/z millió van forgalomban, tovább is folytatandónak és a pénztári jegyek állagát még inkább apasztandőnak tartom. Másrészt fontolóra veendőnek vélem azt is, hogy mégis mérsékeltebb kamatozási viszonyok mellett gazdasági s egyéni sérelmek nélkül nem lehetne-e a bírói letétek és külön árva letétek után fizetett kamatokat mérsékelt reduetionak alávetni? Ha azonban ez történni fog is, különösen az árva letéteknél egy más körülménynyel kívánnám ezt kapcsolatba hozni, hogy t. i. a kezelés egyszertísíttessék és azon nehezen elszámolható adó, mely az árvaletétek után szedetik, megszűnjék, úgy hogy az adószulgáltatás már a mérsékeltebb kamatszolgáltatás által tudassék be. Mindezekre való tekintettel, t, ház, a függő államadósságoknak teljesen kimutatott szükségletébőláltalány összegképen 200.000 forinttal kevesebbet irányoztam elő. A rendes kiadások körében 183.000 forinttal növekedik az a szükséglet, melyet a megállapított arány szerint Horvát-Szia vonó rszágok beiigazgatási kiadásaira vagyunk kötelesek fordítani. E szükséglet előirányzásánál szorosan alkalmazkodtam az eddigi módhoz, t. i. a megelőző 3 éyi zárszámadások eredménye alapján irányoztam elő azt az összeget, mely Horvát-Szlavonországokat megilleti. Nem szenved kétséget, hogy ez összeg nagyobb az eddigieknél. És pedig két okból lesz nagyobb. Először azért, mert a múlt évi zárszámadásokban oly kiadások fordultak elő, melyek jövőre kiadásképen nem fognak előfordulni, tehát a netto-eredmény lesz nagyobb; de másrészt nagyobb lesz azért, mert az italmérési jövedékből előálló plus Horvát-Szlavonországoknál külön vétetett figyelembe átfutó tételkép a kezelésnél a költségvetésben azért, mert a kártalanítási művelet ez országokban teljesen befejezve nincs és biztos és végleges tényezőkkel ez idő szerint még nem dolgozhatunk. De, ha nagyobb lesz a szükséglet, nagyobb lesz a hányad is, a mely Horvát-Szlavonországok jövedelmi többletéből bennünket megillet. Az egyes tárczákra menve át 209.000 forinttal növeltük a belügyi tárcza szükségleteit. Ebből 82.000 frt a közegészségügyi kiadásokra esik és két részre oszlik. Egyrészt egyes intézményeket, fájdalom, a tébolydák és kórházak intézményét vagyunk kénytelenek nagyobb alapon fejleszteni, másrészt az e tárczát terhelő közegészségügyi kiadások jelentékeny összeget tesznek ki, úgy, hogy az előirányzatnál a tényleges szükségletre tekintettel kellett lennünk. 88,000 írttal növeltük a közbiztonsági kiadásokat a fővárosi rendőrségés még inkább a csendőrség fokozatos fejlesztése következtében. (Helyeslés) s apróbb tételektől eltekinve 10,000 irtot vettünk fel az e t. házban kifejezett kívánalomhoz képest a vidéki színészet segélyezésére (Általános helyeslés.) A pénzügyi tárezának rendes kiadásai 410000 forinttal növekedtek. A pénzügyi tárcza körében tulajdonképeni többkiadásokat, hogy úgy fejezzem ki magamat, csekély kiadásokat csakis azon programmnak következetes végrehajtása idéz elő, a melyet a pénzügyi administratio újjászervezésekor felállítottunk. Akkor kimondottuk azt, hogy minden megye székhelyén külön pénzügyigazgatóság állíttatik fel. Midőn tehát ma megfelelő szakerők állanak rendelkezésünkre, egy ily pénzügyigazgatóság felállítását vagyok bátor ajánlani egy megyében. Továbbá azon követelmény megvalósítása végett, hogy legalább minden járásbíróság területén legyen adóhivatal, hogy azon